164249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(kis szénatomszámú) alkanoil-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin -2-on-származékok előállítására

164249 29 30 nátriumjodid 500 ml acetonnal képezett elegyét félórán át visszafolyató hűtő alkalmazása mel­lett forraljuk. A lehűtött oldatból kiváló szervet­len sókat leszűrjük. Az acetont vákuumban le­desztilláljuk, a maradékot 150 ml tetrahidro­f uránban oldjuk és szár az jeges hűtővel ellátott keverős berendezésben 400 ml ammóniához ad­juk. Az elegyet az ammónia forráspontján 5 órán át keverjük. Az ammónia fölöslegét egy éjjelen át elpárologtatjuk, majd a szervetlen sókat leszűrjük. A tetrahidrofuránt ledesztillál­juk, a kapott olajat 200 ml etanolban oldjuk és 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mel­lett forraljuk. Az oldat lehűtése és betöményí­tése után kristályos l,3-dihidro-7-(l-hidroxi­-etil)-5-fenil-2H-l,4-benzod:iazepin-2-o, n válik ki. Op.: 214—216 C°. 300 mg (3,00 millimól) krómtrioxidnak 2 ml vízzel képezett oldatát 5 ml jégecettel hígítjuk. Az oldatot 300 mg (1,08 millimól) 1,3-dihidro­-7-(l-hidroxi-etii)-5-fenil-2;H-l,4-benzodiazepm­-2-onnak 5 ml jégecettel képezett oldatához ad­juk, majd a reakcióelegyet gőzfürdőn 2 órán át melegítjük, vákuumban bepároljuk, vizes nát­riumhidrogénkarbonát-oldattal semlegesítjük és metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos réteget vízmentes nátriumszulfát felett szárít­juk és szárazra pároljuk. A nyers terméket kro­tnatograf álással (szilikagél-vékonyréteglemezek; előhívás etilacetáttal) tisztítjuk. A kapott 7-ace­til-1,3-dihidroxi-5-fenil-2H-l ,4-benzodiazepin-2--on 191—192 C°-on olvad. Kitermelés: 101 mg (33,6%). A fenti eljárással analóg módon a megfelelő kiindulási anyagok felhasználásával az alábbi vegyületeket állítjuk elő: l,3-dihidro-7-(l-hidroxi-etil)-l-metil-5-fenil­-2H-l,4-benzodiazepin-2-onból 7-acetil-l,3--dihidro-l-metil-5-fenil-2H-l,4-benzodiaze­pin-2-ont (op.: 120—122 C°, metilénklorid­-éter-hexán elegyből való kristályosítás után); 1,3-dihidro-7-hidroximetil-5-fenil-2H-l ,4-benzo­diazepin-2-o.nból 7-fo,rmil-l,3-dihidro-5-fenil­-2H-l,4-benzodiazepin-2~ont (op.: 159—160 C°, benzol-hexán elegyből való kristályosítás után sárga prizmák); l,3-dihidro-7-hidroximetil-l-metil-5-fenil-2H­-1,4-benzodiazepin-2-onból 7-formil-1,3-di­hidro-l-metü-5-fenil-2!H-l,4-benzodiazepin-2--ont i(op.: 123—125 C°, éter-pentán elegyből való kristályosítás után sárga amorf por); 1,3-dihidro-7-(l-hidroxi-propil)-5-f enil-2H-l ,4--benzodiazepin-2-onból 1,3-dihidr o-5-f enil-7--propionil-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont (op.: 172—174,5 C°, éteres kristályosítás Után világossárga prizmák); l,3-dihidro-7-(l-hidroxi-butil)-5-fenil-2H-l,4--benzodiazepin-2-onból 7-butiril-l ,3-dihidro­-5-f enil-2H-l ,4-benzodiazepin^2-ont; l,3-dihidro-7n(l-hidroxi-pentil)-5-fenil-2H-l,4--benzodiazepin-2-onból 1,3-dihid;ro-7-penta­noil-5^fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont (op.: 111—112,5 C°, éter-pentán elegyből való kristályosítás után világossárga prizmák); 5-(2-klór-fenil)-l,3-dihid;ro-7-(l-hidroxi-etil)­-2H-l,4-be>nzodiazepin-2-onból 7-acetil-5-(2--klór-fenil)-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin­-2-ont i(op.: kb. 200 C°, aoeton-hexán elegyből való kristályosítás után színtelen prizmák); 5-(2-fluor-fenil)-l,3-dihidro-7^(l-hidroxi^etil)-3--metil-2H-l ,4-benzodiazepin^2-onból 7-acetil­-5-(2-fluor-fenil)-l,3-dihidro-3-metil-2H-l,4--benzodiazepin-2-ont; 5-(2-fluor-fenil)-l,3-dihidro-7-(l-hidroxi-etil)­-2H-1,4-benzodiazepin-2-onból 7-acetil-5-(2--f luor^f en;il)-l ,3-dihidro-2H-l ,4-benzodiazepin­-2-ont (op.: 211—213 C°, éter-petroléter elegyből való kristályosítás után világossárga prizmák); 5-,(2-fluo,r-fenil)-l,3-dihidro-7-(l-hidroxi-.etil)­-l-metil-2H-l,4-benzodiazepim-2-onból 7-acetil­-5-(2-fluor-fenil)-l,3-dihidro-l-metil-2iH-l,4--benzodiazepin-2-ont (op. 117—119,5 C°, metilénklorid-petroléter elegyből való kristá­lyosítás után sárga prizmák); állítunk elő. A fenti eljárással analóg módon 7^(l-hidroxi­-etil)-5-fenü-l,3,4,:5-tetrahidro-2H-l,4-benzodi­azepin-2-onból (op.: 159—161 C°) krómtrioxidos kezeléssel 7-acetil-l,3-dihidro-5-fenil-21 H-l,4-ben­zodiazepin-2-ont (op.: 190—192 C°) állítunk elő. 12. példa: A) 1,0 g (3,54 millimól) 2-amino-5-(2-metil­-l^-dioxolan^-ilj-benzofenonnak 30 ml etanol­lal képezett oldatához 14 ml 1 mólos perklór­savat adunk. Az elegyet egy éjjelen át szoba­hőmérsékleten keverjük. Az etanolban oldha­tatlan anyagot szűrjük és a szűrletet 3 n nát­riumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk, majd me­tilénklorid és víz között megosztjuk. A szerves fázist szárítjuk és szárazra pároljuk. A mara­dékot az etanolban oldhatatlan anyaggal egye­sítjük és benzol-hexán elegyből kristályosítjuk. Sárga tűk alakjában 2-amino-5-acetil-benzofe­nont kapunk. Op.: 152—154 C°. B) 1,18 g (5,0 millimól) 5-acetil-3-fenil-2,l­-benzoxazolt 25 ml tetrahidrofuránban atmosz­férikus nyomású 200 mg 10%-os palládiumszén katalizátor jelenlétében hidrogénezünk. A hid­rogénfelvétel 30 perc elteltével végetér és a katalizátort leszűrjük. A tetrahidrofuránt le­desztilláljuk és a maradékot benzolból kristá­lyosítjuk. Sárga prizmák alakjában 2-amino-5--acetil-benzofenont kapunk. Op.: 153—154 C°. 4,7 g (20 millimól) 2-amino-5-acetil-benzofe­non és 4,2 g (30 millimól) glicinetilészter-hidro­klorid 60 ml piridinnel képezett oldatát 16 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett for­raljuk. Az első négy óra alatt kb. 40 ml oldó­szert atmoszférikus nyomáson lassan ledesztil­lálunk és vízmentes piridinnel pótolunk. Az elegyet 16 óra múlva vákuumban bepároljuk és a maradékot metilénklorid és víz elegyébén felvesszük. A szerves réteget elválasztjuk, szá­rítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A ma­radékot forrásban levő éterrel extraháljuk a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 15

Next

/
Thumbnails
Contents