164050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a D-gyűrűben hidroxil- és keto-csoportot tartalmazó 13béta-rövidszénláncú alkil 3-metoxi-8,14-szeko-gona-1,3,5/10/9/11/-tetraének előállítására

5 164050 6 góljuk a nátriumbórhidridet. A reakció előrehaladá­sát vékonyrétegkromatográfiás úton követhetjük. A reakció befejezésekor a nátriumbórhidrid feleslegét jégecettel elbontjuk, a reakcióelegyet szárazra pároljuk, víz és pl. etilacetát vagy metilizobutil- 5 keton között megoszlatjuk, végül az organikus fázisban levő dihidroxi-származékokat frakcionált kristályosítással, vagy preparatív rétegkromatográfiás úton izoláljuk. E dihidroxi-származékok egy kivételével (Xa) az irodalomban nem szerepelnek. 10 Általában színtelen kristályos vegyületek, a racém 13j3-etil-transzdiol (Xb + Xlb) szobahőn olvadék. Ultraibolya elnyelésük (Xma x = 265 nm, metanolban),, infravörös és mágneses magrezonancia spektrumuk, esetenként optikai aktivitásuk alátámasztják az ,, előre is levezethető szerkezetet. A hidroxi-ketonok redukciós termékeinek arányára jellemző, hogy az újonnan képződő hidroxil ß- és a-térállás szerinti megoszlása közel 3:2. Diketo-származékok reduk­ciójánál egyértelmű összefüggés nem figyelhető ,n meg. A dihidroxi-származékok sztereospecifíkus oxidá­ciójára a baktériumok között találtunk megfelelő törzseket. Különösen alkalmasnak bizonyult egy Flavobacterium dehydrogenans törzs (MNG 73), ,5 egy Mycobacterium phlei törzs (MNG 29) és egy Nocardia féleség (MNG 67). Átalakításra alkalmas tenyészetük a burgonyás ferdeagar táptalajon növesztett 6-10 napos tenyé­szetükkel oltott táptalaj 1—3 napos további ,0 inkubációjával állítható elő. Az átalakítandó vegyületet előnyösen etanolban oldva adagoljuk a tenyészethez. Az átalakításokat aerob körülmények között végezzük. Időnként vékonyrétegkromatográ­fiás analízissel követjük a folyamatot. A szubsztrá- 35 tum rendszerint teljes átalakulása után a fermentá­ciós folyadékot vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, előnyösen metilizobutilketonnal vagy toluollal extraháljuk. Az extraktum derítése, bepárlása, a nyers termék szenezése után az 40 oxidáció terméke kristályos állapotban kinyerhető. Amennyiben racém dihidroxi-származékot alakítunk át, a két komponensből álló termék pl. preparatív rétegkromatográfiás után választható szét. Az oxidáció termékei^ jellegüknek megfelelően 4J azonosíthatók. A 14Sa,17S|3-dihidroxi-vegyületek (Xa,b) oxidációs termékeinek (IIa,b) azonosítása már ismert vegyületekkel végzett összehasonlítás alapján történhet. A folyamat általános jellemezője, hogy a két S-hidroxil közül a 14Sa-hidroxil 50 oxidációja figyelhető meg rendszerint, a 17S(3-hidr­oxil kizárólagos oxidációját nem tapasztaltuk. E megfigyelés gyakorlatilag jelentős, mert a 14Sa-17-keto-származékokból (IVa,b) is előállítható 14Sa,17S0-diolok (Xa,b) így a továbbalakítás 55 szempontjából kedvezőbb intermedierré alakíthatók (IIa,b). Az R,S-típusú dihidroxi-vegyületek (14Sa, 17Ra, XlIIa, b és 14R0, Xlla, b) oxidációs terméket minden esetben a már ismert, vagy általunk elő- 60 állított S-hidroxi-katon (Ha, b és IVa, b) enan­tiomeric, amely az ellentétes irányú, de azonos abszolút értékű optikai forgatóképesség mellett az egyéb állandók azonosságával jellemezhető. A 14R0-hidroxi-17-ketoszármazékok (IIIa,b), melyek 65 az irodalomban nem szerepelnek, a fentiek szerint különösen alkalmasak az ent-19-nor-szteroidok előállítására, mig a megfelelő 17Ra-hidroxi-14-keto­származékok (Va,b) a C17 -epimerek közvetlen előállítását teszik lehetővé (1. ábra). A 14,17-diketo-vegyületek (Ia,b) redukciójánál képződő racém transz-diol (Xa+XIa, vagy Xb + Xlb) a mikrobiológiai oxidáció során jó kitermeléssel alakítható a természetes 19-nor-szte­roidok totálszintézisében igen jól felhasználható 17S|3-14-keto-származékká (IIa,b). A visszamaradó 14R|3,17Ra-dihidroxi-vegyület (XIa,b) szerkezete szintén optikai forgatóképességének irányából álla­pítható meg. A 3. ábra a különböző 14,17-dihidr­oxi-származékok oxidációját foglalja össze. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg: 1. példa: A 130-metil-3-metoxi-8,14-szeko-gona­-1,3,5(10),9(1 l)-tetraén-14RÖ-ol-17-on (Illa) előállítása 6,0 g 13ß-metil-3-metoxi-8,14-szeko-gona­l,3,5(10),9(ll)-tetraén- 17S(3-ol-14-ont (Ha) 240 ml 95%-os etanolban oldunk. 1,5 g nátriumbórhidridet adagolunk az oldathoz és a reakcióelegyet 2,5 órán keresztül szobahőn kevertetjük. Ezután a redukáló­szer feleslegét jégecettel elbontjuk, majd a reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk. A száraz maradékot 300 ml etilacetát és 120 ml víz jelenlétében oldjuk, majd a szerves fázist semle­gesre mossuk és szárazra pároljuk. A száraz maradék két komponensét preparatív rétegkroma­tográfiás úton választjuk szét (Kieselgel PF252-366 (Merck) és Kieselgel G (Merck) 5:7 keveréke, futtató oldószer: benzol-etilacetát 1:1 elegye). Ultraibolya fényben (254 nm) végzett körülhatárolás után az apolárisabb terméket hordó adszorbenst acetonban 2 órán keresztül szobahő­mérsékleten rázatjuk. Szűrés után az acetonos oldatot vákuumban szárazra pároljuk. Éterből 1,7 g 13/3-metil-3-metoxi-8,14 szeko-gona -l,3,5(lO),9(ll)-tetraén-14Rj3,17S0-diolt (Xlla) ka­punk. Aceton-petroléterből átkristályosítva op: 89-92 C°; (a)D=0°; X max =265nm, e=21 000. Elemanalízis C19 H 26 0 3 -ra (302,4) vonatkoztatva: számított: C 75,46% H 8,70%; talált: C 75,50% H 8,42%. A redukció polárisabb terméke azonos módon nyerhető ki: ez 1,58 g 13/3-metil-3-metoxi-8,14-sze­ko-gona-l,3,5(10),9(ll)-tetraén-14Sa,17Sj3-diol (Xa). Aceton-petroléterből átkristályosítva op: 133-136 C°; (a)£,s = + 29°(c=l, etanol): Xmax =265nm, e=20 100. Elemanalízis C19 H 26 0 3 -ra (302,4) vonatkoztatva: számított: C 75,46% H 8,70%; talált: C 75,48% H 8,62%. 3

Next

/
Thumbnails
Contents