163508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-formil-cefalosporánsav-származékok előállítására
9 163508 10 újból szárazra pároljuk. A nyersterméket metilénkloridban felvesszük és nátriumklorid-oldattal mossuk. A szerves fázist magnéziumszulfát felett szárítjuk és az oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot (0,2 g) 10 gszilikagél-oszlopon(MERCK puriss., 5% víz hozzáadása mellett) kromatografáljuk. A 3-formil-7-fenilacetilamino-cef-3-em-4-karbonsav -difenilmetilésztert metilénkloriddal eluáljuk (0,145 g). A vékonyrétegkromatográfiailag egységes 2-es és 3-as frakciókat metilénkloridban oldjuk és az oldathoz melegen ciklohexánt adunk, miközben kocsonyaszerű csapadék keletkezik. Ezt a csapadékot szűréssel elkülönítjük, éter-pentán eleggyel mossuk és porcellánszűrőn szárítjuk. Az ilymódon kapott világossárga por 123— 125 C°-on (nem korr.) olvad. Elemzés céljára a terméket nagyvákuumban 20 órán keresztül szobahőmérsékleten szárítjuk. A termék magrezonanciaspektrum szerint még körülbelül 1/5 mól ciklohexánt tartalmaz. IR-színkép kloroformban többek között: 2,90; 3,39; 5,54; 5,77; 5,91; 5,97; 6,22; 6,68; 7,28; 8,16 mikron. IR-színkép nujolban többek között: 3,02; 5,54; 5,77; 5,89; 6,02; 6,23; 6,50; 8,02 mikron. UV-színképben (finom alkoholban) Amax =310 nm (e =9'250), 2min =255 (s =4'950). Protonrezonancia-spektrumban CHCl3 -ban (100 Mc) a következőket találjuk: AB-spektrum hozzárendelés [2H] JAB =18,5 cps —CH2 —S— [2H] (s) —CH2 —CO-[1H] (d) J =5 cps H—6 [1H] (dd) J=5, J'=9cps H—7 [1H] (d) J' =9 cps —NH—CO— [1H] (s) (s) -CH(C6 H 5 ) 2 [15H] (s) (s) 3-C6 H 5 [1H] (s) —CHO Vékonyrétegkromatogramban szilikagél G-én az Rf -érték =0,75 etilacetát/toluol (1 : 1) oldószer-rendszerben. (Kifejlesztés jódgőzzel vagy bizonyítás UV254 el.) 0,110 g 3-formil-7-fenilacetilamino-cef-3-em-4-kar -bonsav-difenilmetilésztert (amely NMR-színkép szerint körülbelül 0,2 mól ciklohexánt tartalmaz), 1 ml anizol és 4 ml abszolút trifluorecetsav elegyével hozzuk össze és 20 percen keresztül szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután a reakcióoldatot abszolút toluol többszöri hozzáadása közben nagyvákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 10 ml éter és 10 ml 0,5 mól dikáliumhidrogénfoszfát-oldat között megosztjuk. Az éteres oldatot dikáliumhidrogénfoszfát-oldattal mossuk és utána eldobjuk. A dikáliumhidrogénfoszfát-kivonatokat, amelyek a 3-formil-7-fenilacetilamino-cef-3-em-4-karbonsav káliumsóját tartalmazzák, hígított foszforsavval 2-es pH-ra savanyítjuk, majd először 50 ml etilacetáttal és utána még kétszer 20—20 ml etilacetáttal extraháljuk és eldobjuk. Az etilacetátos kivonatokat nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson az oldószertől megszabadítjuk. Ilymódon a savat sárgás színű termék alakjában kapjuk (66 mg). Az UV-szlnképe a kapott anyagnak finom alkoholban 289 nm-nél abszorpciós maximumot, 244 nm-nél pedig minimumot mutat. A sav, illetve a vele egyensúlyban levő laktol IR-szín-5 képe (tetrahidrofuránban) abszorpciós sávokat többek között 2,91 (sh); 3,10; 3,85 (sh); 4,25 (sh); 5,65; 5,75; 5,94; 6,25 és 6,62 mikronnál mutat. A kiinduló anyag a következőképpen állítható elő: 11,82 g nyers 0-dezacetil-7-fenilacetilamino-cefalospo-10 ránsav-nátriumsót (7-fenilacetilamino-cefalosporánsav-nátriumsóból Bacillus subtilis, ATCC 6633 törzs, tisztított kivonatának segítségével enzimes úton dezacetilezve és a reakcióoldat ezt követő liofilizálása útján előállítva) 200 ml vízben oldunk. Az oldatot 400 ml etil-15 acetáttal felülrétegezzük és foszforsavval a pH-t 2-re állítjuk be. A vizes fázist elkülönítjük és kétszer 150— 150 ml etilacetáttal utánaextraháljuk. A szerves kivonatokat négyszer 50—50 ml vízzel mossuk és magnéziumszulfát felett szárítjuk. Ezután az oldatot körül-20 belül 400 ml-re betöményítjük és felesleges mennyiségben difenildiazometán-oldatot adunk hozzá. Az elegyet ezután 3 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk és utána a kivált szemcsés kristályokat szűréssel elkülönítjük. A szürletet körülbelül 200 ml-re betöményít-25 jük, melegítés közben ciklohexánt adunk hozzá és szobahőmérsékletre történő lehűlés után hűtőszekrénybe tesszük. A kivált anyagot leszívatjuk, mossuk és szárítjuk (6,3 g). Aceton/ciklohexán elegyből való átkristályosítás után 30 a tisztított termék 176—176,5 °C-on (nem korrigált) olvad. [af° = -6°±1° (c =1,231% kloroformban). Vékonyrétegkromatogramban szilikagél G-én Rf = =0,27 (4 : 1 arányú) kloroform—aceton elegyben; Rf =0,20 (3 : 1 arányú) toluol—aceton elegyben; 35 Rf =0,53 (6 : 1 arányú) metilénklorid—aceton elegyben. (Bizonyítás jódgőzzel vagy UV2M -el.) 2. példa 40 0,5 g 3-hidroximetil-7-/3-[N'-terc-butoxikarbonil-D-(a)-fenilglicilamino]-cef-3-em-4-karbonsav-difenilmetilésztert feloldunk 2,5 ml abszolút dimetilszulfoxid és 2,5 ml ecetsavanhidrid elegyében. A színtelen oldatot 5 óra hosszat szobahőmérsékleten sötétben állni hagy-45 juk. Ezután a most már aranysárga reakcióelegyet nagyvákuumban szárazra pároljuk. A maradékot szilikagél-oszlopra (45 g; MERCK puriss.) visszük. Az eluálást először metilénkloriddal végezzük; egyenkint 50 ml-es frakciókat fogunk fel. Az 1—3 frakciók 31 mg 50 nem-poláros szennyezést tartalmaznak, ezeket a frakciókat eldobjuk. A 4—5 frakciókból (eluálás ugyancsak metilénkloriddal) és a 6—8 frakciókból (eluálás metilénklorid + 2% metilacetát eleggyel) 0,28 g vékonyrétegkromatográfiásán tiszta 3-formil-7/3-[N'-terc-butiloxi-55 karbonil-D-(a)-fenilglicilamino]-cef-3-em-4-karbonsav-difenilmetilésztert különítünk el. Növekvő metilacetát koncentrációkkal még további, azonban nem tiszta, terméket eluálhatunk. A termék vékonyrétegkromatogramon szilikagélen a 60 következő Rf -értékeket mutatja (bizonyítás jódgőzzel vagy UV254 -el): toluol—aceton rendszerben (4 : 1) Rf =0,74 (kiinduló anyag 0,26), toluol—aceton rendszerben (2 : 1) Rf =0,88 (kiin-65 dúló anyag 0,44), 5
