163808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémlemez képlékeny alakíthatóságának meghatározására
163808 "fémlemezek alakithatóságát f(r,n) tipusu mérőszámmal jellemezzük, ahol S szélesség £ vastagság a normális irányú anizotrópia n = In (1 + "X, e), a keményedési kitevő 10 (Az £ jelenti a természetes nyúlást, Xe a próbatest egyenletes nyúlását.) LILET.M. (Sheet Metall Industry 43. 1966. 12.) az r.n-szorzatot találta alkalmasnak minősitési alapként. 15 Az r.n-szorzat azonban önkényes érték, ezért olyan mérőszámot munkáltunk ki, mely f (r,n) tipusu, de szemléletes tartalmú. Az uj mérőszám alapgondolata az, hogy az rértéket nem egyetlen alakváltozási mértékhez kötött 20 jellemzőnek tekintjük. Értelemszerűen méréssel abszolút méretváltozást lehet érzékelni, ezért az r-érték eredeti definíciójában szereplő relativ méretváltozásokat azonos átalakításokkal abszolút méretváltozások formájára hoztuk, illetve a térfogat- 25 állandóság tételének felhasználásával a vastagságirányú alakváltozást a hosszirányú alakváltozással irtuk fel. Az emiitett átalakitások után a szakitőpróbatesten A t -nyi megnyújtás után 30 Ab = bn 1 -Al 1 + r 35 nagyságú szélességirányu méretváltozást mérhetünk, mely r-nek függvénye, ahol i,Q ; b0 a jeltávolság kiinduló értéke hossz- és szélességirányban. Ez az alakváltozást leiró függvény az egyenle- 40 tes nyúlás határáig van értelmezve, illetve a próbatest alakváltozása csak az egyenletes nyúlás határáig követi ezt az összefüggést. Önként adódott a megoldás, hogy alakithatósági m é r ő s z á mként e függvénynek A£= 0 és 45 A t =A£e határok között vett határozott integrálját, vagyis a görbe alatti területet fogadjuk el; ennek értéke Tx M -j2 yte XX (b 0 £ 0 ); T =h~7 "o °0 ahol T az uj alakithatósági mérőszám 50 55 M = 1 + r A T alakithatősági mérőszám értelmezése az 1. ábrán látható. 60 E szemléleti különbség a mérési módszereknél is megmutatkozik. Az r-értékét általában ugy határozzák meg, hogy a szakitópróbatesten nagy pontossággal (pl. Vickers-nyomokkal) kijelölnek egy lQ - b Q méretekkel jellemezhető mérőfelületet, 65 majd szakítógépen a szakitóprőbatestet meghatározott, legtöbbször 10%-os mértékben megnyújtják, a megváltozott méreteknek mérőmikroszkóppal való lemérése után nomogramok, vagy számitás segítségével határozzák meg r-értékét. E mérési lehetőség leirása található meg például DUNCAN, J.L. éstsai: AUST.J.I.M. 1967. 12,. 127-138. dolgozatában. Amellett, hogy a fenti mérés nagyon nehézkes, csak mélyhuzhatóságot minősit és nem alakithatőságot. A találmányt képező eljárás az alábbiakban különbözik az eddigi megoldásoktól: 1. Eljárásunkkal alakithatóságot minősitünk a T-mérőszámon keresztül. 2. A T-értékhez szükséges r-érték meghatározását egy mért, és egy számitógéppel felrajzoltatott görbesereg megfelelő görbéjének egybeeséséből állapitjuk meg 0,05 abszolút pontossággal. 3. A T-értékhez szükséges Xe értékét a szakitóprőbatestet érő terhelésből határozzuk meg ugy, hogy a szakitógépet felszereltük egy erőmérő cellával és a terhelésnek megfelelő villamos jelet beadjuk egy hányadosképzőbe, mely folyamatosan képezi az éppen érvényes terhelés és a 10%-os megnyúláskor fellépett terhelés hányadosát (értelemszerűen a 10%-os megnyúlást követően), ezt a jelet az idő függvényében kompenzográffalrögzitjük. A terheléshányados maxira malis értékéből /te -t a^ e fl^X függvénynek, mely függvényt grafikusan NELSON és WINLOCK ASTM Bulletin 1949. January 53. ábrázoltak - megfelelő skálázásu papirról közvetlenül leolvashatjuk. A találmányt képező berendezés foganatosításának egy lehetséges kivitelezési módját a következőkben mutatjuk be. A berendezésünket egy AMSLER-gyártmányu, hidraulikus terhelésű, 5 Mp-os szakitógéphez illesztettük. A berendezés működése a 2. ábra vázlata alapján tekinthető át. Az 1 szabványos szakitópróbatestre hárompontos, rugós feszitéssel illeszkednek a 2 hosszirányú, illetve a 3 szélességi méretváltozást villamos jellé átalakító induktiv elmozdulásérzékelőket hordozó 4 csöves nyúlásmérő, illetve 5 1:1 kararányu csipesz. A szakitógép erőhatásvonalában helyezkedik el a 6 erőmérő cella. A 2, 3, és 6 mérőátalakitók villamos jeleit 7 mérőerősitőbe vezetjük, melyből 2 és 3 induktiv elmozdulásérzékelők megfelelően átalakitott villamos jeleit egy 8 koordinátarajzoló berendezésbe vezetjük, ugy hogy a vizszintes tengelyen regisztráljuk a hosszirányú elmozdulást, mig a szélességirányu elmozdulást a függőleges tengelyen. A 8 koordinátarajzolő berendezésbenspeciális mérőpapir van, mely a megfelelő léptékű Ab = f (A€) görbesereget hordozza. A terhelésnek megfelelő villamos jelet a 7 mérőerősitőből egy 9 analóg számitóegységbe vezetjük, mely képes a mindenkori terhelés és a 10%-2
