164332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 5H [1] benzopiranopiridinek előállítására

5 164332 6 A dehidratálást viszonylag könnyen végezhet­jük, ha az la általános képletű karbinolt valamely ismert dehidratálószerrel, például alkoholos hidro­génkloriddal, foszforoxikloriddal, valamely foszfor­savval, mint a polifoszforsav, kénsawal, cinkklo- 5 riddal, valamely alkálipiroszulfáttal vagy valamely más hasonló hatású vegyülettel melegítjük. Az Ic általános képletű telítetlen terméket szabad bázis­ként vagy valamely sója formájában különíthetjük el. A dehidratálást előnyösen polifoszforsawal 10 vagy kénsawal végezzük. Egy másik, az Ic általános képletű telítetlen vegyületek előállítására alkalmas eljárásra az jellemző, hogy valamely VIII általános képletű vegyületet — ebben a képletben Q, n és A a 15 fenti jelentésűek, és E oxigénatomot vagy NH-csoportot jelent — intramolekulárisan konden­zálunk, és kívánt esetben a kapott telítetlen vegyületet átalakítjuk valamely savaddiciós sójává. 20 A VIII általános képletű vegyületet előnyösen polifoszforsawal reagáltatjuk. Ha a reakció­keverékben víz van, akkor a ketimin először ketonná alakul át, amely végül a polifoszforsawal dehidratálódik. Ha a kondenzációt vízmentes 25 körülmények között végezzük, akkor közvetlenül ammónia hasad le. Olyan I általános képletű vegyületeket, ame­lyek képletében A nem szubsztituált vagy mono­vagy di-(kevés szénatomos)-alkilcsoporttal szubszti- 30 tuált aminoalkilidéncsoportot jelent, és W és R együtt egy második kötést alkotnak, úgy állítunk elő, hogy valamely XII általános képletű vegyület­ben — ebben a képletben 0. és n a fenti jelentésűek, és Rí és R2 hidrogénatomot vagy 35 kevés szénatomos alkilcsoportot jelentenek — a ketocsoportot redukáljuk. A redukciót előnyösen lítiumalumíniumhidriddel végezzük. Telítetlen vegyületeket a [G], [H], [I] és [J] reakciósémák szerint is előállíthatunk. A [G] 40 reakciósémában szereplő XVIII általános képletű vegyületben Q. és n a fenti jelentésűek, és Xi /CH3 hidroxilcsoportot vagy —N képletű csopor- 45 XCH 3 tot jelent. A [H] és [I] reakciósémákban szereplő XX illetve XXI általános képletű vegyületekben A a fenti jelentésű. A [J] reakciósémában szereplő 50 IX általános képletű kiindulási anyagban Q és n a fenti jelentésűek, és X oxigén- vagy kénatomot jelent. Az eljárás tehát csak piperidilidén vegyüle­tek előállítására alkalmas. Az eljárás kétféleképpen valósítható meg ([K] és [L] reakciósémák). Az 55 első reakcióban ([K] séma) a tetrahidropíranilidén­-vegyületet hidrogénbromiddal reagáltatjuk, amikor is a gyűrű felhasad, és a megfelelő dibromid keletkezik. A dibromidot vízmentes metanolban metilaminnal reagáltatva átalakítjuk a kívánt 60 vegyületté. A második reakcióban ([L] séma) a tetrahidropiranilidén-vegyületet közvetlenül átalakít­juk a kívánt végtermékké a metanolos oldatának autoklávban 10-15 óra hosszat 140-160 C°-on való kezelésével. 6S Az Ib általános képletű vegyületek, azaz olyan I általános képletű vegyületek, amelyek képleté­ben W és R hidrogénatom, és A jelentése a fenti, előállítását úgy végezzük, hogy valamely Iá általános képletű karbinolt -ebben a képletben A, Q és n az I képletnél megadott jelentésűek­ecetsav jelenlétében hidrogénjodiddal reagáltatunk. Az Ib általános képletű vegyületek előállításá­nak további módszere szerint valamely Ic álta­lános képletű vegyületben -ebben a képletben Q, n és A az I képletnél megadott jelentésűek — A és a háromgyűrűs mag között az exociklusos kettőskötést redukáljuk. A redukciót valamely ismert módszerrel, például palládiummal és hidro­géngázzal való hidrogénezéssel végezzük. Ib általános képletű telített vegyületeket úgy is előállíthatunk, hogy valamely VII általános kép­letű vegyületet kálium- vagy nátriumamid jelenlé­tében valamely A' képletű vegyülettel ^halogén reagáltatunk. Ezekben az általános képletekben A, Q és n az I képletnél megadott jelentésűek. Olyan I általános képletű vegyületek, amelyek képletében W és R hidrogénatomot jelentenek vagy W és R együtt egy második kötést alkotnak, úgy állíthatók elő, hogy valamely X általános képletű vegyület -ebben a képletben A, Q, n, W és R az I képletnél megadott jelentésűek, és Y és Z olyan reakcióképes csoportokat jelentenek, amelyek egy oxigénhíd kialakításával eliminálhatók — intramolekulárisan kondenzálunk. Y és Z közül az egyik előnyösen halogénatom és a másik metoxicsoport. Néhány nitrogénatomon nem szubsztituált vegyület előállításánál előnyös lehet először a megfelelő N-metil-vegyületet előállítani, majd ezt demetilezni. Másrészt N-szubsztituált vegyületeket a nitrogénatomon nem szubsztituált vegyületek alkilezésével is előállíthatunk. Ezt a két reakciót az [M] reakcióséma szemlélteti. Az első (a) reakciólépést előnyösen iners oldószerben, például benzolban szobahőmérsékleten végezzük. A hidro­lízist a ciánvegyületnek híg sósavval és ecetsavval való kezelésével végezzük. A harmadik lépést előnyösen oldószerben, például xilolban vissza­folyatás közben végezzük. Valamely nitrogénatomon nem szubsztituált vegyületet tehát átalakíthatunk valamely N-alkil­szubsztituált vegyületté az alkilezés ismert mód­szereivel, így például valamely N-metilszubsztituált vegyületet úgy állíthatunk elő, hogy a megfelelő nitrogénatomon nem szubsztituált vegyületet nát­riumhidrid jelenlétében metiljodiddal vagy hangya­savban formalinoldattal vagy formaiinnal metanol­ban reagáltatjuk, és ezt követően hidrogénnel és palládiumszénnel redukáljuk. Az I általános képletű vegyületet úgy is előállíthatjuk, hogy valamely XIII általános kép­letű vegyületben - ebben a képletben Q, n, W, R és A az I képletnél megadott jelentésűek, és a baloldali gyűrű olyan piridingyűrű, amelynek nitrogénatomja N-oxiddá van oxidálva — az 3

Next

/
Thumbnails
Contents