163680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keratin-tartalmú anyagok kezelésére

163680 9 10 tartozó, legalább 16 atomsúlyú fémeket, vagy a IVA csoportba tartozó, legalább 32 atomsúlyú fémeket, vagy pedig az VA csoportba tartozó, legalább 52 atomsúlyú fémeket. Előnyös különösen az IB, IIB, IVB, VB, VIB, VIIB vagy VIII csoport tagjainak alkalmazása, főleg az ilyen fémeknek az első soro­zata, vagyis a titán, vanadium, króm, mangán, nik­kel, különösen vas, kobalt és réz alkalmazása. Fel­használhatók az említett fémekkel sóképzés céljára az ásványi savak, különösen a sósav, ezenkívül hid­rogénbromid, salétromsav, kénsav, foszforsav és foszforossav; szerves savakként alkalmazható klór­ecetsav, fumársav, maleinsav, oxálsav, szalicilsav és különösen citromsav. Az alkalmas kelátképző ágen­sekben a kelátképző atomok oxigén és/vagy nitro­gén, így pl. 1,2- és 1,3-diketonok, mint pl. acetil­aceton, alkiléndiamidok, mint pl. etiléndiamin és leginkább etiléndiamintetraecetsav említhető. A szálak és kelmék kezelését célszerűen 7 feletti, előnyösen 7,5—12 pH értéken végezzük, ennél sava­sabb körülmények között ugyanis a polimerkaptán­-észterek megszilárdulása lényegesen lassabban kö­vetkezik be. Az alkalmazott katalizátor mennyisége széles határok között változhat. Általában azonban a poli­merkaptán súlyára számítva 0,1—20%, célszerűen 1—10% katalizátor alkalmazása a legmegfelelőbb, bár ennél lényegesen több is alkalmazható. A polimerkaptán-észterek megszilárdulását elő­segíti a magasabb hőmérséklet alkalmazása is, külö­nösen gyors megszilárdulás a kívánalom, akkor a kezelést 30—180 C°-on végezhetjük. A katalizátor jelenlétében történő keményedést általában előnyö­sen befolyásolja a magas nedvességtartalom is. A polimerkaptán-észtert és adott esetben a kata­lizátort is bármely ismert módszerrel felvihetjük a keratintartalmú anyagra. így pl. a gyapjút tartal­mazó fésűs-szalagok vagy keratintartalmú kelmék kezelése esetén a kezelendő anyagot fürdőbe merí­tés útján impregnálhatjuk a polimerkaptán-észter­rel. Ruhadarabok kezelése esetén előnyösebb, ha a kezelendő darabot bepermetezzük polimerkaptán­-észterrel, vagy még célszerűbb, ha a polimerkaptán­-észter oldatába vagy diszperziójába merítjük a ruha­darabot. Az utóbbi módszer különösen előnyösen vitelezhető ki a száraztisztításhoz alkalmazott gépi berendezés segítségével. Ha a cél zsugorodás-gátló kikészítés elérése, ak­kor rendszerint előnyösebb, ha a polimerkaptán­-észtert már a kész kelmére visszük fel, bár — amint ezt már említettük — a szálak már fésűs-szalag vagy fátyol alakjukban is kezelhetők. A szövetet polimer­kaptán-észterrel való kezelés előtt vagy után simító kezelésnek is alávethetjük, így a kezelt kelme méret­tartó tulajdonsága mellett sima felületét is megtartja viselés, illetve mosás közben. Megjegyzendő azon­ban, hogy ez utóbbi kezelés nem minden esetben szükséges vagy kívánatos különböző típusú szövet­féleségek esetében. A simító kezelés (vasalás) álta­lában olyan módon történik, hogy a szövetet nagy koncentrációban alkalmazott redukálószerrel és valamely duzzasztószerrel kezelik, és a kezelő sze­rek feleslegének kimosása közben kisimítva tartják. Másik módszer szerint a szövetet valamely duzzasz­tószerrel és alkanolamin-karbonáttal, pl. karbamid­dal és dietanolamin-karbonáttal kezeljük, majd szárítjuk és szemi-dekantáljuk. Természetesen kívánt esetben a kezelés már polimerkaptán-észter jelen­létében is végezhető, ezzel elérjük, hogy a zsugoro-5 dás-gátló kezelés ugyanabban a műveletben lefoly­tatható. Tartós préselési hatás elérésére számos különbö­ző módszer alkalmazható. Az egyik módszer eseté­ben az anyagot polimerkaptán-észterrel kezeljük, 10 feldolgozzuk a szövetet ruházati cikké, majd ezután végezzük a kívánt formát kialakító préselést, ezen belül pl. a bordázatot vagy plisszírozást alakítjuk ki, redukálószereket, bázisokat, vagy túlhevített gőzt alkalmazva rögzítőszerként. Eljárhatunk úgy is, 15 hogy a polimerkaptán-észtert a kelme gyártásának valamelyik szakaszában, pl. fésűsszalagra, fonalra, vagy a kész szövetre visszük fel. Kívánt esetben a préseléssel kialakított textilanyagra a polimerkaptán -észter megszilárdulása után a gyapjú tiol-csoport-20 jait blokkoló szerek, pl. formaldehid, vagy magasabb szénatomszámú aldehidek vihetők fel. A polimerkaptán-észtereknek a tartós préselési hatások eléréséé céljából történő alkalmazása egy előnyös módszer értelmében oly módon is történ-25 het, hogy a kész ruhát vagy ruhadarabot, amelyen a kívánt konfigurációt, pl. a plisszírozást már pré­seléssel kialakítottuk, ebben az állapotban kezeljük valamely szerves oldószerben oldott polimerkaptán­-észterrel. E módszer esetében lényeges, hogy a poli-30 merkaptán-észter alkalmazása szerves oldószerben történjék, mert vizes közeggel való kezelés ismét megszüntetné a szöveten már kialakított mintázatot. Egy további módszer értelmében az olyan szöve­teket, amelyeken tartós préselési hatást akarunk ki-35 alakítani, impregnáljuk polimerkaptán-észterrel, majd az anyagot a kívánt konfigurációba hozzuk és ebben a helyzetben tartjuk a hő és nyomás alkalma­zása közben. A keratin-tartalmú szövetek tartós simító és zsu-40 gorodás-gátló kezelésének egy további módszere szerint a szövetet valamilyen keményítőszerrel ke­zeljük, azután nedves állapotban való melegítés útján rögzítjük a szövet kisimított állapotát, a poli­merkaptán-észter vizes emulziójával vagy diszperzió-45 jávai és kívánt esetben katalizátorral kezeljük, majd megszárítjuk és a polimerkaptánt engedjük meg­szilárdulni. Végül az így kezelt szövetet ruházati cikké dolgozzuk fel és a kívánt tartós alakítást, pl. plisszírozást gőzölés útján, valamely keményítő-50 szer, pl. monoetanolamin-szeszkviszulfit jelenlété­ben rögzítjük. A szövet ilyen tartós alakítását, akár a polimer­kaptán-észterrel való kezelést megelőzően, akár ezt követően, bármely ismert módszerrel végezhetjük, 55 pl. alakrögzítőként redukálószereket, bázisokat, vizet, túlhevített gőzt alkalmazhatunk; legtöbbször monoetanolamin-szeszkviszulfidot alkalmazunk erre a célra, valamely duzzasztószer, pl. karbamid kíséretében. 60 A találmány szerinti eljárásban a keratintartal­mú anyagok kezelésére alkalmazott készítmények egyéb adalékokat, pl. antisztatikus, bakteriosztati­kus, szennyeződés-elleni, gombakártevők elleni, lángmentesítő és nedvesítőszereket is tartalmazhat-65 nak. Tartalmazhatnak továbbá víztaszítóvá tevő 5

Next

/
Thumbnails
Contents