164235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridazinon-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 164235 -«Apr Bejelentés napja: 1971. XII. 15. (FI-503) Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. VII. 31. Bejelentés napja: 1971. XII. 15. (FI-503) Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. VII. 31. Nemzetkőzi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1971. XII. 15. (FI-503) Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. VII. 31. C 07 d 51/04, 57/22 Feltalálók: Friesz Antal vegyészmérnök, Csermely György vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. Budapest Eljárás piridazinon-származékok előállítására Találmányunk herbicid tulajdonságokkal rendelkező piridazinon-származékok új előállítási eljárására vonatkozik. A piridazinon-származékok növényi növekedést befolyásoló hatása már régóta ismert. Különösen jó 5 hatással rendelkeznek azok a vegyületek, melyekben aril-csoport kapcsolódik a nitrogénatomhoz és a piridazin-gyűrű halogént és amint is tartalmaz. Legjelentősebb képviselője a vegyületcsoportnak a 3(2H)-2-fenil-4-klór-5-amino-piridazinon. 10 (1 105 232. számú NSZK szabadalmi leírás.) Hatása a cukorrépa és takarmányrépa gyomirtásában hasznosítható. Ez a hatás azóta került előtérbe, amióta az egyelést nem igénylő, monogerm vetőmagokat forgalomba hozták. Az egyelés 15 megszűnte után a vegyszeres gyomirtás fontossága megnőtt, mert ezáltal lehetővé válik a kézi talajművelés teljes elhagyása. Ezt az igényt elégíti ki a fent említett piridazinon-származék. A vegyületcsoport többi tagjai is fontosak, mert nem 20 kevésbé jelentős, szelektív herbicid hatással rendelkeznek egyéb mezőgazdasági kultúrnövényeket károsító gyomnövényekkel szemben. A 3(2H)-2-aril-4-klór-5-amino-piridazinonok előállítására az irodalomban található eljárások azonos 25 utat követnek. Elkészítik a megfelelő 2-aril-4,5-diklór-piridazinont és ezt különféle módszerek segítségével 4-klór-5-amino-származékká alakítják. A 3(2H)-2-aril-4,5-diklór-piridazinonok előállítására több módszer ismert. Ilyen pl. az 30 arilhidrazin és 2,3-diklór-3-formilakrilsav reakciója vizes közegben [881 616 sz. brit és 1 261 005 számú francia szabadalmi leírás, J. Am. Chem. Soc. 75. 1909-10 (1953)] vagy arilhidrazin és 2,3-diklór-3-formil-akrilsav apoláros oldószerben végrehajtott kondenzációja. A keletkező vizet azeotrop desztillációval távolítják el a rendszerből (1 085 238 sz. NSZK szabadalmi leírás). Mindkét módszer nagy hátránya, hogy drága arilhidrazinokat használnak fel kiindulási vegyületként. Az azeotrop desztillációs módszer külön frakcionáló berendezést is igényel. A 3(2H)-2-aril-4,5-diklór-piridazononok és ammónia reakciója vizes, szerves oldószeres és ömledékes közegben valósítható meg. Vizes és oldószeres közegben nyomás alatt játszódik le a reakció (1 105 232 sz. NSZK és 871 67 sz. brit szabadalmi leírás). Ömledékben légköri nyomáson 200-210 C°-on dolgoznak (120 858 sz. csehszlovák szabadalmi leírás). A vizes reakcióban melléktermékként 5-hidroxi, metanolos közegben 5-metoxi-származék keletkezik. Bár a 3(2H)-2-ariM,5-diklór-piridazinonok 5-helyzetben levő klóratomja lényegesen reakcióképesebb, mint a 4-helyzetben levő, izomer termékek keletkezését nem lehet elkerülni. A rendelkezésre álló irodalmi adatok szerint a kívánt 5-amino-származék mellett mindig keletkezik 17-20% 4-amino-származék is, amely növényvédőszerként nem hasznosítható (120 858 és 164235