163494. lajstromszámú szabadalom • Talajfertőtlenítőszer

7 163494 8 A talajfertőtlenítőszer műtrágya hordozóként a kö­vetkező nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületeket, ill. azok keverékeit tartalmazhatja: ammóniumklorid, am­mónium-szulfát, ammónium-nitrát, monoammónium­foszfát, kálium-dihidrogén-foszfát, szuperfoszfát, ká- 5 lium-klorid, kálium-nitrát, karbamid, kálium-szulfát, mono- és dikalcium-foszfát. A triklórfontartalmú talaj fertőtlenítőszer rovarölő hatása a triklórfontartalom növekedtével nő és a kon- 10 centrációt úgy kell megválasztani, hogy a talajba hek­táronként legalább 6 kg triklórfon jusson. Ha pl. szuper­foszfátot használunk hordozóként, melyet 4 q/ha meny­nyiségben kívánunk kiszórni, hatásos talajfertőtlenítés céljából a szuperfoszfáthoz legalább 1,5% triklórfont 15 keverünk. Kísérleteink szerint a talajba hektáronként 6—10 kg triklórfont juttatunk, főleg a talajlakók jelentős káro­sodása, 10—14 kg triklorfon/ha adagolás esetén pedig 20 ezenkívül a talajlakók jelentős részének elpusztulása következik be. A triklórfont poralakban, vagy ha darabos, vala­milyen foszforittal, mint őrlési segédanyaggal össze- 25 őrölve keverjük a műtrágya-hordozóhoz úgy, hogy a triklórfon: foszforit arány legfeljebb 1: 1 legyen. A közölt eredmények bizonyítják, hogy célkitűzésünk­nek megfelelően találmányunkkal sikerült olyan talaj- 30 fertőtlenítőszert előállítani, amely nagy inszekticid hatá­sa mellett, előállításáról a talajra való kijuttatásáig a vele közvetlen érintkezésbe kerülő személyekre kevéssé toxikus, bomlásveszély nélkül tárolható, ugyanakkor használata nemcsak nagy rovarölőhatásánál fogva rend- 35 kívül előnyös, hanem azért is, mert nem hoz létre per­zisztenciát, vagyis a talajban nem dúsul fel, mint az előzőekben felsorolt talajfertőtlenítésre használt szerek. Találmányunk több felismerésen alapul. Egyik lénye- 40 ges felismerése az, hogy az inszekticid hatásáról eddig is ismert, de alacsony gázhatása miatt talajfertőt­lenítésre nem használt triklórfon inszekticid hatása — kísérleteink tanúsága szerint — a termő talajban többszörösére növekszik és ezzel tartósan biztosítja a 45 káros talajlakók mérgeződését. A találmányunk további felismerése szerint a triklórfon hordozójaként az 5-nél alacsonyabb pH-jú műtrágyák használhatók, mivel ezekkel a műtrágyákkal képezett keverékek hosszabb időn keresztül bomlás nélkül és az inszekticid hatás 50 csökkenése nélkül tárolhatók. A találmány tárgya talajfertőtlenítőszer, mely rovar­ölő hatóanyagként 1—50, előnyösen 1—6 súly%-nyi mennyiségben 0—0-dimetil-l-hidroxi-2,2,2-triklór-etil- 55 -foszfonátot, hordozóként pedig egyszerű, vagy 5-nél kisebb pH-jú kevert NP, NK vagy NPK műtrágyát tartalmaz. A talaj fertőtlenítőszer rovarölő hatóanyag­tartalmát úgy választjuk meg, hogy a talajba hektáron­ként legalább 6 kg triklórfon jusson. A triklórfont 60 poralakban, vagy legalább azonos súlyú foszforittal, mint őrlési segédanyaggal képezett őrlemény alakjában keverjük a műtrágya hordozóhoz. Műtrágya hordozó­ként a következő nitrogén- és/vagy foszfor- és/vagy káliumvegyületeket használjuk: ammónium-klorid, am- 65 mónium-szulfát, ammónium-nitrát, ammónium-foszfát, kálium-dihidrogén-foszfát, szuperfoszfát.kálium-klorid, kálium-nitrát, karbamid, káliumszulfát, mono- és dikal ciumfoszfát. A találmány szerinti talajfertőtlenítőszer előnye, hogy bomlás nélkül tárolható és a triklórfon átalakulása diklórvosszá csak a talajban megy végbe, ahol ez a bomlás a talaj fertőtlenítése szempontjából igen elő­nyösen együttes kontakt és gázhatást eredményez. Ennek következtében a kártékony talajlakók elpusztulnak, ill. életképtelenné válnak és a talajfertőtlenítő hatás a terméshozam növekedésében is megmutatkozik. A találmány szerinti talaj fertőtlenítőszer további előnye, hogy hordozóként egyszerű, vagy kevert mű­trágyát tartalmaz és ezek mint növényi tápanyagok ugyancsak terméshozam növekedést eredményeznek. A 4., 5., 6. és 7. táblázatokban néhány talajtípuson vég­zett kísérlet eredményét mutatjuk be. 4. táblázat Kukorica szemtermés növekedése triklórfon hatására Talajtípus: agyagbemosódásos barna erdőtalaj Kezelés Szem­termés száma hektáronként q/ha 1. Mütrágyázatlan kontroll 38,6 2. 8 q NP kevert műtrágya (152 kg N;76kgP2 0 5 ) 44,4 3. 8 q 1% triklórfon tart. NP kevert műtrágya (152 kg N; 76 kg P2 0 5 ; 8 kg triklórfon) 49,1 4. 8 q 1,5% triklórfon tart. NP kevert műtrágya (152 kg N; 76 kg P2 0 5 ; 12 kg triklórfon) 53,1 5. táblázat Cukorrépa gyökértermés növekedése triklórfon hatására Talajtípus: vízszállította lejtőhordalék Kezelés Gyökér­termés száma hektáronként q/ha 1. Mütrágyázatlan kontroll 196 2. 8 q NP kevert műtrágya (152 kg N;76kgP2 0 5 ) 306 3. 8 q 1% triklórfon tart. NP kevert műtrágya (152 kg N; 76 kg P2 O s ; 8 kg triklórfon) 437 4. 8 q 1,5% triklórfon tart. NP kevert műtrágya (152 kg N; 76 kg P2 0 5 ; 12 kg triklórfon) 481 4

Next

/
Thumbnails
Contents