163680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keratin-tartalmú anyagok kezelésére
163680 7 portokat jelent, mint R3 , vagyis a III általános képlettel írható le. Megjegyzendő', hogy az I—III általános képletek az észterek általános szerkezetét ismertetik. Tekintve, hogy az észterifikálás nem teljes, más vegyületek is jelen lehetnek. Említettük továbbá, hogy nem valamennyi R, R2 és R 3 csoport azonos feltétlenül. Kívánt esetben kettő vagy több monomerkapto-dikarbonsav, többértékű alkohol vagy dikarbonsav használható, így olyan termékhez jutunk, amelyben az egymást követő R, R2 és R 3 csoportok különbözőek lehetnek. A polimerkaptánok alkalmazhatók önmagukban vagy más gyanták vagy gyanta-képző anyagok kíséretében, így ammoplasztokkal, más polimerkaptánokkal, epoxi-gyantákkal (vagyis általában molekulánként egynél több 1,2-epoxidcsoportot tartalmazó vegyületekkel), aril-gyantákkal, úgy mint arilátészterek polimerjeivel és kopolimerjeivel, pl. etil-, n-butil- és 2-hidroxietií-akriláttal, továbbá arilamiddal vagy poliizocianátokkal, pl. polioxialkilén-glikolból és aromás diizocianátokból vagy poli-(oxoalkilén)-triolból és alifás diizocianátokból képezett prepolimerjével együtt. További polimerkaptánok, amelyek szintén alkalmazhatók a találmány szerinti eljárásban, a IV és IVa képletű vegyületek, amely képletekben R6 valamely legalább 2 szénatomot tartalmazó alifás gyököt, előnyösen valamely legfeljebb 6 szénatomos szénhidrogén gyökét jelenti, w értéke 2 és 6 között van, x értéke 0 vagy pozitív egész szám, míg (r + x) értéke legalább 6, u pozitív egész számot jelent, amelynek értéke legalább 2, az alkilén-csoportok midegyike legalább 2 és legfeljebb 6 szénatomot tartalmazó szénláncból áll, amely a megjelölt oxigénatomok között helyezkedik el, s pedig olyan egész számot jelöl, amely különböző lehet minden szénláncban, úgyhogy az észter molekulasúlya legalább 400 és legfeljebb 10 000 legyen. Számos polimerkaptán vízben oldhatatlan, azonban vizes emulzióban vagy diszperzióban felhasználható. Előnyösen úgy alkalmazhatók ezek a vegyületek kelmék és ruhadarabok kezeléséhez, ha valamely szerves oldószerben, pl. alkoholban, rövidszénláncú ketonban, benzénben és halogéntartalmú szénhidrogén oldatokban, különösen klórozott és/vagy fluorozott szénhidrogénekben, amelyek legfeljebb három szénatomot tartalmaznak, vagyis száraz tisztításban alkalmazott oldószerekben, pl. széntetrakloridban, triklóretilénben és perklóretilénben készítünk oldatot belőlük. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazható hagyományos oldószerekkel készített polimerkaptán-észter vizesemulziók az alábbiakat tartalmazzák: 1. valamely említett polimerkaptánészter, 2. emulgeáló szer, és előnyösen 8 3. valamely stabilizáló kolloid, mint pl. nátrium-karboximetilcellulóz vagy metilviniléter-kopolimerek, vagy pl. maleinsavanhidriddel képezeti kopolimerek. 5 Az alkalmazott polimerkaptánészter mennyiség« az elérni kívánt hatás függvénye. Legtöbb esetben 0,5—15 súly% a legmegfelelőbb az anyag kezeléséhez. Kötött kelmék stabilizálásához rendszerinl 10 1—10 súly% gyanta szükséges. Nagyon jó zsugorodás-gátlás, gyűrtelenítés és lényeges ráncolódással szembeni ellenállás érhető el szövött kelmék esetében kisebb mennyiségű, pontosabban 1—5 súly% alkalmazásával. A kezelt anyagok „fogása" termé-15 szetesen az alkalmazott polimerkaptánészter menynyiségtől függ és egyszerű kísérlettel meghatározható az a legkevesebb szükséges polimerkaptán mennyiség, amellyel a kívánt hatás elérhető. A kelnie szerkezetét is a polimerkaptánészter mennyisége 20 által lehet befolyásolni. A kívánt hatás teljes mértékű eléréséhez szükséges, hogy a polimerkaptánészter az anyagon lényegében megkeményedjen. Normál hőfokon ez eltarthat 5 vagy 10 napig, esetleg még tovább. A kezelési 25 reakció jelentősen meggyorsítható katalizátor alkalmazásával, és általában előnyös a katalizátort polimerkaptánészterrel együtt adagolni, de kívánt esetben adagolás előtt is, után is történhet. A katalizátorok . lehetnek szervesek vagy szervetlenek, 30 bázisok, szikkatívok vagy oxidálóanyagok, továbbá szabad gyök típusú katalizátorok, így pl. azo-diizobutironitril, peroxidok és hiperoxidok, vágj ezek kombinációi. Szerves bázisként primer vag} szekunder aminők jöhetnek számításba, különöser 35 rövidszénláncú alkanolaminok poliaminok, pl etiléndiamin, dietiléntriamin, tetraetilénpentamin. propán-1,2-diamin, propán- 1,3-diamin, továbbé hexametiléndiamin. Szervetlen bázisként vízoldhatc oxidok és hidroxidok alkalmazhatók, pl. nátrium-40 hidroxid és ammónia. Az alkalmazható szikkatívol közé tartozik a kalcium, réz, vas, ólom, cérium és e kobalnaftenátok. Peroxidként és hidroperoxidkém említhető a kumol-hidroperoxid, terc.-butil-hidroperoxid, dikumil-peroxid, dioktanoil-peroxid, di-45 lauril-peroxid, metiletilkaton-peroxid, diizopropil-peroxidikarbonát, hidrogénperoxid, klórbenzoil-peroxid. A katalizátorok másik típusa a kén- és az olyar ként tartalmazó szerves vegyületek, amelyekben a S0 kén nem kizárólag merkaptán-csoportban van jelen, nevezetesen, merkaptobenzotiazolok vagy ezek származékai, ditiokarbamátok, tiuram-szulfidok, tiokarbamidok, dialkil-, dicikloalkil- vagy diaralkil-diszulfidok, alkil-xantogén-diszulfidok és alkil-55 -xantátok. Más katalizátorok az olyan, savval képzett nehézfémsók, amelyekben a sav ( — log pK) értéke 5 alatl van, vagy nehézfémek kelátjai, ideértve az olyar kelátokat is, amelyek sók. 60 A „nehéz fém" kifejezés alatt azokat a fémekei értjük, emelyek Lange: Handbook of Chemistry c könyvében (10. átdolgozott kiadás, Mc-Graw-Hil Book Co.) 60—61. oldalán vannak meghatározva, tehát az IB, IIB, HIB, IVB, VB, VIB, VIIB vag> 65 VIII csoportba tartozó fémeket, a IIIA csoportba 4
