163857. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronsugaras képmegjelenítő eszközök, főleg TV képcsövek képi információ visszaadási tulajdonságainak vizsgálatára

163.857 elektróda előfesziiltségével előírt nyalábáramot állítanak be, majd - az előfeszültségre néhány volt nagyságú, de állandó szintű, a nyalábáramot moduláló szinuszos jelet szuperponálnak. A moduláló frekvenciát (f\|) az alábbbiak szerint választva meg M nfi. ahol ffc a keplrekvencia (25Hz), n szabadon választható pozitív egész szám, és fj egy állandó értéken tartott úgynevezett drift frekvencia (mely az utánvilágítás miatt kb. 10 Hz), akkor a képernyőn n értékének megfelelő számú vízszintes csík (modulált fényesség hullám) helyezkedik el, amely fj frekvenciától függően halad függőleges irányban. Ha a képcső ernyőjének valamely vizsgálandó felületét a vízszintes csíkozással párhuzamos résre képezik le, akkor a rés mögött elhelyezett fény-elektromos jelátalakítóról a fényesség változásnak megfelelő elektromos jel kapható. A moduláló frekvenciát a képlet megkötöttségeinek megtartása mellett növelve, de szintjét állandó értéken tartva, a csikók egyre sűrűsödnek. Nagy moduláló frekvencia esetén az állandó szintű vezérlés ellenére a fényesség jel amplitúdó csökken, illetve meg is szűnik. A fényességmoduláció amplitúdóját a moduláló (hang) frekvencia függvényében az igen alacsony frekvencián mérhető amplitúdóhoz viszonyítva a képcső relatív frekvenciaamplitúdó átviteli karakterisztikáját kapják, ami a felbontóképességnél több információt nyújt. Ez a módszer, bár objektív, de nem mentes a hibáktól. A méréshez nem alkalmazható váltott soros letapogatás, amint az a moduláló frekvencia képletéből is következik. Képváltást alkalmazva ugyanis a két félképhez fázisban egymáshoz képest eltolt, különálló fényesség ábrák jönnének létre, melynek sorai a képernyőn fésüszerúen kapcsolódnának. Ezáltal a mérés kiértékelhetelen lenne. A vizsgálat a képváltás hiányában tehát nem végezhető el tisztán üzemi körülmények között. További hátrány, hogy a módszer közvetlenül csak a függőleges irányú átviteli tulajdonságok vizsgálatára alkalmas, amit egyébként is a sorszerkezet eleve korlátoz. Elvi felsőhatár a tv szabványban rögzített vonalszám. A módszerrel a vízszintes irányú átviteli tulajdonságok vizsgálata a képcsőnek és az eltérítő tekercsnek egymáshoz képest 90°-os elforgatásával - tehát nem üzemi helyzetben és frekvencián (video helyett hangfrekvenciával) - történik. A képletben a frekvenciák közötti előírt kapcsolat miatt a módszer igen nehézkes, mert a mérés pontossága megkívánja az f(j drift frekvencia állandó éteken tartását, ami áramkörileg, főleg a magasabb mérő frekvenciákon, igen bonyolult. A képletből következik az is, hogy csak diszkrét mérőfrekvenciák használhatók. A találmánnyal az a célunk, hogy az előbbiekben felsorolt hátrányokat kiküszöböljük. Olyan berendezést kívánunk létrehozni, amellyel a tv képcsöveken kívül más képvisszaalakító, megjelenítő eszközök, elektronsugárcsövek vízszintes, vagy függőleges vagy ezek kombinációinak megfelelő irányú képvisszaadási tulajdonságai is vizsgálhatók szubjektív hibáktól mentesen, üzemi vagy attól eltérő körülmények között, amellyel az eszköz átviteli tulajdonságai egyértelműen jellemezhetők. A találmány értelmében ezt fény-elektromos átalakítóval és kiértékelő egységgel rendelkező olyan berendezéssel érjük el, amelynek eltérítő rendszerrel szinkronozott és a vizsgált eszköz vezérlő elektródáját meghajtó generátora, és/vagy a vizsgált ernyőn lévő vizsgált ábrát elektronikusan mozgató áramköre, illetve a vizsgált ernyőt, és/vagy a leképző rendszeriekéit egymáshoz képest mechanikusan mozgató egysége van. A meghajtó generátor célszerűen pontot, pontsort, vonalat, vonalsort, hálót, sávot, rasztert, ugrásjelet, lineáris, szinuszos, szinusz négyzetes fényesség eloszlású jelet, vagy ezek kombinációját előállító jelgenerátor, amellyel a mérés üzemi, vagy attól eltérő körülmények között is elvégezhető, a mérendő tulajdonságtól függően. Célszerű a vizsgált képernyőn levő vizsgáló ábrát elektronikusan mozgató áramkört járulékos eltérítő áramkörrel, 10 20 40 50 55 60 65 előnyösen fűrészgenerátorral megvalósítani, amellyel az üzemi eltérítő jelre járulékos eltérítő jelet szuperponálhatunk. így a vizsgáló ábra és a fény-elektromos átalakító egymáshoz képesti relatív mozgatása egyszerű eszközökkel biztosítható. Ezt a celt úgy is elérhetjük, ha a vizsgáló ábrát létrehozó jel fázisát, vagy időbeli helyzetét, illetve frekvenciáját folyamatosan és/vagy szakaszosan változtatjuk, előnyösen fázistoló generátorral, illetve wobbulátorral. Amennyiben viszont a vizsgáló ábrát, és/vagy a leképző rendszert egymáshoz képest mechanikusan kívánjuk mozgatni, úgy motorikus, vagy elektromágneses egységet célszerű alkalmazni. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti berendezés tv képcsövek mérésére alkalmas példakénti kiviteli alakja. A rajz azonos hivatkozási számai azonos részleteket jelölnek. A rajzon: az 1. ábrán az elektronikus mozgatást tartalmazó berendezés. a 2. ábrán a mechanikus mozgatást tartalmazó berendezés blokk vázlata, a 3. ábrán pedig a berendezéssel felvett relatív amplitúdó frekvencia görbesereg látható. Az 1. ábrán a vizsgálandó 1 tv képcső nyakán 2 eltérítő tekercs. 3 képernyője előtt pedig 4 fény-elektromos átalakító szerkezet helyezkedik el. A 4 fény-elektromos átalakító szerkezet 5 kiértékelő eszközhöz csatlakozik, ami esetünkben oszcilloszkóp. Az 1 képcső 6 vezérlő elektródájára 7 kapcsolón keresztül vagy 8 szinkronozott szinusz generátor, vagy 9 szinkronozott négyszög generátor van kötve. A 8 szinkronozott szinusz generátor és a 9 szinkronozott négyszög generátor 10 szinkron generátorra] van összekapcsolva, amely egyrészt 11 eltérítő generátorra, másrészt 12 kioltó áramkörre is csatlakozik. A 12 kioltó áramkör az 1 képcső 13 rácsára van kötve. A 1 1 eltérítő generátor ejrvrés/t ;i 2 elterítő tekercsre, másrészt 14 járulékos eltérítő áramkörre csatlakozik. A 14 járulékos eltérítő áramkör az 5 kiértékelő eszközzel is össze van kötve. Az 1 képcsövet a 4 fény-elektromos átalakító szerkezetet, a 8 szinkronozott szinusz generátort, a 9 szinkronozott négyszög generátort, a 11 eltérítő generátort, a 12 kioltó áramkört, valamint a 14 járulékos eltérítő áramkört 15 tápegység látja el tápfeszültségekkel. A 2. ábrán látható berendezés az 1. ábrán látható berendezéstől annyiban tér el, hogy a 14 elektronikusan mozgató áramkör helyett 16 mechanikusan mozgató egységet használunk, amely az 1 képcsővel, és/vagy a 4 fény-elektromos átalakító szerkezettel mechanikus kapcsolatban van. Az 1. ábrán látható példakénti berendezés működése a következő: Az előírt elektróda feszültségekkel működtetett vizsgálandó 1 tv képcső 2 eltérítő tekercsére a 11 eltérítő generátorból a tv szabványoknak megfelelő váltott soros letapogatást biztosító eltérítő jelet adunk. A 11 eltérítő generátor tv szabványok szerinti üzemeltetését a 10 szinkrongenerátorral biztosítjuk. Az 1 képcső 6 vezérlő elektródájára a 7 kapcsolón át a 8 szinkronozott szinusz generátorból video frekvencia tartományba cső pl. 1 MHz-es frekvenciájú volt nagyságrendű jelet kapcsolunk. A 8 szinkronozott szinusz generátort a 10 szinkron generátor vízszintes indító jelével szinkronozzuk. Ilymódon a 3 képernyőn a beállított alapvilágosság szintre szuperponalt függőleges csikozasú, szinuszos fényesség eloszlású vonalas ábrát állítottuk elő. Az így keletkezett az eltérített raszterhoz képest álló - vonalas ábrát a 14 járulékos eltérítő áramkör működtetésével a raszterrel együtt vízszintes irányban periodikusan mozgatjuk azáltal, hogy a 14 járulékos áramkörrel a járulékos eltérítő jelet az 1 képcső 2 eltérítő tekercsében az üzemi eltérítő jelre szuperponáljuk. A járulékos eltérítő jel nagyságát úgy állítjuk be, hogy az elmozdulás nagysága legyen nagyobb, vagy egyenlő a 3 képernyőn megjelenő fényességjel hullámhosszánál. Erre a raszter mozgatásra azért van szükség, hogy a 3 képernvőn keltett vonalas ábra vizsgálandó részlete az álló helyzetű 4 fény-elektromos átalakító szerkezet előtt - amely célszerűen leképző lencserendszert, (röviden: leképző rend-2