164040. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű léptetőmotoros hajtás

5 164040 6 kell addig maradnia, amíg a két motor tengelye ugyanazt az értékű, de ellenkező értelmű szöghelyzetet foglalja el. Amikor a 10 fogaskoszorú a vezérlő 1 léptetőmotor 7 tengelye és a 2 motor 8 tengelye között szögeltérést észlel, ezt az indiká- 5 ciót, valamint az eltérés értelmét a szögeltérést villamos feszültséggé alakító 5 jelátalakítónak továbbítja. A villamos feszültséget azután elektronikus 6 erősítőfokozatnak adjuk át, amely a feszültséget olyan vezérlőjellé alakítja át, amely a 2 10 hajtómotor forgását szabályozza. A fentiekből látható, hogy amikor az 1 léptetőmotor a 2 hajtómotorhoz viszonyítva elmozdul, a 4 differenciálmű 10 fogaskoszorúja 15 nyugvó helyzetéből kimozdul, ezt a mozgást érzékeljük, majd vezérlőjellé alakítjuk. A vezérlőjelet megfelelő módon erősítve az egyenáramú 2 hajtómotor forgásba jön, és a 4 differenciálmű további tengelyét addig forgatja, amíg a 10 20 fogaskoszorú nyugvó helyzetét ismét el nem foglalja. Ekkor a 6 erősítőfokozat az egyenáramú 2 hajtómotornak már nem ad áramot, és a 2 hajtómotor pontosan olyan szöghelyzetbe fordul, amelyben az 1 léptetőmotor 7 tengelye van. Ennek 25 következtében elegendő az 1 léptetőmotort önmagában ismert módon impulzussorozattal vezérelni ahhoz, hogy a léptetőmotor mozgása az egyenáramú hajtómotoréval azonos legyen. Az egyenáramú hajtómotor helyett természetesen más típusú 30 hajtómotort is alkalmazhatunk. Az egyenáramú típus a találmányi megoldás elé kitűzött célnak más típusoknál jobban megfelel, általában gyorsulása nagy értékű. Az érzékelt szögeltérést feszültséggé átalakító 35 jelátalakítót egyszerű elemekből képezhetjük ki, például két mikrokapcsolóból, amelyek az erősítőfokozatot vagy teljesen be- vagy kikapcsolják. A mikrokapcsolókat potenciométerrel egészíthetjük ki, amely a hajtómotor csatlakozó kapcsain mérhető 40 villamos feszültséget a fogaskoszorú forgási szögétől függően növeli. Egyetlen potenciométert is alkalmazhatunk, ha az alkalmazott elektronikus erősítés ezt elvileg engedi. A differenciálmű szerkezeti felépítésének egysze- 45 rűsítése érdekében szükséges, hogy a léptetőmotor és egyenáramú hajtómotor forgásértelme ellentétes legyen, ami természetesen gyakorlati nehézséget nem jelent. Nyilvánvalóan szükséges a fogaskoszorú forgása- 50 nak irányát érzékelő szerkezet megvalósítása és ezt követően olyan erősítőfokozat létesítése, amely az egyenáramú hajtómotort ezzel arányosan vezérli. Ez a követelmény is könnyen összeegyeztethető a találmányi megoldás érzékelő szervének elvi felépí- 55 tésével. A 2. ábra a 3 érzékelő szervként alkalmazott 4 differenciálmű metszetét mutatja. Az 1 léptetőmotor homlokoldalát a ház kör alakú 12 alaplemezéhez erősítjük. A házban 60 helyezkednek el az érzékelő szervek. Az 1 léptetőmotor és a 12 alaplemez összeerősítését olyan négy hengerfejű 15 csavarral biztosítjuk, amelyeknek fejeit a 12 alaplemezbe munkált négy 16 fészekben süllyesztve helyezzük el. 65 Az 1 léptetőmotornak a ház belsejébe nyúló 7 tengelyének végén arra erősített, 18 csapszeggel rögzített 17 fogaskerék helyezkedik el. Ugyancsak a ház belsejébe nyúlik a 2 hajtómotor 8 tengelyéhez csatlakozó 32 tengely, amely 33 golyóscsapágyon nyugszik. Ez a 32 tengely az 1 léptetőmotor 7 tengelyével egytengelyű. A 32 tengely végén 20 csapszeggel rögzített 19 fogaskerék helyezkedik el. Ez a 19 fogaskerék ugyanolyan méretű és ugyanolyan fogszámú, mint a vezérlő 1 léptetőmotor 7 tengelyére erősített 17 fogaskerék. A 17 fogaskerék 21 bolygófogaskerékkel, a 19 fogaskerék pedig 22 bolygőfogaskerékkel kapcsolódik, tehát a két fogaskerék, ill. a két bolygófogaskerék együtt mozg. Ez a négy fogaskerék homlokkerekes hajtóművet alkot, és ezáltal kisméretű differenciálművet valósít meg. A 17 és 19 fogaskerekek hőkezeléssel nemesített acélból állnak, míg a 21 és 22 bolygófogaskerekek tengelye olyan acél, amelyet kis fajsúlyú és kopással szemben erősen ellenálló műanyaggal burkolunk, és így egyidejűleg biztosítjuk a kis tehetetlenségi nyomatékot, valamint a zajtalan működést. A 21 és 22 bolygófogaskerekeket üzembehelyezés előtt enyhén meg kell kenni és üzemben minden későbbi járulékos kenés nélkül két 23 és 24 pofa között szabadon forognak. Ezen pofákba két csapágyfészket alakítunk ki, amelyek a bolygófogaskerekek tengelyére szerelt 25 golyóscsapágyakat tartják. A 23 és 24 pofák hüvely alakú toldatokkal rendelkeznek, amelyek 26 és 27 golyóscsapágyakhoz illeszkednek, és így a pofák szabadon foroghatnak. Ezek a pofák könnyűfém ötvözetből készülnek, és egy vagy több 28 távtartóval mereven egymáshoz vannak erősítve. A 24 pofa külső kerületén fogazott, és így a 4 differenciálmű azon 10 fogaskoszorúját képezi, amely az 1 léptetőmotor és a 2 hajtómotor közötti szögeltérést érzékeli, és azt erősen kopásálló, kisfajsúlyú műanyagból levő 29 fogaskerék közvetítésével az 5 jelátalakítónak, a rajzon többfordulatú potenciométernek adja át. A 29 fogaskerék a potenciométer tengelyének végén helyezkedik el, és olyan szerkezethez kapcsolódik, amely a forgatónyomatékot fékezi, ill. korlátozza. Ezt a forgatónyomatékot korlátozó szerkezetet előnyösen a potenciométer tengelyének végéhez illesztett elemekkel lehet megvalósítani abból a célból, hogy a teljes érzékelő szerv tehetetlensége viszonylag kicsi maradjon. A potenciométert 30 tartószerkezettel a kör alakú 12 alaplemezhez rögzítjük. Ez a tartószerkezet sugárirányban állítható abból a célból, hogy 29 fogaskerék és a 10 fogaskoszorú játéka kiküszöbölhető legyen. A potenciométer 9 vezetékeit többpólusú 31 csatlakozóaljzathoz forrasztjuk, amelyhez a 6 erősítőfokozat kábelét csatlakoztatjuk. Maga a ház «a kör alakú 12 alaplemezen kívül további kör alakú 11 alaplemezt tartalmaz, 3