163847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilacethidroxámsav- származékok előállítására
9 163847 10 [o-(2,6-diklór-m-toluidino)-fenil]-ecetsavból (o.p.: 146-149 C°, éter-petroléter elegyből) kiindulva az |o-(2,6-diklór-m-toluidino)-fenü] -ecetsavas-ciánmetilésztert, [o-(6-klóro-toluidino)-fenil)-ecetsavból (o.p.: 140-147 C°, éter-petroléter elegyből) kiindulva az [o-(6-klór-o-toluidino)-fenil]- ecetsavas-ciánmetilésztert: [o-(2,6-xilidino)-fenil]-ecetsavból (o.p.: 112-113 C°, éter-petroléter elegyből) kiindulva az [o-(2,6-xilidino>-fenilj-ecetsavas-ciánmetilésztert: [o-(3-klór-o-toluidino)-fenil]-ecetsavból (o.p.: 124-125 C°, éter-petroléter elegyből) kiindulva az [o-(3-klór-2-metil)-fenil]-ecetsavas-ciánmetilésztert. b) [o(2,6-Diklóranilino)-fenil)-ecetsavas-ciánmetilészter 5,0 g (o-(2,6-diklóranilino)-fenil]-ecetsav-nátriumsó (o.p.: 283-285 C°, vízből) és 30 ml dimetilszulfoxid oldatát 30 ml klóracetonitrillel reagáltatjuk. A reakcióelegyet 20 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd 100 g jégre öntjük és 200 ml éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot 30 ml 2 n káliumhidrogénkarbonát-oldattal és háromszor 30 ml vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és 11 torr nyomáson, 40 C°-on bepároljuk. A maradékot metanolból átkristályosítjuk. Az [o-(2,6-diklóranüino)-fenilJ-ecetsavas-ciánmetilészter 100-104 C°-on olvad. Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyületeket: [o-(2,6-diklór-m-toluidino)-fenil]-ecetsav-nátriumsóból (o.p.: 287-289 C°, vízből) kiindulva az [o-(2,6-diklór-m-toluidino)-fenil]-ecetsavas-ciánmetilésztert: |o-(6-klór-o-toluidino)—fenil]-ecetsav-káliumsóból (o.p.: 285-300 C°, bomlik, metanolból) kiindulva az [o-(6-klór-o-toluidino)-fenil]-ecetsavas-ciánmetilésztert: [ o-( 2,6-xil id ino)-fenil]-ecetsav-nátriumsóból (o.p.: 298-305 C°, vízből) kiindulva az [o-(2,6-xilidino)-fenil]ecetsa vas-ciánmetilé szt ert, 3. példa [o-(2,6-Diklóranilino)-fenil]-acethidroxámsav 4,17 g [o-(2l6-diklóranilino)-fenil]- ecetsavas-p- nitrofenilészter (o.p.: 105-106 C°), 0,69 g hidroxilamin-hidroklorid és 50 ml abszolút kloroform szuszpenziójához szobahőmérsékleten 2,76 g trietilamint adunk. A tiszta oldatot 30 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd 11 torr nyomáson szárazra pároljuk. A maradékhoz 100 ml étert és 5 ml 2 n sósavat adunk. Az éteres oldatot elválasztjuk, kétszer 40 ml vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, majd 11 torr nyomáson és 40 Cc -on bepároljuk. A maradékot éterből átkristályosítjuk. Az [o-(2,6-diklóranüino)-fenül-acethidroxámsav 164-165 C°-on olvad. Hozam: 33%. Hasonló módon állítjuk elő: az [o-(3-klór-o4oluidino)-fenil]-ecetsavas-p-nitrofenilészterből kiindulva az [o-(3-klór-o-toluidino)- fenil]-acethidroxámsavat (o.p.: 135-136 Cc , éter-petroléter elegyből). Hozam: 38%. A kiindulási anyagot a következő módon állítjuk elő: [o-(2,6-Diklóranilino)-fenil)-ecetsavas-p-nitrofenilészter 6,0 g [o- (2,6-diklóranilino)-fenil]- ecetsav és 20 ml piridin oldatához - keverés közben - részletekben 6,0 g trifluorecetsavas-p-nitrofenilésztert adunk, (S. Sakakibara és N. Inukai, Bull. Chem. Soc. Jap. 1983 (1965) eljárása szerint előállítva^ A reakcióelegyet 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd 11 torr nyomáson és 30—40 C°-on bepároljuk. A maradékhoz 20 ml vizet adunk és 50 ml kloroformmal extraháljuk, majd a vizes fázist elválasztjuk és 30 ml kloroformmal ismét extraháljuk. Az egyesített kloroformos oldatokat 20 ml 1 n sósavval, 20 ml 1 n káliumhidrogénkarbonát-oldattal és kétszer 20 ml vízzel extraháljuk, elválasztjuk, nátriumszulfáton szárítjuk és 11 torr nyomáson bepároljuk. A maradékot metanolból átkristályosítjuk. Az [o-(2,6-diklóranilino)-fenü]-ecetsavas-p-nitro-fenilészter 105-106 C°-on olvad. Hasonló módon állítjuk elő: az [o-(3-klór-o-toluidino)-fenil)-ecetsavból (o.p.: 124-125 C°, éter-petroléter elegyből) kiindulva az [o-(3-klór-o-toluidino)-fenil]-ecetsavas-p-nitrofenilésztert. 4. példa [o-(2,6-Diklóranilino)-fenil]-acethidroxámsav 10 1,84 g nátrium és 80 ml metanol oldatához 50 C°-on 30 ml metanolban oldott 1,82 g hidroxilamin-hidrokloridot adunk. A szuszpenzióhoz keverés közben 80 ml metanolban oldott 5,8 g [o-(2,6-diklóranilino)-fenil]- acetamidot adunk (188-189 C° olvadáspont), majd 18 óra hosszat visszafolya-15 tás közben melegítjük. A reakcióelegyet ezután lehűtjük és a vörös szuszpenziót 11 torr nyomáson és 40 C°-on szárazra pároljuk. A maradékot 600 ml vízzel és 100 ml éterrel kirázzuk, a vizes fázist elválasszuk és 2 n sósavval megsava- / nyitjuk. A szuszpenziót 200\ml éterrel extraháljuk, az éteres 20 oldatot elválasztjuk, vízzel mossuk, magnézium szulfáton szárítjuk, majd 11 torr nyomáson és 40 C°-on bepároljuk. A maradékot éterből átkristályosítva [o- (2,6-diklóranilino)- fenil-]- acethidroxámsavat kapunk (o.p.: 164-165 C°). Hozam: 24%. 25 Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyületeket: 4,2 g [o- (3-klór-o-toluidinoKenil] -acetamidból (o.p.: 139-141 C°, éter-petroléter elegyből) kiindulva az [o-(3-klóro-toluidino)-fenilJ- acethidroxámsavat, o.p.: 135-136 C* (éter-petroléter elegyből): Hozam: 31%. 30 lo-(2,6-diklór-m-toluidino)-fenfl]-acetamidból kiindulva az [o- (2,6-diklór-m- toluidino)-fenil]-acethidroxámsavat, o.p.: 140-145 C°: Hozam: 35% [o- (6-klór-o-toluidino)-fenil]-acetamidból (o.p.: 166-168 C°) kiindulva az [o-(6-klór-o-toluidino)-fenil]-acet-35 hidroxámsavat, o.p.: 159-162 C°:Hozam: 29% [o-(2,6-xilidino)-fenil]-acetamidból kiindulva az [o(2,6-xilidino)- fenil]-acethidroxámsavat, o.p.: 134-136 C° Hozam: 37%. A kiindulási anyagot a következő módon állítjuk elő: 40 [o-(3-klór-o-toluidino)-fenil]-acetamid 7,8 g [o-(3-klór-o-toluidino)-fenil)- ecetsavas-metilészter (o.p.: 47-48 C°) és 100 ml folyékony ammónia elegyét négy 45 napon át szobahőmérsékleten autoklavban keverjük. Az ammóniát ezután lefúvatjuk és a maradékot 240 g semleges aluminiumoxidon kromatografáljuk. Éter-kloroform 1:1 elegyével eluálva az 1-15 frakció az N-(3-klóro-tolil)-indolinont tartalmazza, kloroform-metanol 99:1 elegyével eluálva a 50 16-22 frakció az [o- (3-klóro-toluidinoKenil]- acetamidot tartalmazza: o.p.: 139-141 C* (éter-petroléter elegyből). 55 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az (I) általános képletű fenilacethidroxámsav-származékok, mely képletben R, 50 jelentése hidrogénatom, kisszénatomszámú alkilcsoport, vagy a 35 rendszámig bezárólag halogénatom, R, hidrogénatom, kisszénatomszámú alkilcsoport, a 35 rendszámig bezárólag halogénatom, vagy trifluormetilcsoport, 65 R3 hidrogénatom, kisszénatomszámú alkilcsoport, vagy a 35 rendszámig bezárólag halogénatom, R,, R, és R, egyidejű hidrogénatom jelentésének kizárásával, és e vegyületek szervetlen bázisokkal alkotott sói előállításá-70 ra, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű sav helyettesítetlen amidját vagy rövidszénláncú alku-, cianometil- vagy p-nitrofenilészter-származékát, mely képletben R,, R2 és R, jelentése az (I) általános képletben megadottal azonos, hidroxilaminnal vagy ennek sójával bázikus közegben •76 reagáltatjuk és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű 5
