163497. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas védővakolat hőszigetelő anyagokon, és eljárás ilyen anyagok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VI. 1. Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. (BU—605) 163497 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 39/12 Buji Ferenc techn. 50% Nyíregyháza. Hidas Tibor techn. 50% Kazincbarcika Rugalmas védővakolat hőszigetelő anyagokon, és eljárás ilyen anyagok előállítására í A találmány hőszigetelő anyagokon kialakítható rugalmas védővakolatra, és ilyen anyagok előállítására vonatkozik. A találmány szerinti rugalmas védővakolattal ellátott hőszigetelő elemek önmagában ismert hőszigetelő anyagból készült magból, és arra 5 szerves kötőanyaggal felvitt legalább egyoldali védővakolat-rétegből állnak. A legjobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező, ismert, szerves vagy szervetlen eredetű hőszigetelő anyagok kis térfogatsúlyuk és nagy porozitá- 10 suk következtében mechanikai hatásokkal szemben nem eléggé ellenállóak. Az ismert hőszigetelő anyagok hőszigetelő képessége fordítva arányos a szilárdsági igénybevehetőséggel. Ezért a 0,1 kcal/m2

h°C-nál rosszabb hővezetőképességgel ren- 15 delkező hőszigetelő anyagok külső védelem nélkül nem használhatók fel olyan területeken, ahol nagy mechanikai szilárdságra van szükség. Az ismert megoldások szerint a hőszigetelő anyagok szilárdságának fokozása érdekében a hőszige- 20 telő anyagokat megfelelő szilárdságot biztosító lemezek, például farost- vagy furnirlemezek közé fogják be. Az ilyen típusú idomtestek előállítása azonban munkaigényes és költséges. Farost- vagy furnirlemezek felhasználása esetén további hátrányt jelent, 25 hogy a termék gyúlékony, és nedvesség hatására rétegződik és gombásodik, ami nagymértékben korlátozza annak felhasználási területeit. A találmány szerint egyszerű eljárással és kis ráfordítással állíthatunk elő a mechanikai hatásoknak 30 (nyomás, hajlítás, koptatás stb.) kitűnően ellenálló, rugalmas védővakolattal ellátott hőszigetelő elemeket. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a szervetlen vagy szerves eredetű hőszigetelő lemez egy vagy több oldalára kenéssel, öntéssel vagy szórással egy, a) ásványi anyagból, azaz homokból és/vagy kőzetőrleményből és/vagy ásványőrleményből, és b) szerves ragasztóanyag, így latex, műanyag, aszfalt vagy gyanta vizes vagy szerves oldószeres diszperziójából álló habarcs-réteget viszünk fel, és a réteget megszáradni hagyjuk. Az így kialakított hőszigetelő elemek a betonénál kedvezőbb szilárdsági jellemzőkkel rendelkeznek. A homokbeton törőszilárdsága 145-150 kg/cm2

, míg a találmány szerinti hőszigetelő elemek törőszilárdsága 240-250 kg/cm2

, tehát már e tekintetben is felülmúlják a betont. A döntő különbséget azonban az jelenti, hogy míg a rugalmatlan, húzó- és hajlítószilárdsággal nem rendelkező homokbeton 145-150 kg/cm2

terhelés hatására széttörik, a találmány szerinti hőszigetelő elemek rugalmasak, azaz 240-250 kg/cm2

terhelés hatására rugalmas alakváltozást szenvednek. A találmány szerinti védővakolat-réteg a) komponensként ásványi anyagot, azaz homokot és/vagy kőzetőrleményt és/vagy ásványőrleményt tartalmaz. A tiszta, illetve kevert ásványi anyagot tartalmazó védővakolat-rétegek szilárdsági jellemzői között 163497 1