163469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,2-dimetil-propanal-2-karbamoiloxim-származékok előállítására
19 163469 20 szuszpenziójával. A permetlé rászáradása után a növényeket a gombakártevő (babrozsda) friss spóra-szuszpenziójával fertőztük, majd 1 napig nedves légterű kamrában, azután pedig 12 napig 20—22 C° hőmérsékletű üvegházban tartottuk a fenti módon kezelt növényeket. A megjelenő rozsda-foltok száma és nagysága alapján értékeltük a vizsgált vegyületek hatásosságát (a hatóanyaggal nem kezelt, csupán fertőzött kontroli-növényekkel összehasonlítva). d) Hatásosság Phytophthora infestans ellen Solanum Lycopersicum (paradicsom) növényeken. Azonos fajtájú és azonos fejlődési állapotban levő Solanum Lycopersicum (paradicsom) növényeket a vizsgálandó vegyület permetezőporból, vízzel való hígítás útján készített, 0,1% hatóanyagtartalmú permetlevével permeteztünk be, majd a permetlé rászáradás után a növényeket a Phytophthora infestans zoospóra-szuszpenziójával permeteztük lecsepegően nedvesre. Az így kezelt növényeket azután 6 napig 18—20 C° hőmérsékletű és nagy (95—100%) viszonylagos nedvességtartalmú légkörű üvegházban tartottuk. A növények levelein megjelenő jellegzetes foltok száma és nagysága alapján értékeltük a vizsgált vegyületek hatásosságát. e) Hatásosság Podosphaera leucotricha (Ell. et Ev.) Salm. ellen almafa-csemetéken. MM 111 típusú almafa-csemetéket üvegházban neveltünk, 20 C° hőmérsékletű és 90%-os viszonylagos nedvességtartalmú légkörben. Amint a képződő oldalhajtásokon már 3—4 levél kifejlődött, e leveleket a vizsgálandó vegyület 10%-os permetezőporból vízzel való hígítás útján készített, 0,1% hatóanyag-tartalmú permetlevével permeteztük be lecsepegően nedvesre. A permetlé rászáradása után a leveleket felső oldalukon egyenletesen bepermeteztük a gombakártevő spóraszuszpenziójával. A fenti módon lefolytatott első kezelés után 7 és 14 nappal a facsemetéket újból bepermeteztük a fent leírt hatóanyag-szuszpenzióval. Az utolsó ilyen kezelés után 12 nappal történt a kísérlet eredményének értékelése. A vizsgált szerek hatásosságát a leveleken mutatkozó fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéltük meg. f) Hatásosság Plasmopara viticola (Bert, et Curt.) (Berl. et DeToni) ellen szőlő-növényeken. Üvegházban „Chasselas" fajtájú szőlő-dugványokat neveltünk. A tízleveles fejlődési állapot elérésekor három növényt a vizsgálandó vegyület 10%-os permetezőporból vízzel való hígítás útján készített, 0,1% hatóanyag-tartalmú permetlevével permeteztük be lecsepegően nedvesre. A permetlé rászáradása után a növényeket a levelek alsó felületén egyenletesen fertőztük a peronoszpóra (Plasmopara viticola) spóra-szuszpenziójával. Ezután a növényeket 8 napig egy nedves légterű kamrában tartottuk. Ennek az időnek az elteltével a kontrolinövényeken világosan megjelentek a fertőzöttség tünetei. A hatóanyaggal kezelt növényeken megjelenő fertőzési helyek száma és nagysága alapján — a kontróll-növényekkel összehasonlítva — ítéltük meg a vegyületek hatásosságát. 5 g) Hatásosság Septoria apicola Spegazzini ellen, zellernövényeken. Üvegházban „Challon" fajtájú zeller-növényeket neveltünk. Amint ezek 15 cm magasra fejlődtek, a vizs-10 gálandó vegyületet tartalmazó, 0,1% hatóanyag-tartalmú, 10%-os permetezőpor vízzel való hígítása útján készített permetlével lecsepegően nedvesre permeteztük őket. A permetlé rászáradása után a növényeket a gombakártevő spóra-szuszpenziójával fertőztük. Az így 15 kezelt és fertőzött növényeket azután 2 napig nedves légkörű kamrában, majd 12 napig üvegházban, 90% viszonylagos nedvességtartalmú és 20—22 C° hőmérsékletű légtérben tartottuk; ezalatt a növényeken megjelentek a fertőzés tünetei. A vizsgált vegyületek hatásosságát 20 a fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéltük meg. h) Hatásosság Erysiphe graminis DC. ellen Triticum (búza) növényeken. 25 Üvegházban 20 C° hőmérsékleten nevelt fiatal, kb. 10 cm magas búza-növényeket lecsepegően nedvesre permeteztünk a vizsgált vegyületet tartalmazó, 0,1% hatóanyag-tartalmú, 10%-os permetezőporból vízzel 30 készített permetlével. A permetlé rászáradása után a növényeket az Erysiphe graminis gomba-kártevő konídiumaival fertőztük. Az így kezelt és fertőzött növényeket 20 C° hőmérsékletű üvegházban tartottuk 12 napig, majd megállapítottuk a növények fertőzött -35 ségének százalékarányát. i) Hatásosság Puccinia triticina Eritess ellen Triticum (búza) növényeken. 40 Üvegházban 20 C° hőmérsékleten nevelt fiatal, kb. 10 cm magas búza-növényeket lecsepegően nedvesre permeteztünk a vizsgált vegyületet tartalmazó, 0,1% hatóanyag-tartalmú, 10%-os permetezőporból vízzel készített permetlével. A permetlé rászáradása után a nö-45 vényeket a Puccinia triticina (gabonarozsda) uredospóraszuszpenziójával fertőztük, egyenletes rápermetezés útján. A növényeket azután 5 napig nedves légterű kamrában, majd 12 napig üvegházban, normális légnedvesség mellett, 20—22 C° hőmérsékleten tartottuk. 50 A vegyületek hatásosságát a mutatkozó fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéltük meg. A fenti a)—i) kísérletek értékelése azt mutatta, hogy az 1. példában felsorolt hatóanyagok igen jó fungicidhatásúak a kísérletekben alkalmazott valamennyi 55 gombakártevő ellen. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű új 2,2-dimetil-60 -propionaldehid-karbamoiloxim-származékok CH3 Rj—S02 0—CH 2 —C—CH =NO—C—NHR 2 (I) I II . • • 65 CH3 O 10
