164368. lajstromszámú szabadalom • Szisztémikus- fungicid és baktericid hatású szerek
15 7 Coohliobulus miyabeanus 8 Colletotrichum coffeanum Táblázat Micéliumnövekedés vizsgálata Hatóanyag Hatóanyagkoncentráció képletszáma 10 mg/liter 12 3 4 5 6 7 8 164368 16 1 Corticium rolfsii 2 Sclerotinia sclerotiorum 3 Thielaviopsis basikola 4 Phytophthora cactorum 5 5 Fusarium culmorum 6 Fusarium oxysporum 7 Fusarium solani f. pisi Táblázat Agar-lemez-próba (XVI) ismert) 1 4 4 2 4 4 4 0 (XI) 0 0 0 0 0 0 4 0 (VI) 0 0 0 0 0 0 4 0 (VII) 0 0 0 0 0 0 4 0 (VIII) 0 0 0 0 0 0 4 0 (IX) 0 0 0 0 0 0 4 0 (X) 0 0 0 0 0 0 4 0 (XIV) 0 0 0 0 0 0 4 0 (XII) 0 0 1 0 0 0 4 0 (XV) 0 0 2 0 4 4 4 0 (XXVII) 3 0 4 0 2 4 4 0 K) példa: Agarlemez próba (Fungitoxikus hatás vizsgálata, és ,a hatásspektrum szélességének meghatározása) Oldószer: a) 1000 súlyrész aceton b) 100 súlyrész aceton Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot a megadott menynyiségű oldószerrel elegyítünk. Az így kapott oldatot olyan mennyiségben adjuk melegítéssel elfolyósított burgonya-dextróz-agarhoz, hogy az alábbi táblázatban megadott koncentráció létrejöjjön. Az egyenletes hatóanyageloszlás érdekében az elegyet alaposan összerázzuk, majd az agart steril körülmények között Petri-csészékbe öntjük. A szubsztrátumhatóanyag elegy megszilárdulása után ráoltjuk a tiszta tenyészetből nyert gombaoltóanyagot 5 mm átmérőjű szeletek alakjában. Petri-csészéket 3 napon át 20 C°-on inkubáljuk. 3 nap elteltével meghatározzuk a hatóanyagok növekedésgátló hatását az észlelt mioéliumnövekedés alapján. Az értékeket összehasonlítjuk a kezeletlen kontrollal. Az észlelt eredményeket három kategóriába osztjuk. 0 azt jelenti, hogy sem a kezelt szubsztrátumon, sem az oltószeleten növekedés nem észlelhető; — azt jelenti, hogy az oltószeleten a micélium tovább növekedett, a kezelt szubsztrátumra azonban nem nőtt át, és + azt jelenti, hogy a micélium az oltószeletről átnőtt a kezelt szubsztrátumra, hasonló, mint a kontroll esetén. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat, gombafajokat és az észlelt gátló hatást az alábbi táblázatban adjuk meg, amelyben az alábbi jelöléseket alkalmazzuk: 10 40 45 50 55 60 Hatóanyag-Hatóanyag koncentráció 15 ke P let " a szubsztszama rátban mg/l 12 3 4 5 6 7 kezeletlen + + + + + + + (XIII) 20 ismert a) 10 + + + + + + + b) 100 0 + + 0 — 0 + (XI) a) 10 + — — + — — + b) 100 + — 0 + •—• 0 + (VI) a) 10 + + 0 + 0 + + 25 b) 100 + + 0 + 0 + + (VII) a) 10 + + 0 + 0 0 + b) 100 + + 0 + 0 0 + (VIII) a) 10 + 0 0 + 0 + + •b) 100 + 0 0 + 0 0 + 30 (IX) a) 10 + 0 0 + 0 + + b) 100 + 0 0 + 0 0 + (X) a) 10 + + 0 + 0 + + b) 100 + + 0 + 0 + + « (XIV) a) 10 + 0 0 — — + + 35 b) 100 + 0 0 — 0 0 + (XII) a) 10 + — 0 0 0 0 + b) 100 + 0 0 0 0 0 + L) példa: Vetőmagcsávázás búzaöszüg-fertőzés megelőzésére (Magon keresztül fertőző mikózis) A táblázatban feltüntetett koncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot 1 : 1 súlyarányú talkum-Kieselgur elegyhez adjuk, és az elegyet finom porrá őröljük. Vetőmagbúzát kilógrammonként 5 g TiUetia tritici-spórával .megfertőzünk, majd a vetőmagot zárt üvegedényben a fenti szilárd csávázószerrel gondosan összerázzuk. A vetőmagot nedves agyagra helyezzük, egy réteg mullpólyával és 2 cm vastagságú, közepesen nedves komposzt-talajréteggel lefedjük, és a spórák kifejlődésének optimális körülményei között, 10 C°on, hűtőszekrényben tároljuk. 10 nap elteltével mikroszkóposán meghatározzuk a búzamagokon kifejlődött spórák számát. A búzamagokon átlagosan 100 000 spóra telepedett meg. A hatóanyag annál erősebb hatású, minél kevesebb spóra fejlődik ki. A 'hatóanyagokat, a csávázószer hatóanyagtartalmát, a kilógrammonként felhasznált csá-65 vázószer mennyiségét, és a kifejlődött spórák 8
