163269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

19 163269 20 második periódusában az üvegszalag hátsó oldalánál elhelyezett 41 és 42 ejektorok, és az üvegszalag elülső oldalán ezekkel azonos módon elhelyezett ejektorok vannak működtetve, úgyhogy a ciklus ezen második periódusában az üvegszalag pályájára keresztirányú gázmozgás e két szinten az üvegszalag mindkét oldalán, azonban az 5. ábrán szaggatott vonalú nyilakkal jelölt irányokban azaz a ciklus első periódusában keltett gáz­mozgás irányával ellentétes irányokban jön létre. Az ejektorok működése révén a ciklus mindegyik perió­dusában a gázok olyan cirkulációja keletkezik az üveg­szalag mindkét oldalán, amely hasonló a találmány egy eltérő kiviteli változatát szemléltető 2. ábrán bejelölt nyilakkal jelzett cirkulációhoz. Azonban, mint ahogy a 4. ábrából kitűnik, az üvegszalag mindkét oldalán, különböző szinteken elhelyezett ejektorok tengelyei olyan síkban vannak, amely a függőlegeshez képest kissé ferde, úgyhogy az az általános sík, amelyben a gá­zok cirkulációja létrejön az üvegszalag mindkét oldalán, hasonlóképpen ferde a függőlegeshez képest. Megjegyezzük, hogy a 4. és 5. ábrákon feltüntetett megoldásnál mindegyik ejektor az üvegszalag 107,6 poise viszkozitási értékét reprezentáló szint felett van elhe­lyezve. Egyes kísérletek során, amelyeket a 4. és 5. ábrák szerinti berendezéssel hajtottunk végre, a felső és az alsó ejektorok szintjein az üvegszalag viszkozitási-értékei közötti különbség lényegében 102 poise volt. Az ejek­torokhoz előhevített gázt vezettünk a már ismertetett ciklusnak megfelelően, 250 g/cm2 nyomás alatt, aminek következtében a gázok az ejektoroktól kiindulva 10 m/s sebességgel haladtak. Az ejektorok minden egyes műkö­dési ciklusa 20 másodperc időtartamú volt, amelyet két, egyaránt tíz másodpercig tartó, egyenlő periódusra osztottunk fel. Azt tapasztaltuk, hogy az ejektorok ilyen működése által keltett gázmozgás előnyös hatással volt a húzott síküveg minőségére, amennyiben a húzott sík­üveg lényegében mentes volt a sötét sávoktól. Amikor a berendszést az ejektorok működtetése nélkül, de ettől eltekintve azonos körülmények között üzemeltettük, a berendezéssel húzott síküveg minőségét jelentősen károsították a sötét sávok. A 4. és 5. ábrákon feltüntetett berendezéssel végre­hajtott további kísérletek során az ejektorok működési ciklusát úgy állapítottuk meg, hogy a gázmozgás irányát a két szint mindegyikén, az üvegszalag mindkét oldalán tízpercenként ellentétesre váltottuk, az ejektorokhoz vezetett gáz nyomása azonban csekély mértékben maga­sabb volt, mint az előzőkben ismertetett kísérletek során. E további kísérletek hasonlóképpen a síküveg minősé­gének javulásához vezettek az ejektorok működésének eredményeként. A találmány szerinti eljárásnak a 6—8. ábrákon szem­léltetett foganatosítási módjánál — amely ábrák egy Pittsburgh-típusú üveghúzó berendezés húzókamrájá­nak és hőkezelőaknájának részeit tüntetik fel —, a 49 üvegszalagot a szokásos hátsó és elülső 50, 51 L alakú tömbökből álló húzókamrán keresztül húzzuk felfelé. Az üvegszalagot két 52, 53 járulékos hűtőszerkezet között húzzuk felfelé a függőleges 54 hőkezelőaknába, a húzókamrát felül részben lezáró 55, 56 felfogóteknők közötti résen át. Az üvegszalagot a hőkezelőaknában elhelyezett 57 görgőpárok húzzák felfelé. A gáznemű környezet, amelyen az üvegszalagot ke­resztülhúzzuk, olymódon van módosítva, hogy ezáltal gyakorlatilag kiküszöbölhető a sötét sávok előfordulása a húzott síküvegben, mégpedig azáltal, hogy gázt bocsá­tunk az üvegszalag környezetébe, az üvegszalag pályá­jának mindkét oldalán, olyan ejektor-párokon keresztül, 5 amelyek az üvegszalag 107,6 és 10 13 poise viszkozitási szintjei között vannak elhelyezve. Az ábrán feltüntetett megoldásnál az ejektorok a valóságban az első és a ne­gyedik 57 görgő-pár szintjei között vannak elhelyezve. Az üvegszalag hátoldalánál és a hőkezelőakna 58 oldal-10 falával szomszédosán az 59 ejektor van az első és a máso­dik görgőpár közötti szinten elhelyezve. Az üvegszalag azonos oldalán, és a hőkezelőakna 61 oldalfalával szom­szédosán egy további 60 ejektor van a második és har­madik 57 görgő-pár közötti szinten, és közvetlenül az 59 15 ejektor felett, a harmadik és negyedik 57 görgő-pár közötti szinten a 62 ejektor van elhelyezve. Az üveg­szalag elülső oldalánál további három ejektor van fel­szerelve. Ezeknek a további ejektoroknak az egymáshoz, valamint az üvegszalag pályájához és a hőkezelőakná-20 hoz viszonyított helyzetei ugyanolyanok, mint az üveg­szalag hátsó oldalán az 59, 60 és 62 ejektorok esetében. Ez azt jelenti, hogy a másodikként említett ejektorok az üvegszalag elülső oldalánál a 7. ábrát tekintve ponto­san az 59, 60 és 62 ejektorok mögött helyezkednek el. 25 A 6. ábrán, amely a berendezés egy részét metszetben mutatja, csupán a második ejektor-csoport közül kettőt, nevezetesen a 63 és 65 ejektorokat tüntettük fel. A síküveg húzása folyamán nyomás alatt folyamato­san gázt vezetünk mindegyik ejektor-csoport három 30 ejektorjához, ami a gázok folyamatos cirkulációját ered­ményezi az üvegszalag mindkét oldalán, amint ezt a 7. ábrán nyilakkal jelöltük. Az ábrából kitűnik, hogy az üvegszalag mindkét oldalán a gázok két, lényegében ovális alakú köráramlásban haladnak, amelyek egymás 35 felett helyezkednek el, és a gázok mozgása az egyik köráramlásban az óramutató járásával megegyező irá­nyú, a másik pedig az óramutató járásával ellentétes irányú. A gázok mozgása az üvegszalag pályájára ke­resztben az ejektorok elhelyezésének mindhárom szint-40 jén az üvegszalag két oldalán azonos irányban törté­nik, amint ez a 8. ábrából kitűnik. A 6—8. ábrákon feltüntetett berendezés segítségével végrehajtott kísérletek során az ejektorokhoz 200 g/cm2 nyomású gázt vezetünk. Az üvegszalag viszkozitásának 45 különbsége a legalacsonyabban elhelyezett, vagyis az 59 és 63 ejektorok és a középső ejektorok szintje között megközelítőleg 101,2 poise volt. A középső ejek­torok és a 62 és 65 ejektorok szintje közötti távolság hasonlóképpen kb. 101-2 poise viszkozitás-intervallum-50 nak felelt meg. Azt tapasztaltuk, hogy az ejektorok mű­ködése révén előállított gázmozgás eredményeként a húzott síküveg minősége jelentősen javult, amennyiben nem voltak tapasztalhatók sötét sávok, amelyek külön­ben, a környezeti gázok ismertetett mozgásának létre-55 hozása nélkül húzott síküvegen jelentkeztek. A 6—8. ábrák alapján ismertetett eljárás egy módosí­tott változatánál a 60 és 62 ejektorokat, valamint az üveg­szalag pályájának elülső oldalán ezeknek megfelelően elhelyezett ejektorokat eltávolítottuk, és helyettük két 60 ejektort szereltünk fel— az üvegszalag pályájának mind­egyik oldalán egyet — a harmadik és negyedik 57 görgő-pár közötti szinten, és pontosan az ábra szerinti középső ejektorok helyzete felett. Más szavakkal ez a módosított változat egyenértékű azzal, mint ha a 60 65 ejektort és az üvegszalag hátsó oldalán elhelyezett meg-10

Next

/
Thumbnails
Contents