164332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 5H [1] benzopiranopiridinek előállítására
164332 3 4 csoport. Az A csoport jellemző példái a 3-piperidilidén-, 4-piperidilidén-, N-metil-4-piperidilidén-, N-trifluoretil-4-piperidilidén-, N-trifruoretil-3--piperidilidén-, dimetilaminopropilidén-, metilaminopropilidén-, dimetilaminoetilidén és dimetilamino-2- 5 -rnetilpropilidén-csoport. A Q szubsztituens előnyösen halogénatom, különösen klóratom, trifluormetil-, metoxi- és hidroxilcsoport. Előnyösen azok a szubsztituált vegyületek, amelyekben a szubsztituensek a há- 10 romgyűrűs mag 7- és/vagy 8-helyzetében vannak. Azonban legelőnyösebbek azok a vegyületek, amelyekben n értéke 0 vagy 1, tehát a háromgyűrűs magban nem szubsztituált vagy egyszer szubsztituált vegyületek. 15 Az I általános képletű vegyületek bázisos jellegűek, és savakkal addíciós sókat képeznek. Ezek a sók részben jobban oldhatóak és jobban feldolgozhatók, mint a szabad bázisok. Ennek 20 megfelelően a találmány körébe tartozónak tekintjük a szabad bázisok gyógyászatilag alkalmazható sóit is. Ezek a sók például a maleinsavból, szalicilsavból, borostyánkősavból, metilszulfonsavból, borkősavból, citromsavból, sósavból, hidrogén- 25 bromidból, kénsavból, salétromsavból, foszforsavból és hasonlókból származtathatók. A találmány szerinti új vegyületek olyan eljárásokkal állíthatók elő, amelyek a hasonló szerkezetű vegyületek előállítására ismertek. Ilyen 30 eljárások szerepelnek például a 647 043 számú belga és az 1 392 522 számú francia szabadalmi leírásban. Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében W 35 hidroxilcsoportot és R hidrogénatomot jelent, tehát Ib általános képletű karbinolok előállítására alkalmas eljárást az jellemez, hogy valamely VI általános képletű vegyületet -ebben a képletben Q és n a fenti jelentésűek - valamely alkálifém- 40 /H mel és valamely A. képletű vegyülettel ^halogén 45 — ebben a képletben A a fenti jelentésű — reagáltatunk, a kapott komplexet hidrolizáljuk, és kívánt esetben a hidroxil-vegyületet savaddiciós sóvá átalakítjuk. Az eljárást az [A] reakcióséma szemlélteti. Az [A] reakciósémában M valamely 50 alkálifémet jelent. Előnyös a nátrium és kálium. Előnyös halogén a klóratom, habár bróm- és jódvegyületek is használhatók. Q és n a fenti jelentésűek. Az alkálifémnek az oxo-csoportot tartalmazó 55 VI általános képletű vegyülettel való reakcióját elkülönítve végezhetjük. Egy előnyös végrehajtási mód szerint először az alkálifémet cseppfolyós vízmentes ammóniában feloldjuk, majd a fenti ketont hozzáadjuk. Elkülönítés nélkül reagáltatjuk 60 a kapott szerves fémvegyületet a halogénvegyülettel. A reakciót iners oldószerben, például benzolban, toluolban, xilolban, éterben vagy olyan szénhidrogénekben, amelyekben a fém diszpergálható, végezhetjük. 65 Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében W hidroxilcsoportot és R hidrogénatomot jelent, és ezenkívül az A csoport aminocsoportja és a háromgyűrűs mag között legalább 3 szénatom van, az jellemző, hogy valamely VI általános képletű ketont -ebben a képletben Q. és n a fenti jelentésűek — valamely A képletű szerves fémvegyülettel reagáltatjuk -ebben a képletben A adott esetben N-(kevés szénatomos)-alkil- vagy polihalogén-(kevés szénatomos)-alkilcsoporttal szubsztituált 4-piperidilidéncsoportot vagy adott esetben mono- vagy di-(kevés szénatomos)-alkilcsoporttal szubsztituált aminoalküidéncsoportot jelent, amikor is az alkilidéncsoport 3- vagy 4 szénatomos, és az aminocsoport és a háromgyűrűs mag között legalább 3 szénatom van, és X a szerves fémvegyület fémtartalmú részét jelenti —, a kapott komplexet hidrolizáljuk, és kívánt esetben a hidroxilvegyületet savaddiciós sóvá átalakítjuk ([B] reakcióséma). Ennél a reakciónál a szabad primer vagy szekunder aminocsoportokat meg kell védeni. Előnyös védőcsoport a benzil- vagy karbetoxicsoport. A képződött vegyületek védőcsoportokat tartalmaznak, amelyek hidrogénezéssel és/vagy hidrilízissel könnyen lehasíthatok. Egy előnyös végrehajtási mód szerint valamely VI általános képletű ketovegyületet szilárd alakban vagy valamely iners oldószerben oldva valamely A képletű Grignard-vegyület ^Mg-halogén iners oldószerrel, például éterrel, benzollal, tetrahidrofuránnal vagy hasonlókkal készült oldatához adjuk. Jellemző Grignard-vegyület az N-metil-4-piperidilmagnéziumklorid, dimetilaminopropilmagnéziumklorid és hasonlók, amelyeket ismert módon magnéziumból és a megfelelő aminoalkilhalogenidből állítunk elő. A reakciókeveréket, előnyösen visszafolyatás közben, melegíthetjük. A kondenzáció befejezése után a kondenzációs terméket előnyösen gyakorlatilag semleges körülmények között, például ammóniumkloriddal hidrolizáljuk. A keletkező karbinolt (la általános képlet) a reakciókeverékből vízzel nem elegyedő oldószerrel, például éterrel, valamely klórozott szénhidrogénnel és hasonlókkal való extrakcióval különítjük el, vagy valamely sójává alakítjuk át. Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében W és R együtt egy második kötést alkotnak, azaz „telítetlen vegyületek", illetve „alkilidén-vegyületek" (Ic általános képlet), előnyösen olyan eljárást alkalmazunk, amelyre jellemző, hogy valamely la általános képletű vegyületet —ebben a képletben Q, n és A az I általános képletnél megadott jelentésűek — dehidratálunk. 2