163719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új komplex aluminiumfoszfátok előállítására és e vegyületeket tartalmazó készítmények

9 163719 10 A bevont üvegre más rétégéket (pl. gyantát) is felvihetünk. Abból a célból, hogy az Üvegszá­laknak gyanta rétegekbe történő beépülését előse­gítsük, az aluminiumfoszfáttal bevont üveget meg­felelő ágensekkel (pl. szerves szilicium-vegyüle­tekkel) kezelhetjük. Az ily módon bevont Üvegek a bevonatlan üve­geknél jelentős mértékben szilárdabbak és kopás­állóbbak. A fentiek szerint bevont üvegek továbbá kémiai behatásokkal (pl. lúgos anyagokkal) szem­ben nagyobb ellenállást mutatnak ét ezért olyan aayafekkal (pl. eemeaKel) valé a£inik§sa§k§? is Mhmmáitetéki melyek m üvegei álialáte káa?§s ütják* A festi méim üv§g§gálak@» kívül más tipsu üvegeket (pl. üveglapokat és üvegtárgyakat) is be­vonhatunk. Az aluminiumfoszfáttal bevont üvegre további, az aluminiumfoszfáthoz tapadó anyagokat (pl. aluminiumot)is felvihetünk. Az aluminiummal ily módon bevont üvegszálból pl. nyomás utján, előnyösen magasabb hőmérsékleten könnyen képez­hetők üvegszálból és alumíniumból álló értékes többrészes anyagok. A találmányunk szerint előállítható komplex' foszfátok segítségével fémfelületekre felvitt alumi­niumfoszfát-bevonatok korrózió-álló,hőállóéselekt­romos szigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek. Különösen előnyösen vonhatunk be alumíniumot és acélt. A bevonatokkal kedvezően védhetünk fémhu­zalokat. A bevonó oldatokhoz korróziő-gátlő anyagokat (pl. glicerin-monolaurátot) adhatunk. Polimer szerves anyagokat (pl. szintetikus nylon vagy poliészter szálakat) előnyösen vonhatunk be ai aluffliniumfe§sfáttal vagy aluminiumfegsfátet é§ §B@rv@§ anyagéi tartalmaié eleggyel, Amennyiben a palimé* legaltóli S60 e=ig hiáüé, a keveuat §sl= fifásáf ég hlkegelégit Mffflgly alkalmai músmf-­rel elvégezhetjük. A találmányunk szerinti, egy vagy több komp­lex foszfátot tartalmazó oldatot igen sokfajta anyag esetében ragasztó- vagy kötőanyagként alkalmazha­tunk. Az oldatok különösen kovasavtartalmu anyagok (pl. homok vagy üveg), fémek (előnyösen fémporok) és kerámiai anyagok (pl. alumíniumoxid vagy szén) ragasztó- vagy kötőanyagaként alkalmasak. A ra­gasztást biztosító kötést az oldószer eltávolítása után végrehajtott hevítéssel (előnyösen 200-1000 C°-ra) és a ragasztó- vagy kötőanyag kezdeti hő­kezelésével (100-200 C°-on) erősíthetjük. Erős, hőálló és kémiai behatásoknak ellenálló iners többrészes anyagokat oly módon készíthetünk, hogy orientált vagy orientálatlan szálakat (pl. üveg­szálakat, szénszálakat, sziliciumkarbidszálakat vagy azbesztot) a komplex foszfát vizzel vagy po­láros oldószerrel képezett megfelelő mennyiségű oldatába helyezünk, majd kezdeti hőkezelésnek (100-200 C°) és előnyösen további hevítésnek (200-1000 C°) vetjUk alá. A komplex foszfátokat finom aluminium-foszfát részecskék előállítására is felhasználhatjuk oly módon, hogy az anyagot 900 C°-nál magasabb hő­mérsékletre hevitjUk, majd a képződő masszát megőröljük. Az ily módon képződő finom részecskéket elő­nyösen alkalmazhatjuk erősítő töltőanyagként poli­merekben (pl. polivinilkloridbari) vagy üvegek ké­szítésénél az olvasztott üvegbe gócképző ágensként építhetjük be. Találmányunk további részleteit a példákban is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. Példa 40 g vízmentes aluminiumkloridot 300 g labo­ratóriumi minőségű etilalkoholhoz adunk. A képző­dő oldatot 0 C°-ra hűtjük, 18,6 ml 88%-os orto­foszforsavat csepegtetünk hozzá és a reakcióelegyet keverjük. A reakciót vizmentes nitrogén-atmosz­férában végezzük el. A képződő fehér kristályos anyagot az elegytől elválasztjuk, etanollal mos­suk és vákuumban 0 C°-on szárítjuk. 70 g termé­ket kapunk. A termék tapasztalati képlete AlPClt^sCgOg . A szárazanyagra vonatkoztatott elemzési adatok a következők (súly %-ban). A találmányunk szerint előállított komplex fősz- 25 fátokat különösen előnyösen alkalmazhatjuk alumi­niumfoszfát-bevonatok kialakítására szénszálon. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a szénszálat a komplex foszfátnak vizzel vagy szerves oldósze­rekkel képezett oldatába meritjük, a feles mennyi— 30 ségü oldatot eltávolitjuk és a szálat száritjuk. A szárítást előnyösen levegőn 90-250 C°-on végezhet­jük el. A szálat az oldattal történő kezelés előtt kívánt esetben zsírtalaníthatjuk (pl. triklóretilén­nel). A bevonatot hevítéssel történő hőkezelésnek 35 vethetjük alá, előnyösen iners gáz atmoszférában (pl. nitrogénben) 100 C°-nál magasabb hőmérsék­leten, előnyösen 100-500 C°-on. Amennyiben a szárítást kb. 100 C°-nál magasabb hőmérsékleten végezzük el, a hőkezelés nem minden esetben 40 szükséges. A szénszálra felvitt aluminiumfoszfát­bevonat a szálnak oxidációval szemben mutatott ellenállását számottevő mértékben fokozza és meg­védi a szálat attól, hogy a vele érintkezésbe ke­rülő anyagokkal reakcióba lépjen. Ez utóbbi előny 45 különösen abban az esetben jelentős, amikor a szénszálat a szilárd halmazállapotú fém erősítése céljából bizonyos anyagokba (pl. fémekbe, mint pl. alumíniumba) beépitjük. Az aluminiumfoszfát­tal bevont szénszálat további fémalumínium- vagy 50 üveg-filmmel vonhatjuk be. Többrészes anyagokat oly módon készíthetünk, hogy az ily módon bevont szálak "kötegeit" magasabb hőmérsékleten össze­nyomjuk. A bevonat a szén-szál és a kovasavtar­talmu anyag között erősebb kötést biztosit. 55 A komplex foszfátokat vagy dekorációs bevonat alakjában agyagárukra vagy kerámiai tárgyakra is felvihetjük és ily módon általában bármely olyan tárgy bevonására felhasználhatjuk, mely alumini­umfoszfáttal erős kötést létesit. Megjegyezzük, 60 hogy a komplex foszfátok alkalmazását nem kor­látozzuk a példákban,feltüntetett, erős kötést biz­tositó megoldásokra. Előnyösen vonhatunk be to­vábbá kerámiai-szálakat, pl. azbesztot, szilici­umkarbidszálakat és bórszálakat. gá 65 10 11 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents