163325. lajstromszámú szabadalom • Felápítménymérőkocsi és eljárás a vasúti pályafelépítmény állapotának, különösen a vágány helyzetének és állapotának felvételéhez, méréséhez és/vagy ellenőrzéséhez

9 163325 10 Az ágyazat állapota: A 8. ábrán az ágyazat állapotának meghatározásához szolgáló berendezést magyarázzuk. Legyen az A, B, C és D tengely nyomása egyforma, éspedig olyan nagyra megválasztott, hogy minden talpfa-üreshelyzetet kívánjon, továbbá a 2 tengely nyomását a 2' tengelyénél egy meghatározott mértékkel nagyobbra választjuk, s így a 2 tengely, valamint a 2' tengely által okozott lesüllyedés közötti különbséget meg lehet állapítani. Ezen, a terheléstől függő nagyságú különbség megadja az ágyazás állapotának mértékét, nevezetesen az ágyazás-számot. Ha egy vágányszakaszt bejárunk és az elektronika segítségével ezen vágányszakaszhoz elkészítjük az ágyazásszám közepes és össz-értékét, akkor ily módon eldönthetjük, hogy vajon egy karbantartási, felújítási munkára szükség van-e, avagy nincs. Ezért egy vágányszakasz állapotának megítéléséhez az ugyanazon helyen végzett mérés alárendelt jelentőségű. Mihelyt tehát az 1 járműkarosszéria által terhelt legalább egy tengely magassági helyzetét megmérjük egy olyan ponthoz vonatkoztatva, amelynek helyzete az A—B és C—D mérőállványok útján meghatározott és amennyiben a vágány ugyanazon vagy más-más helyén a 4 vágányra különböző nagyságú igénybevételt gyakorolunk, továbbá az ezen igénybevételek által eredményezett alakváltozásokat megmérjük, akkor ezen alakváltozások különbségeit együttesen tudjuk összehasonlítani és ebből az ágyazat állapotára vonatkozó határozatot hozni. Magától értetődik, hogy ezzel a találmány szerinti felépítménymérőkocsi alkalmazási lehetőségeit még korántsem merítettük ki, sőt ellenkezőleg, egy ilyen mérőkocsit még számos további készülékkel egészíthetünk ki, a felépítmény jellemző adatainak méréséhez, amelyek az A—B és C—D mérőállványokkal funkcionális összefüggésben állhatnak, vagy nem. Példaképpen a sínbefogás mérése olymódon történik, hogy a síneket a 2, a 2' vagy az A-tól D tengelyek egyikének vagy közülük többnek kerekein levő szándékos, vagy nem szándékos egyenetlenségek (laposodási helyek) útján igénybevesszük és lengésekké alakítjuk. Ezen lengések saját frekvenciáját hangelemző készülékkel (analizátorokkal) megállapíthatjuk. Ha a frekvencia nagy, akkor a meghúzás, illetve a húzó feszültség nagy; a frekvenciának egy próbadarab (normál-darab) frekvenciájával való összehasonlítása útján a sínbefogás nagyságát meg lehet állapítani. A frekvencia mérése elektroakusztikai eljárással történik, például egy, az 1. ábra szerinti 11 mikrofonnal. Hasonló módon lehetséges a sínrögzítéshez szolgáló kisebb vasalkatrészek felfekvésének vizsgálata is. Ehhez annak a hangnak a frekvenciáját mérjük, amely a síneknek egy kismértékben megemelt állapota mellett keletkező rezgésekből adódik; ha a sínrögzítés lazább és a sínrögzítőelemek felfekvése rossz, akkor ez egy mélyebb hangot eredményez. A találmány szerinti felépítménymérőkocsi segítségével a sín-futófelület (a sínfej felső koronarésze) állapotának ellenőrzését is el lehet végezni. Az ehhez szükséges méréseket legjobb a B és C tengelyeken közvetlen mérések formájában elvégezni, éspedig erős nagyításban (torzítással). A sínvégződéseken levő csapódási ütéseket itt nem kell figyelembe venni. A találmány keretében a szükséges mérőkészülékek tetszés szerint alakíthatóak, így például a mérőíróberendezés rezgésének kiküszöbölése céljából alkalmazhatunk elektromos átvitelt a mechanikus mérésértékekhez; 5 egynémely méréshez jobban hasznosítható egy elektronikus rendszer; de figyelembe jöhetnek hidraulikus mérésérték-átviteli módok is, különösen akkor, ha kívánatosnak tűnik a mérőszervek mozgásának csillapítása. A mérési eredmények kiértékelésére is nagyszámú 10 lehetőség áll nyitva, így különösen olyan elektromos vagy elektronikus készülékekkel lehet ezen kiértékelést elvégezni, amelyek a számszerű eredményeket komputermódon dolgozzák fel. Ha egy találmány szerinti felépítménymérőkocsit 15 egy mérő- és ellenőrzőrendszerrel látunk el, illetve építünk egybe, amely a pálya helyzetének egy vagy több vonatkoztatási egyeneshez való ellenőrzésére és kontrolljára szolgál, akkor ezen vonatkoztatási egyenesek tetszés szerint vehetők fel és tetszés szerinti anyag, 20 illetve közeg útján hozhatók létre. Tekintettel a különösen precíz mérési eredményekre, ajánlatos módszernek tűnik hullámnyalábok, drótok, irányvonalak és hasonlók mellett a lézersugarak használata. A 9. ábrán bemutatott elrendezésnél az A—B mérő-25 állvány, illetve a járműalváz helyzetét a másik C—D mérőállványhoz viszonyítva két ilyen 24, illetve 24' lézersugár segítségével eszközöljük; ezen 24, illetve 24' lézersugarak a mérőállványok mindenkori helyzetének megfelelően a sorban elrendezett 25, illetve 25' vevőcel-30 Iák közül máson és máson ütköznek fel. Egy ilyen lézersugár precíz nyalábolása a sugár útjának rendkívül precíz kontrollját biztosítja és ezzel együtt igen precízen meghatározhatjuk a mérőállványok helyzetét. A 9. ábrán látható mindkét — tehát A—B, illetve C—D — 35 mérőállvány a 10' rúd útján fix távolsággal vannak egymáshoz kapcsolva. Természetesen a találmány keretén belül az itt ábrázolt és ismertetett egységeken kívül még számos más megoldás is kivitelezhető és alkalmazható. |40 Szabadalmi igénypontok: 1. Felépítménymérőkocsi vasúti pálya-felépítmény állapotának, különösen a vágány helyzetének felvételére, 45 mérésére és/vagy ellenőrzésére mérőállvány segítségével, amely a felépítménymérőkocsi járműalváza alatt, azzal együttfutóan van elrendezve, azzal jellemezve, hogy legalább két, a járműalváztól független mérőállvány van egymás mögött, a vágány irányában egymáshoz 50 képest távközzel elrendezve és olyan mérőeszközökkel vannak ellátva, amelyekkel ezen mérőállványok egymáshoz, valamint a vágányhoz viszonyított helyzete, illetve helyzetváltozásai megállapíthatóak és ezekből a vágány jellemzői meghatározhatóak. 55 2. Az 1. igénypont szerinti felépítménymérőkocsi kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előnyösen kéttengelyű mérőállványok egy-egy utánengedő kerettel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a pálya elcsavarodásának követését, valamennyi futókoszorúnak a vágá-60 nyon való egyidejű felfekvése útján. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti felépítménymérőkocsi kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a járműalvázat hordozó tengelyek vagy forgózsámolyok mindenkor az egyes kéttengelyű mérőállványok két tengelye 65 között vannak elrendezve. 5