163708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás peptidek előállítására 3-hidroxi-4-oxo-3,4-dihidro-1,2,3-benzotriazin jelenlétében

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1970. VII. 31. (HO—1314) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. VIII. 01. (P 19 39 187.8) Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 163708 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 103/52 Feltalálók: dr. KÖNIG Wolfgang vegyész, Langenhain/Taunus, dr. GEIGER Rolf vegyész, Frankfurt/Main, dr. WOLF Erhard vegyész, Hofheim/Taunus, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: FARBWERKE HOECHST A. G., vormals Meister Lucius und Brüning, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás peptidek előállítására 3-hidroxi-4-oxo-3,4-dihidro-l,2,3--henzotriazin jelenlétében 1 Ismeretes, hogy a diciklohexilkarbodiimiddel végzett peptidszintézis során [J. Am. Chem. Soc. 77,1067 (1955)] a peptidek a kapcsolódás közben elkerülhetetlenül racemizálódnak [Chem. Ber. 99, 1451— 1460 (1966)]. További hátrányt jelent, hogy a szin- 5 tézis során N-acil-karbamidok képződnek, amelyek a végterméket szennyezik és a hozamot rontják (E. Schröder és K. Lübke: The Peptides, I. kötet, 108—111 oldal, New York—London, 1965). Ha a reakcióelegyhez 1,1—2 mól ekvivalens N- 10 -hidroxi-szukcinimidet adnak, a racemizálódás mértéke visszaszorul, és F. Weygand és mtsai vizsgálatával [Z. Naturforsch. 21 b, 426—428 (1966)] 1%-nál kisebb mennyiségű D-vegyület mutatható ki, ugyanakkor N-acilkarbamid-vegyületek sem 15 képződnek. F. Weygand és mtsai módosított, a peptidek előállításakor gyakran fellépő sztérikus gátlást figyelembe vevő vizsgálatával (Z. Naturforsch. 23 b, 279—281, 1968) azonban kimutatható, hogy egyes esetekben a racém termék képződése N- 20 -hidroxi-szukcinimid adalékanyag felhasználásával sem küszöbölhető ki. (lásd még: 3. és 4. táblázat). További hátrányt jelent, hogy az N-hidroxi-szukcinimid adalékanyag jelenlétében végzett szintézis során gyakran képződnek melléktermékek. Az Acta 25 Chim. Hung. 44, 63—65 (1965) közlemény szerint az N-hidroxi-szukcinimid reakcióba lép a diciklohexilkarbodiimiddel, és ezzel az eljárással sztérikusan gátolt N-acilpeptid-N-hidroxi-szukcinimid-észterek nem állíthatók elő. Egy későbbi vizsgálat so- 30 rán kiderítették, hogy egy mól diciklohexilkarbodiimid és három mól N-hidroxi-szukcinimid reakciójával szukcinimidooxikarbonil-/?-alanin-N-hidroxi-szukcinimidészter képződik (E. Bricas: Peptides, North-Holland Publishing Comp. 1968, 156—157. oldal). Ez a vegyület aminokkal teljes egészében ß-alaninamid-karbamidszármazékok képződése közben reagál [lásd még: Z. Naturforsch. 23 b, 1391 (1968)]. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a diciklohexilkarbodiimiddel végzett peptidszintézis során a reakcióelegyhez 3-hidroxi-4-oxo-3,4-dihidro-1,2,3--benzotriazint (HOOBT) (J. Chem. Soc. 1960, 2157) adunk, a racemizáció mértéke 1 % alá csökken, vagy 1%-nál kisebb mennyiségű D-vegyület képződik (lásd 1. táblázat), és nem képződnek N-acil-karbamid-származékok sem. A 3-hidroxi-4-oxo-3,4-dihidro-l,2,3-benzotriazin jelenlétében végzett peptidszintézis termékeiben még a fent ismertetett, módosított, igen érzékeny vizsgálati módszerrel sem mutathatók ki racém vegyületek, míg az N-hidroxi-szukcinimid jelenlétében végzett szintézis végtermékeiben ezzel az elemzési módszerrel még jelentős mennyiségű racém termék mutatható ki. A 3-hidroxi-4-oxo-3,4-dihidro-l,2,3-benzotriazin további előnye az N-hidroxi-szukcinimiddel szemben, hogy a nitrogénatomon védőcsoportot hordozó peptideket aktiválja. Az N-acil-peptid-3-hidroxi-4-oxo-3,4-dihidro-l,2,3-benzotriazinészterek racém vegyület képződése nélkül állíthatók elő (lásd 2. és 4. 163708 1