163269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
21 163269 22 felelő ejektort magasabbra, a 62 és 65 ejektorok szintjének megfelelő szintre emeljük, és ez utóbbi ejektorokat elhagyjuk. Amikor — e módosított változat esetében — nyomás alatti gázt vezettünk az üvegszalag pályájának mindkét oldalán elhelyezett két ejektorhoz, a gázok az üvegszalag pályájának mindkét oldalán egyetlen zárt köráramlásban mozogtak, amely az üvegszalag pályájának az alsó és felső ejektorok közötti szakaszára terjedt ki, amely szakasz 101,2 poise nagyságrendű viszkozitás-intervallumnak felel meg. A húzott síküveg minőségének hasonló javulását értük el, ha ezzel a módosított változattal dolgoztunk. Az alábbiakban a 9. és 10. ábrákon feltüntetett berendezést ismertetjük. Ennél a berendezésnél az üvegolvadékot egy kádkemencéből húzzuk, amelynek csupán a 66 hátsó vég-fala és 67 fedőlapja van részlegesen feltüntetve. A 68 üvegolvadék felett a 69 tartományban levő atmoszféra összeköttetésben van az üvegolvasztó kemencével, ahonnan az üvegolvadékot a kádkemencébe tápláljuk. Ez az atmoszféra a húzási tartományban tartózkodó üvegolvadék feletti atmoszférától a 70 válaszfal révén van elkülönítve, amely bemerül az üvegolvadék felső rétegeibe. Az üvegolvadékot szalagként felfelé húzzuk a 71, 72 L alakú tömbök, a 73 felső fal-rész és a 74 fedőlap által határolt húzókamrába. A húzókamrát 75 hivatkozási számmal tüntettük fel, a 76 üvegszalag széleit görgő-párok, pl. a 77, 78 görgők fogják meg, amelyek a szalag szélességét lényegében konstans értéken tartják. A szalagot függőlegesen felfelé húzzuk a húzókamrába a 79, 80 fő-hűtőszerkezetek között, majd átvezetjük a 81 terelőgörgőn. Ezután a szalag a 82 görgőkön áthalad a vízszintes 83 hőkezelőaknán. A hőkezelőakna belseje a húzókamrától a 84, 85 válaszfalak révén van elkülönítve, amelyek egymástól az üvegszalag áthaladását biztosító nyílást alkotva el vannak távolítva. A 84 válaszfal lehet pl. tűzálló anyagú fal, míg a 85 válaszfal lehet pl. azbesztfüggöny. A rajzon szaggatott vonallal tüntettük fel azt a szintet, amely közelítőleg megfelel az üvegszalag 107,6 poise viszkozitás-értékének. Annak érdekében, hogy azokat a környezeti feltételeket, amelyeknek az üvegszalag áthaladása közben ki van téve, olymódon befolyásoljuk, hogy a sötét sávok előfordulását a húzott síküvegben lényegében kiküszöböljük, gáz-kiszorító erőket fejtünk ki az üvegszalag környezetében tartózkodó gázokra, abban a tartományban, ahol az üvegszalag viszkozitása csupán kismértékben magasabb, mint 107,6 poise. Ezeket az erőket olymódon fejtjük ki, hogy előhevített gázt fúvatunk ebbe a környezetbe két ejektor-pár közül előbb az egyik, majd a másik ejektor-páron keresztül. Mindegyik ejektor-pár egyik ejektorja, nevezetesen a 86 és 87 ejektorok vannak csak feltüntetve a 9. ábrán, amely a berendezést metszetben tünteti fel. Ezek az ejektorok a 9. ábrát tekintve az üvegszalag távolabbi szélével szemben vannak elhelyezve, és hatásukat az üvegszalagra keresztirányban fejtik ki. A többi ejektorok az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányba mutatnak, és az üvegszalag közelebbi szélével szemben vannak elhelyezve, úgyhogy a 9. ábrán nem láthatók. E további ejektorok egyike a 86 ejektorral, a másik pedig a 87 ejektorral egytengelyűén van elhelyezve. Előhevített gázt vezetünk nyomás alatt a négy ejektorhoz, mégpedig két fázisból álló, meghatározott működési ciklusnak megfelelően. Az első fázisban a 86 ejektort, és a 87 ejektorral egytengelyű ejektort üzemeltetjük, és ilymódon a gázok mozgását hozzuk létre azokban a zónákban, ahol ezek az ejektorok működnek, majd a ciklus második fázisában az előbb említett ejektorok 5 működése szünetel, és a 87 ejektort és a 86 ejektorral egytengelyű ejektort működtetjük, úgyhogy a gázok mozgása az üvegszalag pályájára keresztben az említett zónákban ellentétesre vált. Az ejektorokból kibocsátott gázok által kifejtett erők hatására a gázok a ciklus min-10 degyik fázisában az üvegszalag környezetébe zárt áramlási körben mozognak, és a gázok cirkulációjának iránya mindegyik fázis végén ellentétesre változik. A találmány szerinti eljárás egy, a fentiek szerinti foganatosítási módjánál az ejektorokat 10 perces ciklus-15 ban üzemeltettük, és a ciklus mindegyik fázisa 5 perces időtartamú volt. Ez azt jelenti, hogy az együttműködő ejektorokból álló egyik ejektor-pár működésének kezdete egybeesett a másik ejektor-pár működésének végével. Azt tapasztaltuk, hogy az ejektorok ilyen üzemel-20 tetése kedvező hatást eredményezett, ami abban jelentkezett, hogy a húzott síküveg lényegében sötét sávoktól mentes volt. Ilyen sötét sávokat könnyen felfedezhetünk azon a síküvegen, amelyet olyan periódusban húztunk, amikor egyetlen ejektor sem működött, de az üzemi 25 körülmények egyébként azonosak voltak. Az ismertetett kísérlet során alkalmazott berendezés esetében az ejektorok úgy voltak felszerelve, hogy tengelyirányban elmozdíthatók voltak, úgyhogy az üvegszalag szélesség-irányú méretéhez képest különböző 30 helyzeteket foglalhattak el. Egy további kísérlet során az ejektorokat olyan ciklusnak megfelelően üzemeltettük, amely megfelelt a fentieknek, azonban a berendezés egyik oldalán az ejektorokat az üvegszalag középső tartományával szembenlevő helyzetbe állítottuk, úgy-35 hogy a gázok cirkulációja főként az üvegszalag szélességének egyik felét érintette. Amikor a kísérlet során előállított húzott síküveget megvizsgáltuk, azt tapasztaltuk, hogy az üvegszalag szélességének az a része, amely ki volt téve a gáz-cirkuláció hatásának, lényegé-40 ben mentes volt q, sötét sávoktól, azonban az üvegszalag szélességének másik részén könnyen felfedezhettünk sötét sávokat. A 9. és 10. ábrákon feltüntetett berendezés 83 hőkezelőaknájában egy pár légcsavart helyeztünk el az üveg-45 szalag pályája alatt, az üvegszalag ellentétes széleivel szemben. A 10. ábrát tekintve az üvegszalag távolabbi szélével szemben elhelyezett légcsavar látható csupán a 10. ábrán, amely légcsavar 88 hivatkozási számmal van jelölve. Amint látható, ez a légcsavar az üvegszalag 50 pályája mentén olyan ponton van elhelyezve, ahol az üveg viszkozitása kismértékben 1013 poise alatt van. A másik légcsavar, amely az üvegszalag közelebbi szélével szemben van elhelyezve, úgy van elrendezve, hogy a tengelye a haladási irányt tekintve a 1013 poise visz-55 kozitást reprezentáló vonal utáni első és második 82 görgő-pár között áthaladó keresztirányú vonalon fekszik. A 9. és 10. ábrákon feltüntetett berendezéssel végrehajtott, ismertetett kísérletek során ezek a légcsavarok 60 nem működtek; a találmány értelmében szükséges gázmozgásokat kizárólag az ejektorok működése biztosította. Ugyanezzel a berendezéssel végrehajtott további kísérletek során az ejektorokat nem üzemeltettük, és a találmány értelmében megkívánt gázmozgást a hőke-65 zelőaknában felszerelt, említett légcsavarok folyamatos IL
