163962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogént konvertáló katalizátor előállítására
7 163962 8 porceláncsónakfoa helyezünk, és lényegében tiszta hidrogénnel kb. 650 C°-on mintegy 2 órán át redukálunk. A kapott szürkésfekete szilárd anyagot klór-vízben oldva vizes germániummonoxid oldatot készítünk. Ezután hidrogén kloro- 5 platinátot és sósavat tartalmazó vizes oldatot készítünk. A két oldatot alaposan összekeverjük, és felhasználjuk a gamma-alumíniumoxid szemcsék impregnálására olyan mennyiségben, / hogy végül 0,25 s%, germániumot és 0,375 s% 10 platinát tartalmazó katalizátort kapunk. Hogy mindkét fémkomponens egyenletes legyen elosztva a hordozón, ezt az impreignálást úgy végezzük, hogy a hordozóanyag szemcséket állandó keverés közben adjuk az impregnáló 15 oldathoz. Az oldat térfogata kétszerese a hordozóanyag szemcsék térfogatának. A hordozóanyag szemcséket kb. V2 órán át és kb. 21 C°-on tartjuk az impregnáló oldatban. Ezután az impregnáló oldat hőmérsékletét kb. 107 C°-ra növel- 20 jük, és a felesleges oldatot kb. 1 óra alatt elpárologtatjuk. A kapott szárított szemcséket kb. 496 C°-on 1 órán át kalcináljuk. Ezután a kalcinált golyókat 4 órán át 524 C°-on 40 :1 mólarányban vízgőzt és hidrogénkloridot tartalma- 25 zó levegőárammal kezeljük a katalizátorszemcsék halogéntartalmának kb. 0,9 s%-ra való beállítására. Az így kapott katalizátorszemcsék elemi alapon 0,375 s% platinát, 0,25 9% gefmániumot és 30 0,85 s% kloridot tartalmaznak. Ezután a katalizátor szemcséket száraz előredukáló kezelésnek vetjük alá. Ennek során a szemcséket 538 C°-on, atmoszférikusnál kissé nagyobb nyomáson és kb. 720 óránkénti gáztér- 35 sebességnek megfelelő hidrogén áramlási sebességgel bevezetett, 20 ml/m3 -nél kevesebb víz^ gőzt tartalmazó, lényegében tiszta hidrogén árammal érintkeztetjük. Ezt az előredukáló kezelést kb. 1 órán át végezzük. 40 2. példa: A találmány szerinti új katalizátornak a hagyományos katalizátorokkal olyan módon való 45 összehasonlítására,, hogy a germánium komponens és a platina komponens közötti kölcsönhatás kitűnjék, összehasonlító vizsgálatot végeztünk az 1. példában ismertetett módon készített találmány szerinti katalizátorral és egy hidro- 50 génező-dehidrogénező komponensként csak platinát tartalmazó hagyományos reformáló katalizátorral. Másszóval a kontroll katalizátor platinát, klórt és gamma-alumíniumoxid hordozót tartalmazott, és az 1. példában leírt módszer- 55 hez hasonlóan készült, azzal az eltéréssel, hogy a germánium komponens kimaradt, és elemi alapon 0,75 s% platinát és 0,85 s% klórt tartalmazott. A két katalizátort ezután külön-külön nagy 60 igénybevételi értékelési próbának vetettük alá egy benzin nyersanyag reformálásában kifejtett relatív aktivitásuk és szelektivitásuk mégha tarozására. Mindegyik próbában ugyanazt az 1. táblázatban jellemzett nyersanyagot használtuk. 65 A vizsgálatot lényegében vízmentes körülmények között végeztük, egyetlen számbajövő vízforrás a betáplált anyag 5,9 mg/kg víztartalma volt. 1. táblázat Kuwaiti nehézbenzin elemzése Fajsúly 15,6 C°^on Kezdeti forráspont 10% átdesztillál 50% átdesztillál 90% átdesztillál "Végső forrpont Kén Nitrogén Aromás szénhidrogének Paraffinszénihidragének Nafténszénhidrogének Víz Oktánszám, F—1, adalék -mentesen (ASTM D908--65) 0,7374 84 C° 96 C°-ig 124 C°-ig 161 C°-ig 182 C° 0,5 mg/kg 0,1 mg/kg 8 tf/>/o 71 ' tf.% , 21 tf.% 5,9 mg/kg 40,0 Ez a vizsgálat kifejezetten annak a rövid idő alatt való meghatározására szolgál, hogy a vizsgált katalizátor kiválóbb tulajdonságú-e a reformálási eljárásban. A vizsgálat hat szakaszból áll, ezek egy hat órás beállítási szakaszból és ezt követő, állandó hőmérsékleten végzett vizsgálati időszakból (10 óra) állnak; a vizsgálati idő alatt összegyűjtjük a C5+ reformátumot. A vizsgálatot laboratóriumi méretű reformáló berendezésben végezzük; ez a katalizátort tartalmazó reaktorból, a hidrogénelválasztó zónából, a butánmentesítő kolonnából és megfelelő hőcserélőkből, szivattyúkból és kondenzátorokból áll. A laboratóriumi vizsgáló egységben a visszavezetett hidrogénáramot és a nyersanyagot öszszekeverjük, és a kívánt konverziós hőmérsékletre melegítjük. A keveréket ezután lefelé átbocsátjuk az álló katalizátor ágyat tartalmazó reaktoron. A kilépő áramot a reaktor alján vesszük el, kb. 13 C°-ra hűtjük, és az elválasztó zónáiba vezetjük, ahol a hidrogénben dús gázfázist elválasztjuk a folyadékfázistól. A gázfázis egy részét folytonosan nagy fajlagos felületű nátriumos szárítón vezetjük keresztül, és a kapott lényegében vízmentes hidrogénáramot visszavezetjük a reaktorba a reakcióban való felhasználásra. A gázfelesleget üzemi nyomáson elvezetjük, és fölös szeparátorgázként kinyerjük. Az elválasztó zónából elvett folyadékfázist a butánmentesítő kolonnába vezetjük, ahol a könnyű komponenseket fejtermékként és a C5+ reformátum áramot fenéktermékként nyerjük ki. A A vizsgálat során alkalmazott munkakörülmények a következők: az első három periódusban állandó 517 C° hőmérséklet, majd a második három periódusban állandó 536 C° hőmérséklet; 3,0 óránkénti folyadéktérsebesség; 4
