164243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás taberszonin kinyerésére
164243 5 6 tanolos kivonat taberszonin mellett csak nyomokban tartalmaz más alkaloid-komponenseket. A kivonatból a taberszonint hidrogénciklusban levő kationcserélő gyantával különítjük el és választjuk el a nem bázisos kísérőanyagok túlnyomó többségétől. Erre a célra Varion típusú poli(sztirol-divinil-benzol) szulfonsav kationcserélő gyantát használunk. Bemérünk 220 g száraz gyantát, amely H+ -formában van. A gyantát metanollal duzzasztjuk, csökkentett nyomás alatt légtelenítjük, majd egy 3,8 cm átmérőjű oszlopba töltjük. Ezután a 25 liter térfogatú híg metanolos kivonatot 25—30 C°-on 0,9 liter/óra sebességgel átfolyatjuk az ioncserélő oszlopon. Az oszlopról lecsurgó oldat alkaloidot nem tartalmaz, de tartalmazza az eredeti extrakt-anyagok mintegy 90%-át. Ezt az oldatot regenerálás céljából aktívszénnel derítjük, majd desztillálás nélkül újra felhasználjuk extrakció céljára. Ezután az ioncserélő oszlopot metanollal öblítjük, majd 90% metanolt tartalmazó 0,8 n sósavas metanollal szobahőfokon eluáljuk. Az eluálószert 210 ml/óra sebességgel folyatjuk át az oszlopon egészen addig, amíg az oszlopról lecsurgó oldat taberszonint már nem tartalmaz. Az így nyert eluátum térfogata 2 liter. Az oszlopot ezután metanollal öblítjük és minden további előkészítés nélkül közvetlenül felhasználjuk a következő kivonat feldolgozásához. A 2 liter térfogatú metanolosHsósavas eluátumihoz a sósavtartalommal egyenértékű kalcium-oxidot adunk és 1 órán át keverjük. Az oldatlan szilárd maradékot szűrjük, majd az 5-ös pH-jú oldatot hidroxil-formában levő Varion típusú anioncserélő gyantával keverve semlegesítjük. A semleges metanolos oldatot 1 liter benzollal elegyítjük, az oldatból a metanolt kidesztilláljuk, és a maradék benzolos oldatot 100 ml térfogatra pároljuk be. A bepárolt benzolos oldatot azonos térfogatú petroléterrel hígítjuk és az oldatot 50 g Brockmann II aktivitású alumínium-oxiddal derítjük. A csaknem színtelen derített oldatot csökkentett nyomáson szirup-sűrűségűre koncentráljuk, 50 ml etanollal hígítjuk, majd a maradék benzolt is kidesztilláljuk, az etanolos oldatot végül 25 ml térfogatra pároljuk be és 12 órán át 0 C°-on állni hagyjuk. A színtelen apró hasábok formájában kivált kristályos terméket szűrjük, kevés hideg etanollal öblítjük és szobahőfokon szárítjuk. A kristályos termék 6,10 g taberszonin; op.: 88 C°, [«]20 D : —360° (etanolban). Hidrokloridja 195 C° körül bomlik, [ta]20 D : —325° (etanolban). A kristályos taberszonin anyalúgját 90 ml n sósavval elegyítjük és 0 C°-on további 12 órán át állni hagyjuk. A kivált tűkristályos másodtermék 3,35 g taberszonin^hidroklorid; [IOÍ]20D: —300° etanolban. A másodtermékfcént kapott 3,35 g hidrokloridot 50 ml etanolban oldjuk, majd ekvivalens mennyiségű hidroxilformában levő, Varion típusú anion-cserélő gyantával keverjük 1 órán át és megkötjük a hidrokloridból a sósavat. Szűrés után a gyantát etanollal öblítjük és az egyesített etanolos oldatot csökkentett nyomáson 10 ml térfogatra koncentráljuk. A sűrítményt 12 órán át 0 C°-on állni hagyjuk. Az oldatból 2,15 g kristályos taberszonint nyerünk ki; op.: 88 C°, [et] 20: —360° (etanolban). Ilyen módon összesen 8,25 g kristályos taberszonint állítunk elő 1 kg magőrleményből. 2. példa: Amsonia tabernaemontana kifejlett (de még nem száraz) ikertüsző termését megdaráljuk és levegőre kitéve szárítjuk. Az őrlemény szemcsemérete átlagosan 0,5—1 mm. A légszáraz őrleményből bemérünk 1,0 kg-ot, amiből 0,67 kg magőrlemény, 0,33 kg pedig a termésfal részeinek őrleménye. Ezt az őrleményt 3 liter metanolban szobahőfokon áztatjuk 12 órán át, majd 25 liter metanollal szobahőfokon perkolátorban extraháljuk további 12 órán át. A metanolos kivonatból a taberszonint az 1. példával azonos módon, kationcserélő gyantán kötjük meg, 90% metanolt tartalmazó 0,7 n kénsavas metanollal eluáljuk, az eluátumot ekvivalens mennyiségű hidroxil-formában levő, Varion típusú anion-cserélő gyantával keverve semlegesítjük, a taberszonint benzolos oldatba visszük át és a benzolos oldatot derítjük. Ebből a derített oldatból a taberszonint az 1. példával azonos módon etanolos oldatba visszük át. A mintegy 50 ml térfogatú etanolos oldatot 150 ml a sósavval elegyítjük és 12 órán át 0 C°-on tartva kristályosodni hagyjuk a taberszonin-ihidrokloridot. A terméket szűrés után n sósavval mossuk és vákuumban szobahőfokon állandó súlyig szárítjuk. A termék 7,5 g fehér színű, tűkristályos taberszonin-ihidroklorid; [H]20 D: —315° (etanolban). A 7,5 g hidrókloridot 100 ml etanolban oldjuk, majd az 1. példában leírt módon megkötjük a hidrokloridból a sósavat, a megszűrt oldatot 25 ml-re bepároljuk és 0 C°-on állni hagyjuk 12 órán át. Az oldatból kivált első termék 4,5 g kristályos taberszonin; op.: 88 C°, [ÍCÍ]20 D: —360° (etanolban). Az anyalúgot ezután kb. 5 ml térfogatra pároljuk be és hűtjük. Az oldatból másodtermékként 1,2 g kristályos taberszonin válik ki; op.: 88 C°, [ö]20 D : —360°. Az 1. és 2. generációjú kristályos taberszonin súlya összesen 5,7 g. 3. példa: Rhazya orientális érett száraz magvait megőröljük és 200 g őrleményt a 2. példában leírt módon dolgozunk fel. Termékként 1,9 g kristályos taberszonin4iidroklaridot kapunk; [a]20 D—305° (etanolban). A hidrokloridból az 1. példában leírtak szerint eljárva, 1,5 g kristályos taberszonint állítunk elő; op.: 88 C°, [a]W D—360° (etanolban). 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
