163808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémlemez képlékeny alakíthatóságának meghatározására
163808 os nyúláskor fennállott terhelés hányadosát képezni. A 10 kompenzográfon a 9 analog számítóegység jelét a NELSON-WINLOCK-összefüggésnek megfelelő léptékű papiron regisztráljuk, a terheléshányados maximuma kijelöli a mérőpapiron A. értékét 0,005 abszolút hibával. A berendezést ugy hitelesítettük villamos szempontból, hogy a koordinátarajzoló berendezés vízszintes tengelyén 1 cm feleljen meg 1 mm tényleges megnyúlásnak, a függőleges tengelyen 1 mm méretcsökkenés 5 cm kitérést okoz. A 2 hosszirányú útadó nullhelyzete 50 mm-nél, a szélességirányúé 15 mm-nél van. x Az ismertetett mérőberendezéssel való mérés után a fémlemez mélyhuzhatóságával összefüggésben levő r és a nyujthatósággal kapcsolatban levő Ae értékét kapjuk, meg. Az alakithatőságot a T értéken keresztül állapithatjuk meg; ennek módját egy példán mutatjuk be. 1. példa A VASIPARI KUTATÓ INTÉZET-ben működő mérő berendezéssel egy NSZK-ban folyamatosan öntött tuskóból, a Dunai Vasműben szokásos technológiával gyártott acéllemezt minősítettek. A hengerlés irányával párhuzamos, avval 45 illetve 90°ot bezáró irányú próbatesten a következő értéket mérték. Allapitsuk meg, hogy a lemez milyen jellegű alakitő müve létre alkalmas elsősorban, illetve hogyan fülesedik. r ^e a hengerlés irányával párhuzamos 1,3 0,29 a hengerlés irányával 45°-ot bezáró 1,0 0,26 a hengerlés irányára merőleges 1,8 0,31 Határozzuk meg r és Ae átlagos értékét! Ar = V + r 90° ^45c 2r45° + r 90° 10 15 20 25 30 35 40 45 szerint definiált jellemző egyértelmű összefüggésben van a fülek elhelyezkedésével. Ha Ar értéke negativ, akkor 45°-os fülek keletkeznek, ha Ar értéke pozitiv, akkor 90°-os fülek. Példánk szerint Ar = +0,55, tehát 90°-os fülek keletkeznek. A találmány tárgyát képező eljárás bevezetése a következő gazdasági előnyökkel jár: 1) A fémlemezt gyártó és felhasználó üzemek számára egyértelművé válna a lemez alakithatősága. A gyártó cég felárral adhatná el a kiváló minőségű termékét, a felhasználó pedig a tényleges alakitómüveleteknek megfelelő lemezt rendelhetne, illetve használhatna fel. így elkerülhető, hogy kiváló minőségű lemezt olyan célra használjanak fel, melyre a gyenge, olcsóbb lemez is megfelelő lenne, illetve az, hogy a nem megfelelő minőségű lemez selejtet okozzon feldolgozás közben. 2) A sokféle minősitő eljárás egységessé válna: olyan eljárás birtokában vagyunk ugyanis, mely egyértelmű anyagjellemzőket szolgáltat a szabványos szakítóvizsgálat közben mértjellemzők alapján. Az eljárás jól illeszkedik az anyagvizsgáló laboratóriumok munkarendjéhez, és az eljárás foganatositása nem zavarja a szokásos munkamenetet. Ez azt is jelenti, hogy az egyéb vizsgálatokhoz szükséges próbatestek készítésével kapcsolatos ráfordítások is feleslegessé válnak (természetesen kevesebb lesz a vizsgálatokhoz elfogyasztott anyag is). 3) Várható, hogy a fémlemezek képlékeny alakithatóságának egyértelmű meghatározása segiteni fogja a kiválóan alakitható lemezek fejlődését, hiszen a célt megfelelően meg tudjuk adni. = 1,27 *<e=en o + 2X e45° + A,_ -90° = 0,28 ^T= 0,28. E két érték alapján keressük meg a minősitő diagramban, hogy a lemez milyen alakitőműveletre alkalmas elsősorban! A diagramból megállapítható, hogy a lemez a képlékeny alakithatőság szempontjából kiváló minősitésü. 50 55 60 65 Szabadalmi igénypontok Eljárás finomlemez képlékeny alakithatóságának meghatározására, a képlékenységi anizotrópia (r) és az egyenletes nyúlás (Xe ) egyidejű mérése alapján ugy, hogy egy szabványos szakitópróbatestet az egyenletes nyúlás határát meghaladó, de szakadást még nem okozó alakváltozásig középpontos húzó igénybevétellel megnyújtunk, miközben a próbatest hossz- és szélességirányu méretváltozását valamint a terhelést egy mérőátalakitóban villamos jellé alakitjuk, célszerűen erősitjük, azzal jellemezve, hogy a méretváltozás által létrehozott jeleket koordinátairó berendezéssel egy Ab = f (A-á ) függvény megfelelő léptékű görbeseregét ábrázoló mérőpapiron, a terhelés okozta jelet pedig analóg számitőegységen 3
