163857. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronsugaras képmegjelenítő eszközök, főleg TV képcsövek képi információ visszaadási tulajdonságainak vizsgálatára

163857 5 6 szert), rést és fény-elektronsokszorozót tartalmaz - elmoz­duljon, és ezáltal a képernyőn levő sötét-világos fényesség különbség jel érzékelhetővé váljék. így a 4 fény-elektromos átalakító szerkezettel a 3 képernyőn keltett fényesség jelek­kel arányos elektromos jeleket hozunk létre, amelyeket az 5 kiértékelő oszcilloszkóppal tesszük láthatóvá. Az oszcilloszkópon látható jelekkel a képcső képalkotási tulajdpnságaira következtetni lehet. A fenti mérést ugyanis különböző, de azonos amplitúdójú szinkronozott szinuszos jelekkel megismételve, és a kapott fényesség amplitúdóval arányos jeleket az alacsony frekvencián mért értékhez viszo­nyítva meghatározható a képcső amplitúdó-frekvencia mene­te, ill. különböző nyalábáramokkal az amplitúdó-frekvencia karakterisztika serege, amellyel a képcső képalkotási tulaj­donsága jól jellemezhető. Miután a fényesség amplitúdók az 5 kiértékelő oszcillosz­kópon távolság méréssel egyértelműen meghatározhatók, így a berendezéssel a szubjetív mérési hibák kiküszöbölhetők. Avégett, hogy a viszonyításhoz szükséges alacsony frek­venciás mérésnél a nagy fényesség hullámhossz miatt a fölöslegesen nagy járulékos amplitúdókat kiküszöbölhessük, célszerűen uz alacsony frekvenciás szinusz jel helyett a szinusz jel amplitúdójával megegyező amplitúdójú szinkrono­zott négyszög alakú jelet használunk» (ezt a 9 szinkronozott négyszög generátor állítja elő), amellyel a fényesség ugrás nagysága jól kiértékelhető. Erre a célra meredek homlokú négyszög alakú jelek azért is előnyösek, mert az úgynevezett ugrásjel átviteli karakterisztikák meghatározása is egyidejűleg elvégezhető. A mérés kezdetén léhát a szinkronozott négyszög alakú jel segítségével az oszcilloszkóp ernyőjén egy jól leolvasható (előnyösen az oszcilloszkóp ernyő háló beosztásának függő­leges méretével megegyező) viszonyítási jelszintet állítunk be, majd ;i 7 kapcsoló átkapcsolása után a 8 szinkronozott szinusz generátorral mérést a kívánt de egyébként tetszess/érint választható frekvenciákon végrehajtjuk. A méréssorozat különböző nyalábáramok mellett megismétel­hető. A 7 ábra szerinti elrendezésben a működtetés annvihan tér cl az Lábra szerintitől, hogy ott a vizsgáló ábra és a fény-elektromos átalakító szerkezet egymáshoz viszonyított heh/etet az elektronikus mozgatás hel>etl a 16 mechaniku­san mozgató egységgel, célszerűen motoros szerkezettel végezzük. A relatív mozgatás frekvenciáját mind az 1., mind a 2. ábra szerinti példakénti berendezés esetében nem célszerű az utánvilágítási jelenség miatt 10 Hz-nél nagyobbra választani, év élőm ö> a kiértékelő oszcilloszkóppal szinkronozni, illetve annak eltérítő fűrész jeléből kialakítani, hogy az oszcillosz­kóp ernyőjén jol értékelhető ábrát kapjunk. A mérést célszerű a 3 képernyő több helyén egyidejűleg (több fény-elektromos átalakító szerkezettel), vagy külön­-külön elvégezni, így a képernyő különböző részeinek kép­alkotási tulajdonsága is meghatározható. A 3. ábrán egy vizsgált képcsőről felvett görbesereget mutatunk be, ahol az abszcissza tengelyre a képcső vezérlő elektródájára adott f moduláló szinusz jel frekvenciáját, az ordináta tengelyre pedig a képcső mért ä relatív frekvencia­-ampütudó átviteli tényezőjét vittük fel. Az egyes görbék paramétere a nyalábáram. Látható, hogy állandó értéken tartott nyalábáramnál a frekvencia növelésével a relatív amplitúdó értéke fokozatosan zérusig csökken. Megfigyelhető az is, hogy magasabb nyaláb­áram esetén a relatív amplitúdó alacsonyabb frekvencián csökken zérusra. Az első zérushelyhez tartozó frekvenciát tovább növelve a relatív amplitúdó ismét növekszik, majd zérusra csökken. A görbék menetét sin x x vagy ehhez hasonló függvény írja le. A függőleges irányú képátviteli tulajdonságok vizsgálata értelemszerűen a képfrekvenciával szinkronozott (vízszintes csikozású) szinusz, illetve négyszög jelekkel, valamint függő­leges járulékos mozgatást biztosító járulékos eltérítéssel hajt­ható végre, anélkül, hogy a képváltás problémát okozna. A szinkronozás miatt ugyanis a két félkép fényesség jele közvetlenül egymás mellé kerül. A vizsgálatot a vezérlő elektródára adott szinusz alakú jel 5 helyett értelemszerűen más alakú és szintű jelekkel is elvégezhetjük. Nagyszintű négyszög jellel - amely a képcsövet lezárt állapotból egy előírt nyalábáram értékig nyitja ki - például megmérhető a képcső definíció szerinti felbontóképessége, 1 Q amelyet a K = B i ~ B Q B. 15 képlet által definiált mikro kontraszt megmérése által határoz­hatunk meg. A képletben B0 vizsgálat helyén a sötét, B, pedig a világos részlet felületi világossága. A négyszögjel frekvenciáját növelve elérhető, hogy a K zérussá váljék. Az ehhez tartozó tv vonalszám adja a képcső felbontóképességét. on A mérendő képernyőn létrehozott vizsgáló ábra elektroni­kus mozgatása a képcső vezérlő elektródájára adott jel fázisának, időbeli helyzetének, vagy frekvenciájának folyama­tos és/vagy szakaszos lassú változtatásával is megoldható. A fény-elektromos átalakító szerkezetben alkalmas optika segítségével a rés, megfelelő résekkel pedig az optika haszná-25 lata elkerülhető. Oszcilloszkóp helyett a mérési eredmények kiértékelésére mutatós műszert, elektronikus feszültség- vagy árammérőt, vonalírót, fénypont írót, tároló oszcilloszkópot is használ­hatunk. A módszer lehetővé teszi a modern számítógépes .,,, kiértékelést is. A találmányunk szerinti berendezéssel meghatározható a képvisszaalakító, megjelenítő eszközök, elektronsugárcsövek, tv képcsövek, képernyőjén vízszintes, függőleges, vagy tet­szésszerinti irányban elhelyezkedő fénymodulálatlan vona­liak) fényesség eloszlása és/vagy fénymodulált tulajdonságai. 35 Meghatározható továbbá a fenti eszközök képernyőjén üzemszerűen eltérített és felvillantott spot, illetve üzemitől különbözően eltérített felvillantott, vagy folyamatosan vilá­gító spot fényesség eloszlása is. A 4 fény-elektromos átalakító karakterisztikáját látható­sági görbe szerint kialakítva a berendezéssel a képernyők TM felületi világossága is közvetlenül meghatározható. A berendezés kialakítható olymódon, hogy a vizsgálat teljesen automatikusan történjék. A találmányunk szerinti berendezéssel a képvisszaalakító, a megjelenítő eszközök, az elektronsugárcsövek, a tv kép-45 csövek átviteli tényezője vonalszám helyett közvetlenül a frekvencia függvényében adható meg. A képalkotási készség objektív vizsgálata fokozott jelen­tőséggel bír a megjelenítő (display) eszközöknél, ahol a képfelbontás mértéke a tv képcsövekének többszöröse. Látható, hogy a találmány szerinti berendezéssel szub-50 jektív mérési hibáktól mentesen meghatározható a kép­visszaalakító, a megjelenítő eszközök, az elektronsugárcsövek, s elsősorban a tv képcsövek képátviteli, képvisszaadási tulaj­donságai, s a vizsgálat ugyanakkor mentes a megelőző mérőberendezések hibáitól. 56 SZAB A DA LMI IGÉN YPONTOK 1. Berendezés elektronsugaras képmegjelenítő eszközök, fin főleg tv képcsövek képi információ visszaadási tulajdonságai­nak vizsgálatára, amelynél a vizsgált eszköz, célszerűen képcső (1) eltérítő rendszeréhez, előnyösen eltérítő tekercsé­hez (2) eltérítő generátor (11) kimenete van csatlakoztatva, a vizsgált eszköz (1) képernyőjén (3) létrehozott vizsgáló ábra részletének fényét elektromos jellé átalakító szerkezet kime-65 netéhez, kiértékelő eszköz (5) pl. oszcilloszkóp, vagy vonalíró bemenete van csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy az eltérítő generátor (11) egyik bemenete a járulékos eltérítő

Next

/
Thumbnails
Contents