164379. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tabletták bevonására

164379 3. 4 ragadjanak össze. A lakkszuszpenzió permetezés útján való gyors elosztása éppen olyan szükséges, mint az egyidejű szárítás. Hass és Jansen szerzőknek „Lakkozott tabletták és filmdrazsék" című és a Pharmac. Acta Helvetiae folyóirat 10. száma (1969) 599. oldalán leírt ismertetése szerint, a feladat úgy oldható meg, hogy nagyon nagy számú (több száztól több ezerig terjedő) rövid permetezési szakaszban adagolják a bevonóanyagokat, míg a közti időszakokban meleg levegő befúvatása útján szárítanak. Ily módon a tabletták a drazsírozóban sohasem lesznek olyan nedvesek, hogy egymáshoz vagy az edény falához ragadnának. Ennek az eljárásnak lényeges előnyeként kell megemlíteni, hogy az alkalmazandó készülékek rendkívül egyszerűek és sok esetben cukordrazsék előállítására már megvannak. Mivel az áthaladási teljesítmény gyakorlatilag csak a drazsírozó térfogatától függ, ily módon könnyen, nagy mennyiségek dolgozhatók fel. A leglényegesebb hátránya ennek az eljárásnak a ködpermetek előállításában van, amelyek nemcsak a szemcséket, hanem az edényfalat, az elszívóvezetéket és a környezetüket is belakkozzák, amely a kellemetlen elszennyeződés mellett, a bepermetezett lakkmennyiségek 50%-os veszteségéhez és ezzel a költségek jelentős növekedéséhez veze+ 2. Lakkozás örvényágyban Az örvényágyas eljárásnál a megmunkálóedények .mozdulatlanok. A gyógyszerszemcséket levegőáramban lebegésben tartják, és e levegőárammal mozgatják. Ebbe az örvényáramba permetezik be a lakkszuszpenziót és a levegőárammal, amely a bevonandó gyógyszerszemcséket lebegésben tartja, egyidejűleg szárítják. (Zeller: „Préselt anyagok lakkozása légrétegben", Pharmaz. Industrie 1969, 31. évf. 11. old.). Egy ilyen technológia előnyei a nagy levegőáthaladási teljesítmény következtében előálló gyors szemcseszáradásban és a zárt munkahely eredményeképpen jelentkező tiszta munkalehetőségiben mutatkoznak. Hátrányos az, hogy a készülék viszonylag költséges és a legtöbb esetben új beruházásokra van szükség. További hátrányok a viszonylag kis tételeknél (körülbelül 10 —30 kg) mutatkozó nagy üzemköltségekben jelentkeznek (nagy levegőfelhasználás). Kitűnt továbbá, hogy csak viszonylag szívós vagy kemény szemcsék vihetők be ilyen örvényágyba anélkül, hogy kölcsönösen túlságos mértékben ledörzsölődnének. A találmány kapcsán az a feladatunk, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amely a drazsírozóban végzett lakkozás előnyeit az örvényágyas eljárás előnyeivel a lehető legnagyobb mértékben összekapcsolja. Meglepő módon ezt azzal érjük el, hogy a szokásos drazsírozónál a szárítólevegőt nem, mint eddig, a forgó edényben mozgó gyógyszerszemcsék felületére fúvatjuk, hanem ezt a szárítólevegőt egy ímerülőcső útján, amely a drazsírozó aljának a közelében végződik, a gyógyszerszemcsék közé fújjuk be, és a filmképző anyagok szuszpenzióját, illetve oldatát a légzsákba permetezzük, amely a merülőcső nyílása körül 5 képződik. Megmutatkozott, hogy a száraz levegő egyidejű erős árama ellenére, a ködpermet gyakorlatilag teljes mennyiségben a bevonandó szemcsék felületére csapódik le, így a drazsírozónak és környezetének káros elszennyeződése, 1° a részben nagyon drága lakk-szuszpenzió vesztesége elkerülhető. Mivel a szárítólevegő intenzív érintkezésbe kerül a gyógyszerszemesékkel, a továBbiakban kiderült, hogy a mennyiség a hagyományos eljárással szemben csökkenthető 15 és ennek ellenére ,még gyorsabb száradást érünk el. A találmány szerinti eljárással továbbá teljesen közömbös, hogy milyen lakkrecepturát alkalmazunk, ha .az eléggé kis viszkozitású ahhoz, 20 hogy jól .permetezhető legyen. Továbbá gyakorlatilag minden olyan gyógyszerszemcse bevonható, amely a cukordrazsírozásnál uralkodó körülmények között is elég állandó. A merülőcső kialakítása és elrendezése mesz-25 szemenően változtatható anélkül, hogy a találmány szerinti céltól eltérnénk. Két, általunk használhatónak talált kiviteli alakot a csatolt 1. és 2. ábrán mutatjuk be. Az 1. ábrán valamely 1 merülőcső látható, 30 amelynek 3 nyílása majdnem függőlegesen áll, és ennek közepében a 2 permetezőfúvóka helyezkedik el. A .penmetezőfúvókához vezető 4 cső körülbelül koaxiálisán a merülőcsőben van rögzítve. 35 A 2. ábra egy függőleges merülőcső vet ábrázol, amelynek vízszintes 3 nyílása a fel nem tüntetett drazsírozó rotációs mozgásának irányában kitágul. A 2 permetezőfúvóka a merülőcső alsó végének a belsején úgy van felerősítve, 40 hogy a permetsugár körülbelül a gyógyszerszemcsék mozgásának irányába halad. A permetezőfúvókához vezető 4 cső ebben az esetben a merülőcső belső falára van felerősítve. Gyógyszerszemcsék, tabletták fiknképző anyagokkal történő lakkozására szolgáló találmány szerinti eljárásra ezek szerint az jellemző, hogy a filmképző anyagok szuszpenzióját, illetve oldalát egy, minden oldalon mozgásban levő gyógyszerszemcsékkel körülvett szárazlevegő-áramba bepermetezzük. Különösen egyenletes 'bevonat elérése végett előnyösnek bizonyult a .szárazlevegő áramát és ezzel a bepermetezett lakkszuszpenzió áramát körülbelül abban az irányban vezetni, amely az alap forgása és a nehézségi erő hatása alapján, a gyógyszerszemcsék mozgásának megfelel. Míg a drazsírozóban történő hagyományos lakkozó eljárásnál egyalkotós fúvókák szükségesek a ködpermet korlátozása végett, és ezért 150 atm. szórónyomással kell dolgozni, addig a találmány szerinti eljárásnál ilyen ködpermetek nem zavarnak. A találmány szerint ezért kétalkotós fúvókák, amelyek 2—5 att porlasztólevegő nyomással üzemeltethetők, is jó ered-65 ménnyel használhatók. 2