163821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassú felszívódású mezőgazdaságban felhasználható nitrogéntartalmú termékek előállítására
163821 23 24 Komponens Kg/to adalékanyag „A" oldat 145 (322 font) Ammónium-szulfát 9 ( 20 font) Cukorrépamelasz 315 (700 font) Karbamid 209 (464 font) Nátriumklorid 63 (140 font) Réz-szulfát 0,20 (0,44 font) Mangán-szulfát 6,65 (1,44 font) Kobalt-szulfát 0,036 (0,08 font) Cink-szulfát 0,65 (1,44 font) A keverés után a kukorica-adalékanyag keveréket légköri nyomáson folyamatos üzemeltetésű forgó szárítóban mintegy 5 percen át 93 C°-on hevítjük, hogy a poliszacharidokat részleges lebontással, részleges szárítással és a karbamiddal történő reakció útján aktiváljuk. A forgó szárítóból kilépő anyagból vett minta nedvességtartalma 0,8% és egy kísérlet azt bizonyította, hogy a termék redukálni fogja a Fehling-oldatot, jelezve a redukáló karbonilcsoportok jelenlétét. A termék száraznak mutatkozik és érintésre csak enyhén tapadós. A forgó szárítóból kilépő anyagot folyamatosan magas hőmérsékleten és nagy nyomáson üzemeltetett szemcséző malomba tápláljuk, amelyben az összepréselés megtörténik. A keveréket pillanatszerűen 408 atmoszféra (6000 font/inch2 ) nyomással összepréseljük, miközben hőmérséklete 108 C°-ra emelkedik, majd szigetelt térbe juttatjuk, ahol a reakció 15 percen át adiabatikus körülmények között folytatódik, így a termék hőmérséklete 113 C°-ra emelkedik. Ezután a terméket lehűtjük és így kemény, 15,9 mm (5/8 inch) átmérőjű és mintegy 19,1 mm (3/4 inch) hosszú fényes felületű részecskéket kapunk. A termék összetétele a következő: 10 15 20 Komponens Súly% Fehérjeegyenérték 14,8 Foszfor (P2 0 5 -ben kifejezve) 1,2 Az eljárás során a betáplált kukorica egy tonnájára vonatkoztatva óránként 9,7 kg (21,6 font) nitrogént juttatunk a feldolgozó rendszerbe 8 órán át, míg a szemcsézett kemény végtermékben visszakapott nitrogén mennyisége a betáplált kukorica egy tonnájára vonatkoztatva 8,9 kg (19,7 font) óránként. így a fehérje-egyenérték kihozatala 91,2%. A 8 órás üzemeltetés során kapott végtermék összsúlya a betáplált kukorica egy tonnájára vonatkoztatva 374 kg (834 font) óránként. 10. példa Ebben a példában bemutatjuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállított termék nem mérgező kérődző állatokkal szemben. Számos szerző publikált adatokat a karbamid mérgezést okozó koncentrációjáról juhoknál. A szak-12 irodalom szerint természetes, hogy amennyiben az etetésnél a karbamid koncentrációja meghaladja a mintegy 33 g/100 kg (15 g/100 font) állatsúly szintet, akkor súlyos mérgezés lép fel és az állat elpusztul. 4 darab 45-50 kg (100-110 font) súlyú juhot hizlalásra fogunk. Először 24 órán át karámba zárjuk őket és semmiféle takarmányt nem adunk nekik. A 24 órás éheztetési periódus után a 9. példában leírt termékből egy-egy kilogrammot etetünk velük. A juhok szervezetébe jutott karbamid mennyisége mintegy 50 g állatonként. Az állatok viselkedését és állapotát 3 napon át figyeljük és karbamid-mérgezésre mutató jeleket nem tapasztalunk. 10 nap után az állatokat levágjuk és boncolásuknál a tetemeken elváltozásokat nem találunk. 11. példa A 9. példában leírt módon előállított préselt terméket laboratóriumban megvizsgáljuk, hogy a 9. példában leírt folyékony adalékanyaghoz viszonyítva milyen mennyiségben szabadít fel ammóniát. A 25 kiértékeléshez szükséges vizsgálatokat az 5. példában leírt módon végezzük. A kísérletek eredményeit a következőképpen foglalhatjuk össze. Az ammónia-nitrogén felszabadulási aránya az összepréselt termékből egyértelműen lelas-30 sul és 265 mikrogramm nitrogén/ml bendőfolyadék szint elérése után a nitrogén koncentrációja kiegyenlítődik, jelezve a biztonságos fogyasztási szintet. Ennek az anyagnak az ammónia-nitrogén felszabadítási aránya valamivel magasabb, mint a 4. példában leírt 35 módon előállított terméké, mert a nitrogén-forrás, a folyékony tápadalékanyag-koncentrátum bizonyos mennyiségű ammónia-nitrogént tartalmaz. A folyékony tápadalékanyag-koncentrátum önmagában a bendő-folyadékban gyorsan és ezáltal veszélyes mér-40 tékben szabadít fel ammóniát, az ammónia-nitrogén szintje 3 óra alatt 1000 mikrogramm/1 ml értékre emelkedik. 45 12. példa Az ebben a példában leírt takarmányozási kísérletek bemutatják a találmány szerinti eljárás hatékony-50 ságát a szintetikus amidok, így a karbamid és a biuret reagáltatását és összepréselését illetőleg, továbbá e vegyületek felszívódásának lelassulását a kérődző állatokban és ezáltal védőhatásukat a szintetikus nitrogén túl nagy dózisával jelentkező mérgezési veszéllyel 55 szemben. A példában bemutatott takarmányozási módszert nem javasoljuk, mint a kérődző állatok takarmányozására szolgáló módszert. A karbamid mérgező dózisa — mint az az irodalomból ismert — szarvasmarha esetén mintegy 70 60 gramm, és 100 gramm vagy annál nagyobb adag
