164251. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromechanikus működtető szerv mozgatására

164251 3 4 ra szolgálnak, hogy az energiát tárolni lehessen; ugyanitt vannak elhelyezve továbbá azok az eszközök, melyek segítségével a beavatkozó szerven keresztül a tárolt energiát felszabadíthatjuk, avégből, hogy a beavatkozó, illetve működtető szervet meghatározott irányú mozgásában fel tudjuk gyorsítani. A berendezésben olyan eszközök is vannak elhelyezve, melyek az energiát tároló szerkezetbe olyan növekvő értékű áramot táplálnak be, melynek iránya a mozgó szerkezeti elemet gyorsító áram irányával ellentétes, s ugyanakkor a mozgó elem által létrehozott mozgási energiát az energiatároló rendszerek átadják. A találmány szerinti megoldás jobb megértése végett, továbbá annak érdekében, hogy a konstrukció működését megmagyarázhassuk, a leíráshoz rajzot mellékeltünk; a rajz szerinti ábra vázlatosan mutatja be a beavatkozó, illetve működtető szerv mozgó elemének gyorsítását és lassítását végző kapcsolási elrendezést. A rajzon látható, hogy a 12 szabályozó áramkörnek egyik, azaz első kimeneti pontja a 22 vezeték útján a 10 kapcsoló tranzisztor bázisára csatlakozik, míg másik kimeneti pontja a 23 vezeték révén a 11 kapcsolótranzisztor bázisával van összekapcsolva. A 25 indukciós tekercs áll a 20 vasmagból, továbbá a 16, 17 tekercsekből, melyek úgy vannak a vasmagon elhelyezve, hogy a tekercseken azonos irányú áramok folynak. Avégből, hogy a 16 és 17 tekercsek között keletkező zárlat veszélyét a minimumra csökkentsük, szigetelt vezetékekből készítettük azo• kat. A 18 áramforrás pozitív sarka a 19 áramforrás negatív sarkához van kötve. E két sarok közösített pontja viszont a 21 beavatkozó, illetve működtető szerv egyik bemeneti pontjára csatlakozik. A 18 áramforrás negatív kapcsa a 17 tekercs egyik kivezetéséhez, míg a 19 áramforrás pozitív kapcsa a 16 tekercs egyik kivezetéséhez van hozzákötve. A 17 tekercs másik kivezetése a 14 diódán át a 11 kapcsolótranzisztor kollektorára csatlakozik, míg a 16 tekercs másik kivezetése a 15 diódán át csatlakozik a 10 kapesolótranzisztor kollektorára. A 21 beavatkozó, illetve működtető szerv másik bemenete a 10 és 11 kapcsoló tranzisztorok emittereinek közösített pontjára csatlakozik. A 21 működtető szerv lehet például egy soros motor, amely be van építve például egy olyan berendezésbe, amelyben mágneslemezek pozicionálsa történik. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő rendszer a következűképpen működik: A 21 működtető szervben valamilyen mozgó tömeg van elhelyezve, amelyet egyenáramú motor mozgat, s eközben a motor áramával arányos erőhatást fejt ki. A mozgó tömeg és motor kombinációjának ekvivalens áraimköre van, melynek meghatározó impedancia összetevője kapacitív jellegű. Ebből következik, hogy a működtető szerv ekvivalens kapacitív összetevőjét úgy tekinthetjük, mint a 21 működtető szerv induktív impedanciájával hangolt áramkör egy részét, úgyhogy a működtető szervben és az indukciós tekercsben az energiát ki lehet cserélni. A soros motornak, vagy működtető szervnek konstrukciója önmagában isimert, ennek egyik kiviteli alakját egyébként a 3 260 870 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírás is ismerteti. A 12 szervo és szabályozó áramkört, illetve kapcsolóberendezést a kapcsoló tranzisztorok bázisával kötöttük össze. Ennek segítségével a 22 és 23 vezetékeken kimenő jeleket hozunk létre. A 19 áramforrás ii áramot bocsát ki, amely a 16 tekercsen, 15 diódán, a 10 kapcsoló tranzisztoron és a 21 működtető szerven egy irányban folyik keresztül. Ugyanakkor a 18 áramforrás i% áramot bocsát ki, melynek nagysága lényegében egyenlő az ii áram nagyságával, s ez az áram keresztül folyik a 17 tekercsen, a 14 diódán és a 11 kapcsoló tranzisztoron és a működtető szerven, de ennek az áramnak iránya az ij áram irányával ellentétes. Mivel az ii és Í2 áramok lényegében egyenlő nagyságúak, egymást a működtető szervben semlegesítik, úgyhogy a 21 működtető szerven keresztülfolyó áram nem elégséges ahhoz, hogy a működtető szervet oly mértékben gerjessze, hogy az működésbe jöjjön. Sőt, ha az átfolyó áram értéke nulla, akkor az ij és Í2 áramok az indukciós tekercsben létesítenek nyugalmi áramot és így alakulhat ki az indukciós tekercsben állandó energiaszint. A 12 szabályozó áramkör az ii és Í2 áramokat akként szabályozza, hogy azok egyenlő nagyságúak, de ellentétes értelműek, ugyanakkor pedig a 21 működtetőszerven keresztül folyó áram szintjét állandó és egyforma értéken tartja. A 12 szabályozó áramkör szabályozási módja lehetővé teszi azt, hogy például egy beírófejet (a rajzon nincs ábrázolva) egy, az ábrán szintén neim látható mágneslemezen levő nyomvonalon a megfelelő helyzetbe beállítson. Ha azonban a beírófej helyzetét változtatni kell, akkor a kiegyenlített áramviszonyokat a működtető szervben is meg kell változtatni. Ezt úgy tudjuk végrehajtani, hogy a 12 szabályozó áramkör egyik kimeneti pontját például a 23 vezetékre kapcsoljuk, aminek következtében a 10 kapcsoló tranzisztor vezet. Az Í2 áram ekkor átfolyik a sorbakötött 16 tekercsen, a 15 diódán, a 10 tranzisztoron, a 21 működtető szerven és eljut a 19 áramforrásba. Amikor az Í2 áram az előbbiekben említett sorbakapcsolt elemekből álló áramkörben halad, akkor a 25 indukciós tekercs gerjed és a 16 tekercsen kezdetben az Í2 árammal egyenértékű áram folyik át, vagyis az eredetileg a működtető szervhez juttatott konstans ii és Í2 áram összegével egyenlő áram folyik át a 16 tekercsen. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy lényegileg a 16 tekercsben levő állandó ii áram kétszeresének megfelelő áram jut a 21 működtető szerv bemeneti pontjára. Mihelyt a működtető szervhez az ii és Í2 összegének megfelelő nagyobb áram eljut, a működtető szerv mozgása felgyorsul. E fellő 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2