163500. lajstromszámú szabadalom • Herbicid hatású klokálszármazékokat tartalmazó készítmények

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XI. 5. (CE—856) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970. XI. 6. (WP A 01 n/151 075) Közzététel napja: 1973. III. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. 163500 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/02 Feltalálók: Dr. Kochmann Werner, Bitterfeld, Dr. Hesse Bernhard, Sandersdorf, Dr. Pallas Manfred, Halle, Moll Rainer okleveles vegyész, Lipcse, Dr. Krüger Hubert, Bitterfeld, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Chemiekombinat Bitterfeld cég, Bitterfeld, Német Demokratikus Köztársaság Herbicid hatású klorálszármazékokat tartalmazó készítmények í A találmány herbicid hatású klorál-származékokra vonatkozik. A herbicidek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a korszerű mezőgazdaságban. A gyomok kémiai úton történő kipusztítása nemcsak könnyű és biztos módszere 5 annak, hogy a haszonnövényeket terhes konkurrensektől megszabadítsuk, hanem egyben jelentős munkaerőráfor­dítás megtakarítását is lehetővé teszi. A gyomok nemcsak azáltal befolyásolják a haszon­növények fejlődését, hogy ezektől vizet, fényt és táp- 10 anyagokat vonnak el, hanem gyakran a termesztett növények patogén kórokozóinak és károsítószereinek gazdanövényeként is szolgálnak. A herbicidek alkal­mazásából általában tehát a terméseredmények növelését várhatjuk. 15 Számos anyagcsoportról, pl. triazinokról, karbami­dokról, fenoxikarbonsav-származékokról és szubsztitu­ált fenolokról ismeretessé vált herbicid hatásuk, de ilyen herbicid hatást mutat a klorálhidrát és egyes klorálalko­holátok is. Az utóbbi vegyületek jó hatással rendelkez- 20 nek kikelés előtti eljárásban egyszikű gyomnövények, mint sás és vadzab ellen az 1 003 497 számú NSZK-sza­badalmi leírás szerint. Ez a tény eredményezte a klorál­hidrátok kereskedelmi forgalomba hozatalát. Az eddig felhasználásra került ismert herbicideknek 25 bizonyos hátrányuk van. így pl. a triazinok és a fenoxi­karbonsav-származékok az éghajlati tényezőktől a talaj­viszonyoktól és a kipusztítandó gyomnövények fejlődési állapotától függően a termesztett növényeket is kisebb­nagyobb mértékben károsítják. A karbamid-származé- 30 koknak általában egyáltalában nincs, vagy csak csekély szelektivitásuk van, így elsősorban totálherbicidként kerülnek alkalmazásra. A fenol-származékoknál csak egy olyan maróhatás kifejtésére lehet számítani, amely pl. rizoma-gyomoknál arra vezet, hogy a nem kívánt növényzet ismét kifejlődik. A klorálhidrát hátránya az, hogy csak az egyszikű gyomnövényekkel szemben hatá­sos kikelés előtti eljárásban és viszonylag nagy adagokra van szükség kellő hatás elérésére. A találmány célja a felsorolt hátrányok kiküszöbölése olyan herbicid hatású készítmények előállításánál, ame­lyek mind kikelés előtti, mind kikelés utáni eljárásban egyszikű és kétszikű gyomnövények ellen hatásosak. A kitűzött feladatot a találmány szerint herbicid hatású alábbi általános képletfi ~ ccis^-cn—x—R OH"" -•­klorálszármazékok előállításával oldottuk meg, ahol iíszubsztitnens egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—10 szénatomos alkil-csoport, amely adott esetben halo­génatommal, hidroxil-, merkapto-, alkoxi-, alkilmer­kapto-, illetve aril-csoportokkal helyettesítve van, valamely 2—4 szénatomos alkenil-gyök, amely adott esetben aril-csoportokkal van helyettesítve, valamely 5—7 szénatomos cikloalkil-csoport, amely adott esetben alkil-csoporttal van helyettesítve, valamely 6 szénatomos aril-csoport, amely adott esetben halogén-atommal, alkil-, hidroxil-, alkoxi-, 163500 1

Next

/
Thumbnails
Contents