164131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertések trichinella fertőzöttségének megállapítására
3 164131 4 emésztési idő alatt 37-43 Cu -on tartják az emésztendő mintákat és az anyagot gyengén mozgatják, pl, rázatják. A vizsgálat során több állatból vett izommintát együttesen bontják le, majd komplikált ülepítési és szűrési műveletek után állapítják meg, hogy a paraziták jelen vannak-e. E módszer hátránya, hogy az űlepítés és szűrés igen bonyolult, másrészt pedig, hogy az eljárás egészét tekintve még mindig hosszadalmas, ezért csak olyan vágóhídajcon alkalmazhatók, ahol a levágott állatok hosszabb' ideig a helyszínen maradnak, ugyanis ezek feldolgozása illetve elszállítása a vizsgálat befejeztéig nem megengedett. Az alábbiakban a Die Fleischwirtschaft c. folyóirat már hivatkozott cikkéből egy összehasonlító táblázatot közlünk, amely a trichinoszkópos vizsgálat és az emésztéses vizsgálat között von párhuzamot. Beadott lárvák Trichinoszkópos Emésztéses eljárás száma vizsgálat lárvaszám/1 g minta 5000 + 70,6 5000 + 119,4 5000 + 26,2 5000 + 5,4 500 + 7,6 500 + 3,0 500 — 0,3 500 — 0,2 250 — 0,01 250 — 0,0 100 0,01 100 0,0 50 0,04 50 0,04 0 o;o A táblázatból látható, hogy az emésztéses eljárás feltétlenül jobb a trichinoszkópos vizsgálatnál, de még mindig nem elég megbízható. A találmány célkitűzése olyan eljárás megvalósítása házi és vadon elő állatok, különösen házi sertés izomzatában Trichinella spirális lárváival való fertőzöttségével való megállapítására, az izom-fehérje feloldása útján, amelynek segítségével a technika jelenlegi állásából eredő, az előzőekben ismertetett hiányosságok kiküszöbölhetők. 10 15 20 25 30 35 40 45 A találmány alapja az a felismerés, hogy — a szakkörökben elterjedt általános felfogással ellentét- 50 ben - a Trichinella Spiralis a jelenleg alkalmazottaknál lényegesen erősebb mechanikai behatás, úgymint nagyfordulatszámú keverés ellenére sem roncsolódik szét, hanem biztonságosan meghatározható: továbbá egymás fehérje-oldó hatását fokozó 55 anyagok, így papain és pepszin együttes adagolá* sara. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a vizsgálatra kerülő állat vagy állatcsoport izomzatából a predilekciós helyekről vett mintához annak $o súlyára számítva 2—6% papaínt, 3—10% pepszint és az oldódáshoz elegendő mennyiségű, az izomkoncentrációt legfeljebb 5%-ra beállító, előnyösen 37—55 C°-os vizet adunk, a pH-t ásványi savval, így sósavval savasra, célszerűen 2,0-3,0-ra állítjuk 55 be és a keveréket 2000-20 000 fordulat/perc fordulatszám mellett keverjük az izom-fehérjék oldódásáig, a kapott oldatot ülepítjük, adott esetben az üledéket megfestjük, előnyösen Schiffféle bázis hozzáadásával, majd a parazitákat optikai úton, célszerűen sztreomikroszkóppal meghatározzuk. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint két fázisban végezzük a fehérje oldását, mégpedig az első fázisban az izommintákat papainnal és vízzel eló'homogenizáljuk, a második fázisban pepszint adunk az oldathoz. A keverést előnyösen 6000-10 000 fordulat/perc fordulatszámmal kezeljük és 3000-6000 fordulat/perc fordulatszámmal fejezzük be. Ugyancsak előnyös az oldási folyamathoz 45-50 C°-os kezdőhőmérsékletű víz alkalmazása. Az izom-fehérje oldását és- a keverést célszerűen kétszer 1,5-6 percig, az ülepítést pedig kétszer 15 percig végezzük. A találmány szerinti eljárás során a fehérje-oldó enzim és a pepszin egymás hatását fokozzák. Ez a jelenség a két fázisban végzett vizsgálat során is érvényesül, aholis a, papain adagolása után a bomlás már oly mértékben lejátszódik, hogy pontszerű szemcsék keletkeznek. A magas fordulatszámmal történő keverés az izomrostokat az enzimek számára hozzáférhetővé teszi, ami ugyancsak fokozza az „«mésztés" gyorsaságát. A folyamat végbemenetelét kedvezően befolyásolja a megemelt kezdőhőmérsékletű víz alkalmazása is. A találmány szerinti eljárás segítségével a fehérje feldolgozásának ideje szükség esetén 3—6 percre lerövidíthető. Az odási folyamat lejátszódása után a feloldott izom-fehérjét tartalmazó folyadék ülepítő tölcsérbe kerül, amelyből meghatározott idő után az üledéket egy vizsgáló edénybe kiengedjük. Fertőzöttség esetén a parazita a vizsgálóedényben levő folyadék alján található üledékből meghatározható előnyösen pl. sztreomikroszkóp segítségével. Az izomminták vizsgálatát - tekintettel arra, hogy a fertőzöttség viszonylag ritka — 20—100 mintát tartalmazó csoportokban lehet végezni, ellentétben az eddig alkalmazott kizárólag optikai vizsgálattal, ahol minden egyes mintát külön-külön kellett megvizsgálni. Amennyiben a vizsgált anyagban trichinella-fertőzöttség kimutatható, a trichinellák a vizsgáló edény aljára ülepednek le, ahol élő, mozgó állapotban, vagy összecsavarodva találhatók, vagy esetleg betokosodva vannak. Amennyiben a paraziták tokos állapotban vannak a Schiff-féle reagens alkalmazása esetében a tok pirosra színeződik. A trichinellával fertőzött egyed visszakeresése úgy történik, hogy az egy vizsgálati tételbe vont sertéscsoport mintáit, amelyekből a vizsgált izomdarabkákat lecsíptük, a vizsgálat végéig félretesszük és ezeket kisebb tételekre bontva, vagy szükség esetén egyenként megvizsgáljuk, hogy azonosíthassuk a fertőzött egyedet. A vizsgálat biztonsága a találmány szerinti eljárást alkalmazva közel 100%-os. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példák kapcsán mutatjuk be. 2
