163821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassú felszívódású mezőgazdaságban felhasználható nitrogéntartalmú termékek előállítására

163821 21 22 III. táblázat Szárított fü mennyisége grammokban a műtrágyával kezelt tálakból nyírva A nyírás időpontja napokban a műtrágyás kezelés után A 4. példában leírt módon előállított termék felaprítva 4. példában leírt módon előállított termék Bevonattal el nem látott karbamid Ammoniumszulfát 4 2,0 1,9 1,3 14 6,3 5,3 4,4 21 5,7 6,0 6,7 27 5,8 6,3 6,2 35 5,8 6,8 7,0 45 4,7 5,5 6,8 60 6,5 5,0 6,0 72 5,2 2,4 2,2 90 5,2 2,7 2,5 110 5,5 2,4 1,0 IV. táblázat Hideg vízben Hideg vízoldnem oldódó Termék összes nitroható nitrogén nitrogén az gén-tartalom az össznitroössznitrogén súly%~ ban gén %-ában %-ában 3,90 38,2 61,8 példával összevetve ez a példa bemutatja, hogy milyen hatással van az összepréselés a szemcsék nitrogént leadó képességére. A 4. példában leírt módon előállított szemcsézett összepréselt termékből vett mintát aprítóberendezésben igen kis részecskékre aprítjuk. Az így kapott port elemzésnek vetjük alá ismert módon, hogy megállapítsuk a vízoldható és vízben oldhatatlan nitrogén arányát. Az elemzési eredményeket a IV. táblázatban adjuk meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a 4. példában leírt módon előállított termékből készült por összes nitrogéntartalmának 38,2%-a az állatok vagy a növények által közvetlenül hasznosítható, mind vízoldható nitrogén, és az összes nitrogéntartalom 61,8%-a lassú felszívódású nitrogén. Ezeket az eredményeket a 6. példában megadott eredményekkel összehasonlítva áz összepréselés következtében jelentkező nitrogénleadási növekedmény belátható, hiszen a 6. példában az összes nitrogéntartalom csak 16%-a vízoldható a szemcsék 15 perces vizes áztatása után. 9. példa Ebben a példában bemutatjuk állati takarmányként szolgáló lassú felszívódású nitrogéntartalmú ter-35 40 45 50 55 60 mék előállítását kukorica növényből és folyékony tápadalékból katalizátorként szuperfoszforsav ammóniumsójának vizes oldatát („A" oldat) használva. A kukoricát Nebraska szövetségi államban ősszel takarítottuk be. A növény 50% csutkát, 25% szart, 12% levelet, 10% más szart és 5% háncsot tartalmaz. 2 nappal a betakarítás után a levágott kukoricát beszállítottuk az 1. példában leírt üzembe. A kukoricanövény elemzése a következő eredményeket adja: Komponens süly% Fehérje 2,5 (Nitrogén) 0,4 Nedvességtartalom 67,0 Zsiradék 0,8 Cukrok (poliszacharidok) 1,6 Szénhidrátok (poliszacharidok) 22,3 Hamu 1,5 Aprítás után a keverőberendezésben folyamatosan a felaprított kukoricához hozzáadagoljuk a folyékony tápadalékanyagot, a kukorica egy tonnányi mennyiségéhez viszonyítva 50 kg (110 font) arányban. A folyékony adalékanyag összetétele a következő (kg komponens/tonna adalékanyag) 11