163426. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés számítógépek központi egységét vezérlő impulzusok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 163426 i Szolgálati találmány ,#rfc|L Nemzetközi osztályozás: yt Bejelentés napja: 1972. I. 15. (MA—2305) G 06 f 9/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1973. III. 28. \ .- ') HIVATAL Megjelent: 1975. V. 31. Feltalálók: Karádi Pál tud. munkatárs 20%, Rényi István tud. munkatárs, 20%, Sándory Mihály műszaki tanácsadó, 20%, Szőnyi László tud. munkatárs, 20%, Vashegyi György tud. munkatárs, 20%, Budapest Tulajdonos: MTA Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Kapcsolási elrendezés számítógépek központi egységét vezérlő impulzusok előállítására í A legtöbb számítógépben a műveletek időbeni le­folyását központi óragenerátor szinkronizálja. Ez ál­lítja elő az ún. óraimpulzusokat, melyek vezérlik az egyes folyamatok időrendjét. A számítógép-konfigu­ráción belüli információáramlás irányát megszabó 5 logikai döntések meghozatala és az ezeknek megfe­lelő logikai kapuk kijelölése az óraimpulzusok kö­zötti szünetekben történik, majd az óraimpulzusok hatására egyidejűleg kerül sor az információ átvite­lére az átmeneti tárolóként használatos regiszterek 10 között. Az említett, ún. szinkron-üzemű vezérlés gyakori­ságát az indokolja, hogy jelentősen egyszerűsíti a számítógép működés időbeni áttekinthetőségét. Ugyanakkor megkötést jelent a számítógépvezérlés 15 szervezése tekintetében: az egy-egy óraütem alatt megvalósított információ-átvitel útjait ésszerűen azo­nos késleltetésűre kell választani. Viszonylag könnyen teljesíthető ez a feltétel a szá­mítógép központi egységében: az információ-továb- 20 bítás forrás- és célregiszterei között elhelyezett lo­gikai szintek számát kell a lehetőségek szerint azo­nosnak választani. Sokkal komolyabban jelentkezik a probléma a többnyire geometriailag is kihelyezett, ún. periféria- 25 Hí egységekkel való együttműködés vonatkozásában. (A konvencionális perifériákon túl, ezek közé sorol­ható pl. a kiegészítő aritmetikai egység, vagy az ope­ratív memória is.) A probléma növelésében egyrészt az egy-egy kon- 30 figurációban szükségszerűen együtt alkalmazott pe­rifériális berendezések esetleg jelentősen különböző működési és/vagy válaszidejei, másrészt - különösen a gyors működésű ún. harmadikgenerációs számító­gépeknél - a kiépítettségtől függő, a számítógép mű­ködési idejével összemérhető jelterjedési idők játsza­nak szerepet. Ennek következtében a számítógépet vezérlő óraimpulzusok frekvenciáját - s ezzel a szá­mítógép működési sebességét - a perifériális egysén gekkel való együttműködés szervezése határozza meg. *$£( Az említett szinkron-rendszerű, óragenerátoros megoldások - a probléma felvetésére alkalmas -egyszerűsített tömbvázlatát az 1. sz. ábra mutatja. A szemléletesség kedvéért külön rajzolt O órage­nerátor kimenetén megjelenő o óraimpulzusok a K központi egység bemenetére jutnak. A K központi egység az al, a2, ..., am adat- és az sl, s2, ..., sn vezérlőcsatornákon keresztül csatlakozik a Pl, P2, ..., Pn perifériális egységekhez. Jellemző az elrendezésre, hogy a K központi egy­ség bármilyen belső állapotváltozása csak az o óra­impulzusokkal szinkronizálva történhet. Hasonlóan az o óraimpulzus hatására történhet meg az sl, s2, ..., sn vezérlőcsatornák közül egy, vagy egyidejűleg több aktiválása is. Mivel különböző műveleti és/vagy válaszidejű Pl, P2, ... Pn perifériális egységek csat­lakoznak a K központi egységhez, valamint a kü­lönböző geometriai elrendezésekből is jelentős futási időkülönbségek adódhatnak, az O óragenerátor frek-163426 r

Next

/
Thumbnails
Contents