163808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémlemez képlékeny alakíthatóságának meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1972. III. 3. VA-1381 Közzététel napja: 1973. V. 28 Megjelent: 1975. X. 31. 163808 Nemzetközi osztályozás: G 01n 3/06 Feltalálók: CLEMENT Andor oki. kohómérnök, 37,5% DR. TÓTH János oki. kohómérnök, 25% és VERŐ Balázs oki. kohómémök 37,5% Budapest Tulajdonos: Vasipari Kutató Intézet Budapest Eljárás fémlemez képlékeny alakíthatóságának meghatározására í A találmány tárgya olyan eljárás, melynek segítségével lehetővé válik, hogy fémlemezek képlékeny alakithatóságát szabványos szakítóvizsgálat közben egyértelműen meghatározhassuk. A fémlemezeket - elsősorban a finomlemezeket - valamilyen alakitőművelet közben hozzák a felhasználási célnak megfelelő formára. A fémlemezek mélyhuzhatőságát, nyujthatóságát, sajtolhatóságát, együttesen képlékeny alakithatóságát - 10 vagyis a fémlemezeknek azt a tulajdonságát, hogy egy egyszerű feszültségállapottal nem jellemezhető alakváltozást okozó műveletre mennyire alkalmasak - mind a gyártők, mind a felhasználók saját-saját érdeküket szem előtt tartva általában mi- 15 nősitik. A minősitésre két lehetőség kinálkozik: a lehetőségek egyik csoportját az un. technológiai vizsgálatok képezik. Ezek közös jellemzője, hogy tényleges alakitómüveleteket igyekeznek utánozni, és a fémlemez felszakadásával összefüggő jellem- 20 zőt fogadnak el mérvadóul. Ezek közül a legismertebb az ERICHSEN-, a csészehuzó, valamint a FUKUI-vizsgálat. Az emiitett vizsgálatokat általában azzal lehet jellemezni, hogy nem képlékeny a 1 a - 25 kithatóságot minősitenek, hanem egyegy speciális alakitómuveletre való alkalmasságot tudnak megkülönböztetni. Ezen túlmenően, a vizsgálatokból kapott jellemzők nemcsak a vizsgált lemez minőségétől, hanem a vizsgáló berendezés és 30 a lemez kölcsönhatásának módjától és szubjektív hibáktól is függnek. A minősitő eljárások másik csoportját azok a módszerek képezik, melyek a fémlemezek szakítóvizsgálatára alapulnak. E vizsgálatok terén a leglényegesebb lépés az 1940-es évek végén történt meg, amikor is behatóbban kezdtek foglalkozni a lemezek , sikbeli anizotrópiáján (vagyis az egyes mechanikai jellemzőknek a hengerlési iránnyal bezárt szög függvényében való változásán) túlmenően az un. normális irányú anizotrópiával. Kitűnt, hogy a szakitőprőbatesten mérhető szélesség- és vastagságirányu természetes nyúlás hányadosa és a csészehuzóvizsgálat sikeressége (azaz a fémlemez mélyhuzhatősága) között jó összefüggés van, lásd például LANKFORD, W.T. és tsai: Trans. Am. Soc. Met. 42. 1950. 1197. Arra is fény derült, hogy a fémlemezek nyujthatóságát a lemezek keményedőképessége határozza meg, mely a lemez egyenletes nyúlásával van kapcsolatban. A technológiai vizsgálatok közül az ERICHSEN-vizsgálat ad felvilágositást a lemez nyujthatőságáről. Az eddig elmondottak alapján belátható, hogy a szakítóvizsgálat alapján nyerhető mérőszámok egyszerűbben meghatározták és több információt nyújtanak, mint a technológiai vizsgálatok. Ezek az . eredmények vetették fel annak lehetőségét, hogy a 163808 1
