163494. lajstromszámú szabadalom • Talajfertőtlenítőszer
5 163494 6 A táblázat alapján a triklórfon mérgező hatása lényegesen kisebb, mint a többi hatóanyagé, s így mérgezési veszély nélkül elvileg igen nagy dózisban is alkalmazható. Talaj fertőtlenítés céljából azonban nincs szükség igen nagy dózisra, már mérsékelt dózis határok között is jó eredmény érhető el. Az előzőekben közölt meglepő eredményekből kiindulva megvizsgáltuk, hogy miből adódhat a triklórfonnak e szokatlanul nagy mérgező hatása, ugyanis a triklórfon tenziója a légtérben rendkívül kicsi (lásd előbb). Viszont csak olyan talajfertőtlenítőszer lehet nagyhatású, amelynek jelentős gázhatása is van. A triklórfon szokatlan nagy hatását biológiai teszt vizsgálatokkal tisztáztuk, vagyis megvizsgáltuk a triklórfon tartalmú szuperfoszfát gázhatását önállóan és talajjal keverve is. A gázhatást a különböző dózisokban alkalmazott szer gázterébe, a szertől elkülönítve elhelyezett házilegyekkel, mint teszt rovarokkal tanulmányoztuk és a mérgező hatást a kísérlet beállítása után négy óra múlva észleltük, majd az egész kísérletet ugyanazon szer gázterébe helyezett friss teszt rovarokkal 24,72 és 120 óra múlva megismételtük. A kísérletek eredményét a 3. táblázat szemlélteti: 3. táblázat Legyek pusztulási %-a Kísérlet kezdetétől eltelt idő, óra A B C Kísérlet kezdetétől eltelt idő, óra kg/ha triklórfon kg/ha triklórfon 750 kg/ha szuperfoszfát 2,5 7,5 22,5 2,5 7,5 22,5 750 kg/ha szuperfoszfát (friss hatás) 0 6 22 42 78 98 0 24 7 18 25 38 72 95 0 72 0 10 j 20 35 66 90 0 120 0 0 6 32 57 87 0 A táblázatban A jelölés 3% triklórfon tartalmú szuperfoszfátot, B jelölés pedig 3% triklórfon tartalmú szuperfoszfát és talaj keverékét jelenti. C-vel a kontrollt jelöltük, amely csak szuperfoszfátot tartalmazott. A 3. táblázatból látható, hogy a szuperfoszfátot tartalmazó kontrollnak (C) gázhatása nincs, ennek megfelelően a legyek pusztulási %-a 0-val egyenlő. A 3% triklórfon tartalmú szuperfoszfát (A) gázhatása még a legnagyobb hatóanyag dózis esetén is kicsi, ennek megfelelően a pusztulási % 0—25% között változik. A 3% triklórfon tartalmú szuperfoszfát és talajkeveréke (D) azonban jelentős gázhatást mutat és a pusztulási % a legnagyobb hatóanyag dózis esetén eléri a 98%-ot. Ebből arra lehet következtetni, hogy a triklórfon a talajban bomlást szenved és olyan vegyületté alakul át, melynek tenziója és ezzel egyértelműen gázhatása is nagy. Ez a nagy gázhatású és a triklórfonnál lényegesen nagyobb rovarölőhatású vegyület a diklórvosz (0,0-dimetil-2,2-diklór-vinil-foszfát), melynek tenziója 20 °C-on 1.2.10-2 Hgmm, szemben a kis gázhatású 7,8.10"6 Hgmm tenziójú triklórfonnál. A 3. táblázat szerint a D kísérletben észlelt pusztulási %, még 120 óra múlva is alig csökken a friss hatáshoz képest, ami azt jelenti, hogy a triklórfon bomlása lassú folyamat és az időben folyamatosan képződik a nagy gázhatású diklórvosz. Megállapítottuk, hogy kb. 15—20 nap szükséges ahhoz, hogy a talajban a gázhatás felére, vagyis a legyek pusztulási %-a 50% 5 alá csökkenjen. A diklórvosz illékonysága tehát — felismerésünk szerint — igen előnyösen gázhatást eredményez a talajban. A diklórvosz illékonysága miatt azonban fontos 10 követelmény, hogy a triklórfon tartalmú talajfertőtlenítőszerben a triklórfon állandósága biztosítva legyen és a bomlás számottevő módon csak a talajban induljon meg. 15 A találmány további felismerését a triklórfon hordójaként használható és a triklórfon állandóságát biztosító műtrágya típusok megjelölése, megállapítása képezi. Ha szuperfoszfáthoz triklórfon helyett már eleve diklórvoszt keverünk, a szer rovarölőhatása — a diklór-20 vosz elillanása folytán — már felhasználás előtt lecsökken, ellentétben a triklórfon tartalmú szuperfoszfáttal, mely még egy év után is hatáscsökkenés nélkül használható talajfertőtlenítőként. 25 Vizsgálataink szerint a triklórfon hordozójaként a szuperfoszfáthoz hasonlóan a többi egyszerű nitrogén-, foszfor- vagy káliműtrágya, sőt olyan kevert NP, NK, PK vagy NPK műtrágya is alkalmas, melynek pH-ja 5-nél kisebb. Ilyen hordozókhoz keverve a triklórfon 30 gyakorlatilag nem bomlik és a szer biológiai hatása az idő függvényében alig csökkent. Kísérletileg tanulmányoztuk a triklórfon állandóságát olyan kevert NPK műtrágyában is, melynek pH-ja 35 kb. 5 volt. Azt tapasztaltuk, hogy félév alatt a triklórfonnak kb. 2/3-a elbomlott. A szer rovarölőhatása azonban félév alatt is csak kb. 20%-kal csökkent. Ennek magyarázata az, hogy a triklórfonból ugyancsak rovarölőhatású diklórvosz képződik, melynek illékonysága foly-40 tán ugyan csökken a szer rovarölő hatása, ez a csökkenés azonban lényegesen kisebb, mint amekkora a triklórfon bomlása. A diklórvosz elillanása tehát lassúbb folyamat, mint a triklórfon bomlása. 4,5 pH-jú NPK kevert műtrágya hordozó esetén a triklórfon számottevő bom-45 lását nem észleltük. Végeredményben a triklórfon hordozójaként az egyszerű műtrágyák, vagy az 5-nél kisebb pH-jú kevert műtrágyák használhatók és az ilyen szerben a triklórfon 50 hosszabb idő alatt sem bomlik számottevő módon. Vagyis a triklórfon csak a talajban bomlik diklórvosszá, melynek LDJ0 értéke 25—30, tehát eléggé mérgező. Ez a mérgező hatás azonban nem a melegvérűekkel, hanem a talajlakókkal szemben érvényesül, mégpedig 55 rövid időn keresztül, hiszen a diklórvosz illékony vegyület. Megállapítottuk, hogy sem a triklórfon, sem a diklórvosz, mely a talajban képződik, nem mérgező a növényre, vagyis nem fitotoxikus tulajdonságú. A növényzet fejlődésében semmiféle rendellenességet nem 60 tapasztaltunk, sőt a talajfertőtlenítés hatására termésnövekedést észleltünk. (Lásd később.) Ugyancsak kísérletekkel állapítottuk meg, hogy a találmány szerinti talajfertőtlenítőszer hordozója, a műtrágya, a talajban tápanyagként érvényesül és ez a 65 tulajdonság a szer értékét növeli. 3
