164193. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás magas forrpontú észterek tisztítására

164193 5 6 amelynek néhány vonását az alábbiakban is­mertetjük. Az 1. ábra és a 2. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló készülék két előnyös kiviteli alakját ábrázolja. Az 1. ábrán bemutatott készülék reaktora a 2 fűtőköpennyel vagy hatékony hőszigetelővel körülvett 1 csőkígyót tartalmazza. Ez a cső­kígyó előnyösen ólomból vagy üvegből készül. A reaktort az alsó részén a 3 csövön keresztül tápláljuk víz és a nyers észterezési termék benső elegyével; ezt az elegyet a (hatékony 4 keverőben állítjuk elő. A 4 keverőbe a 6 sza­bályozó szeleppel ellátott 5 vezetéken keresztül forró vizet vezetünk be, szükség esetén nyomás alatt. A nyers észterezési terméket a 7 vezeté­ken keresztül tápláljuk be, és közvetlenül vezet­jük el a 8 észterezési kolonna alsó részéből a 9 vezetéken keresztül a 10 szivattyú segítségé­vel a 11 vezetéken át a 12 hőcserélőbe, amely­ben a nyers észterezési terméket a szükségnek megfelelően hűtjük vagy melegítjük úgy, hogy a kívánt reakcióhamérsékletet kapjuk a 4 keverő fölött elrendezett 13 hőmérőn. A keverő a vizes és az észter-f ázisbóL emul­ziót állít elő, és ezt az emulziót a reaktoron (1 csőkígyó) keresztül végig meg kell tartani, pél­dául olyan módon, hogy a folyadékok számára a reaktoron keresztül olyan sebességet bizto­sítunk, hogy azok abban turbulens állapotban maradjanak. A kívánt sebességet az 1 csőkígyó átmérője, valamint a folyadék oknak a reaktor­ban kívánatos tartózkodási ideje függvényében határozzuk meg. A reaktorból távozó termékek a 14 vezetéken keresztül vagy a rajzon fel nem tüntetett hűtő­be vagy dekantálóba vagy semlegesítőbe kerül­nek a 14 vezetéken és a szabályozó és/vagy biz­tonsági szelepen keresztül. A készülék szerkezetét széles határok között lehet változtatni anélkül, hogy eltérnénk a ta­lálmányi gondolattól. Lényeges azonban, hogy a készülék anyaga ellenálljon forró kénsavnak és benső érintkezést tudjon biztosítani a folyékony fázisok között megfelelő áthaladási sebesség mellett. így keskeny csőkígyó helyett használ­hatunk töltőanyagot, így pl. üveg- vagy agyag­gyűrűket, kvarcit-homokot, ólomszameket és ha­sonló töltőanyagokat tartalmazó hengert is. A reaktorba a felső részén is beadagolhatjuk a reagenseket; ebben az esetben a reagensek le­felé haladnak keresztül a reaktoron. A reaktor nem szükségszerűen függőleges, és lehet pél­dául vízszintes is. A leírt készüléket nyomás alatt is üzemeltet­hetjük, és ajánlatos olyan nyomást alkalmazni, amely elegendő ahhoz, hogy a két folyékony fázis elegye ne tudjon az üzemi hőmérsékleten gőzöket fejleszteni a reaktorban. A 2. ábrán bemutatott készülék reaktorát a 16 desztillációs kolonna képezi. Ez a kolonna buboréktányéros kolonna vagy töltött torony vagy egyéb lehet, előnyösen — miként a 2. áb­rán bemutatjuk — olyan kolonna, amely tar­talmaz mind buboréktányéros zónát, mind pe­dig töltelékes zónát. A töltelékes zóna célsze­rűen a felső része ~a kolonnának, és fejtermék alakjában az észterezési reakció alatt a víz el-5 távolítására 'használt anyag gyors elkülönítését könnyíti meg. Ebben az esetben a kolonnának a tányérokat tartalmazó része olyan elegyet kezel, amelynek a szerves fázisa lényegileg kar­bonsavészterből és esetleg a fölös alkoholból áll. A 16 kolonna felső részét a 17 vezetéken át a 18 észterező kolonna alsó részéből a 19 veze­téken és a 20 szivattyún át érkező kezelendő nyers észterrel tápláljuk. A 16 kolonna alsó ré­szébe a 22 szabályozó szeleppel ellátott 21 ve­zetéken keresztül éles gőzt is vezetünk. Az ilyen módon desztillációval együtt végzett folytonos üzemeltetés egyrészt lehetővé teszi, hogy közvetlenül eltávolítsuk a víz eltávolításá­ra használt oldószert és az észterezési lépés alatt alkalmazott alkoholfelesleg teljes meny­nyiságét vagy egy részét, és másrészt benső érintkezést tesz lehetővé a két folyékony fázis között a buboréktányérokon vagy a tölteten. A 16 kolonna fejpárlatai a 23 vezetéken ke­resztül távoznak és a 24 kondenzátorban csepp­folyósodnak. A kondenzátum a 25 vezetéken keresztül a 26 dekantálóba távozik. A dekan­tálás során képződött felső fázist, amely lénye­gileg a víz elragadására használt anyagból és adott esetben az alkoholfölösleg teljes vagy rész­leges mennyiségéből áll, a 27 vezetéken keresz­tül vezetjük el. Az alsó réteget (vizes réteg) részben a 29 szabályozó szeleppel ellátott 28 vezetéken át vezetjük el, míg a maradékot a 30 vezetéken át a 16 kolonna felső részébe ve­zetjük ref luxként. A desztillációs kolonnában végbemenő műve­let során a vizes fázis és az észter-fázis meny­nyisóge előnyösen meghaladja az 5 térf.%-ot. A kívánt mennyiséget könnyen szabályozhatjuk olyan módon, hogy a 28 vezetéken keresztül a dekantálókbói távozó vizes réteg mennyiségét szabályozzuk, és a visszamaradó mennyiséget teljes egészében refluxként vezetjük a kolonná­ba a 30 vezetéken keresztül. Az alkilhidrogénszulfát hidrolízise útján ke­letkezett kívánt észtert és a vizes kénsavas ol­datot a 32 szabályozó szeleppel ellátott 31 cső­vezetéken át vezetjük el a kolonna aljáról. Végül ti, t2 és Í3 olyan hőmérőket jelölnek, amelyek lehetővé teszik a hőmérséklet leolvasá­sát a kolonna alján, az utolsó tányérnál és a fejgőzökben. A kolonna, valamint annak tányérjai és töl­teléke forró kénsavnak ellenálló anyagból ké­szülnek, így ólomból, üvegből, agyagból, teflon­ból, grafitból, vagy a felsorolt anyagok vala­melyikével bevont acélból. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi ki­viteli példákat adjuk meg. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents