163325. lajstromszámú szabadalom • Felápítménymérőkocsi és eljárás a vasúti pályafelépítmény állapotának, különösen a vágány helyzetének és állapotának felvételéhez, méréséhez és/vagy ellenőrzéséhez
11 163325 12 4. A 3. igénypont szerinti felépííménymérőkocsi kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőállványoknak az egymás felé fordított homlokoldalánál található tengelyek kisebb távolságnyira vannak egymástól, mint ugyanannak az, egyetlen vonatkoztatási bázist képező, mérőállványnak a tengelyei. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti felépítménymérőkocsi kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőállványoknak legalábbis egyes kerekei nyomkarimával vannak ellátva és felváltva a vágány egyik vagy másik sínjéhez nyomhatók neki, az egyik vagy a másik sínszállal a vágánnyal összekötött vonatkozási bázis létrehozása érdekében. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti felépítménymérőkocsi kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőállvány és/vagy a járműalváz legalábbis egyes tengelyeivel lefelé és/vagy oldalirányban szabályozható és mérhető nagyságú nyomóerő fejthető ki a vágányra. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti felépítménymérőkocsi kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy el van látva egy, a változó szögek, illetve szögfüggvények mérésére szolgáló készülékkel, amely szögeket az egyes mérőállványoknak a vágányirányban egymáshoz rendelt mindenkori két-két pontja között futó egyenesek képeznek. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti felépítménymérőkocsi kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felépítmény, de különösen a vágány felvett, illetve meghatározott jellemző értékeinek regisztrálására, illetve számszerű kiértékelésére szolgáló készülékkel van ellátva. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti felépítménymérőkocsi kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy, különösen hosszú, egyenes szakaszoknál alkalmazható vonatkoztatási rendszere van, amely legalábbis egy, például egy hullámnyaláb, előnyösen egy lézersugár, egy feszített drót, vagy hasonló útján kialakított vonatkozási egyenest tartalmaz és amelybe a mérőállványok, legalábbis részben bele vannak vonva. 10. Eljárás az 1—9. igénypontok bármelyikében leírt felépítménymérőkocsival a vágány nyomtávolságának mérésére, azzal jellemezve, hogy a két mérőállványnak egymáshoz lehető legközelebb levő szomszédos tengelyét ellentétes irányban oldalt eltoljuk és a vágány egyik vagy másik sínszálához nyomjuk, amikoris ezen tengelyek viszonylagos eltolódásának mértéke adja a nyomtáv, illetve annak változása mértékét, oldalirányú erő hatása mellett. 11. Eljárás az 1—9. igénypontok bármelyikében leírt felépítménymérőkocsival a vágány-elcsavarodás, illetve keresztirányú elhajlás mérésére, azzal jellemezve, hogy előnyösen mindkét sínszál felett, előre meghatározott helyeken az egyik mérőállás átlójának a másik mérőállás átlójához képesti változó magasságkülönbséget mérjük, mimellett a vágány keresztirányú elhajlásának 5 mindenkori meghatározásához az elcsavarodás mérésekor kapott mérési értékeket összegezhetjük. 12. Eljárás az 1—9. igénypontok bármelyikében leírt felépítménymérőkocsival a vágány vízszintes és/vagy függőleges síkban való görbületének méréséhez, azzal 10 jellemezve, hogy az egyik mérőállvány helyzete által meghatározott, a vágány hosszirányában futó egyenes meghosszabbításában ezen egyenesnek a vízszintes és/vagy merőleges távolságát mérjük a másik, közvetlen méréshez elegendően közel elrendezett mérőállás hely-15 zete által meghatározott ponttól. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a távolságot közvetve, annak a szögnek, illetve ezen szög szögfüggvényének mérésével határozzuk meg, amely szög olyan törtvona-20 Ion belül alakul ki, mely a két mérőállvány helyzete által meghatározott két vonalból és egy összekötővonalból áll, mely a mérőállványok által meghatározott egyenes két pontját köti össze. 25 14. Eljárás az 1—9. igénypontok bármelyikében leírt felépítménymérőkocsival a sínkihajlás, illetve az ágyazat állapotának mérésére, azzal jellemezve, hogy a járműkarosszéria és/vagy az egyik mérőállvány által terhelt tengely magassági helyzetének változását egy olyan 30 ponthoz viszonyítva mérjük, amelynek helyzetét az egyik mérőállvány határozza meg. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vágány ugyanazon helyén egymás után, vagy különböző helyein egyidejűleg 35 vagy egymás utáni különböző nagyságú igénybevételt fejtünk ki a vágányra és az ezen igénybevételek eredményeként jelentkező eredményeket, előnyösen az alakváltozásokat mérjük és egymással összehasonlítjuk. 40 16. Eljárás az 1—9. igénypontok bármelyikében leírt felépítményvizsgálókocsival a sínrögzítés szilárdságának és/vagy a talpfák állapotának mérésére, azzal jellemezve, hogy két egymással szomszédos tengely útján a két sínszálra ellentétes oldalirányú nyomást fejtünk ki 45 és a sínrészeknek ezáltal előidézett alakváltozásait mérjük és összehasonlítjuk más hasonló, azonban különböző nagyságú erő által előidézett vagy a vágány másik helyén jelentkező alakváltozásokkal. 17. A 14—16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 50 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyes vágányszakaszokra adódott eredményeket egy összeg vagy egy középérték formájában képezzük és összegezzük. 2 rajz, 9 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 75.3306.66-42— Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 6
