163269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

23 163269 24 forgatása révén hoztuk létre, és ilymódon a légcsavarok által meghatározott helyen az üvegszalag pályájára keresztben 10 m/s sebességű gázmozgást állítottunk elő, zárt és lényegében ovális köráramlásban. Azt tapasztaltuk, hogy a légcsavarok ilyen működése révén az üvegszalag környezetét kedvezően befolyásoltuk, mert a húzott síküvegen kevésbé fordultak elő sötét sávok, mint az azonos berendezéssel, azonban akár ejektorok, akár légcsavarok üzemeltetése nélkül, egyébként azonos körülmények között előállított síküvegen. Egy további kísérlet során a légcsavarokat működtető elektromotorokat nem folyamatosan, hanem szakaszosan üzemeltettük. Az elektromotorokat automatikus időzítőszerkezet révén vezéreltük, és ilymódon a motorokat 10 perces periódusokban működtettük, amelyek között szünet-periódusokat iktattunk be, amelyek időtartama azonban még nem tette lehetővé, hogy a hőkezelőaknában a konvekciós áramok természetes áramlásképe kialakuljon. Azt tapasztaltuk, hogy a légcsavarok ilyen periodikus üzemelése ugyancsak kedvezően befolyásolta a környezeti feltételeket, és ezáltal igen lényegesen csökkent a sötét sávok formájában jelentkező hibák előfordulása a húzott síküvegben. Ali. ábra olyan hagyományos Libbey—Owens típusú üveghúzó berendezést mutat, amelyet a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas módon átalakítottunk. Ennél a berendezésnél a 89 üvegszalagot a 91 kádkemencében tartózkodó 90 üvegolvadék-fürdő szabad felszínéről húzzuk. A 92 húzókamrában az üvegolvadék-fürdő feletti atmoszféra a 94 fal révén el van választva a (nem ábrázolt) üvegolvasztó kemencével összeköttetésben levő 93 tartományban uralkodó atmoszférától. A húzókamrát részben a 95, 96 perem-tagok alkotják, amelyek az üvegolvadék-fürdő felületének közelében vannak elhelyezve. Ezeknek a perem-tagoknak a belső felületeihez közeli helyzetben és az üvegszalag ellentétes oldalain a 97, 98 fő-hűtőszerkezetek vannak elhelyezve a 89 üvegszalag pályájának ellentétes oldalain. Az üvegszalag kiindulási helyezetét a 99, 100 görgő-párok stabilizálják, amelyek megfogják a szalag széleit, és annak szélességét lényegében konstans értéken tartják. Miután a 89 üvegszalag áthalad a 97, 98 fő-hűtőszerkezetek között, kb 90°-os szögben irányt változtatva áthalad a 101 terelőgörgőn, majd tovább halad a vízszintes 102 hőkezelőaknán át, ahol a 103 továbbítógörgők támasztják meg. Az ábrán vízszintes szaggatott vonallal jelöltük az üvegszalag pályája mentén azt a szintet, ahol az üvegszalag viszkozitása kb. 107,6

poise. A találmány értelmében az üvegszalag környezetébe gázt fúvatunk egy ejektor-páron keresztül. Ali. ábra szerinti metszet ezek közül csak egy, nevezetesen a 104 ejektort mutatja. A 104 ejektor all. ábrát tekintve az üvegszalag távolabbi szélével szemben van elhelyezve. Az ejektor-pár másik ejektorja alacsonyabb szinten, lényegében a 107*

6 poise viszkozitási érték szintjén van elhelyezve, mégpedig az üvegszalag közelebbi szélével szemben. A két ejektor az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányokba mutat, és tengelyeik azonos függőleges síkban vannak. A találmány szerinti eljárás egyik, all. ábra alapján ismertetett berendezés segítségével végrehajtott foganatosítási módja szerint a viszkozitás-intervallum az üvegszalag pályája mentén azon helyek között, amelyek az alsó és felső ejektorokkal közvetlenül szemben voltak, kb. 101,5

poise volt. Előhevített gázt vezettünk be folyamatosan a két ejektoron keresztül, és ilymódon a gázok folyamatos cirkulációját hoztuk létre az üvegszalaggal 5 érintkező, lényegében ovális köráramlásban. Az előhevített gázt az ejektorokhoz 300 g/cm2 nyomáson vezettük. Azt tapasztaltuk, hogy a gázmozgásnak igen kedvező hatása volt a környezeti feltételekre, aminek eredményeként a húzott síküveg sötét sávoktól mentes 10 lett. A 12. ábrán a találmány egy további foganatosítás! módját szemléltetjük. Ennél a megoldásnál a 105 üvegszalagot az üvegolvadéknál nagyobb fajsúlyú 107 olvadékanyag-tömegen, pl. ónolvadékon úszó 106 üvegolva-15 dék-fürdőből húzzuk. Az olvadékanyag egy kádkemencében tartózkodik, amelynek 108 hátsó vég-fala és 109 küszöbje van, amely utóbbi a kádkemencében keresztirányban helyezkedik el és az ónolvadék felszínéig nyúlik, úgyhogy az ónolvadék elhelyezkedése a küszöb 20 és a 108 hátsó végfal között elterülő zónára van korlátozva. Azon a helyen, ahonnan az üvegszalagot húzzuk, allO fal van elhelyezve, amely a kádkemence fenekétől kiindulva felfelé nyúlik az üvegolvadék felszíne alatt kis távolságra levő szintig. Ez a 110 fal 111 nyílásokkal 25 van ellátva, amelyek lehetővé teszik az olvadékanyag szabad áthaladását a fal egyik oldaláról a másikra. A 105 üvegszalagot a két 113, 114 L alakú tömböt, a két 115, 116 fő-hűtőszerkezetet és két 117, 118 járulékos hűtőszerkezetet tartalmazó húzókamrán keresztül 30 húzzuk felfelé. A szalag a húzókamrából kijutva áthalad a 119, 120 felfogóteknők között és belép a függőleges 121 hőkezelőaknába, amelyben 122 húzógörgők vannak elhelyezve. A húzókamrán belül két ejektor-pár van elhelyezve, 35 amelyek közül az egyik ejektor-pár a 115 fő-hűtőszerkezet és a hátsó 113 L alakú tömb közötti tartományban elhelyezkedő gázokra fejti ki hatását. A 12. ábrán csupán az egyik ejektor látható, amely 123 hivatkozási számmal van jelölve. A valóságban az ehhez az ejektor-40 párhoz tartozó ejektorok az üvegszalag ellentétes széleivel szemben vannak elhelyezve, és az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányba mutatnak. A húzókamrában elhelyezett második ejektor-pár a 116 főhűtőszerkezet és az elülső 114 L alakú tömb közötti 45 tartományban fejti ki hatását a gázokra. Ennek az ejektor-párnak az ejektorjai egymáshoz és a húzókamrához képest ugyanúgy vannak elrendezve, mint az első, a 115 fő-hűtőszerkezet és a hátsó 113 L alakú tömb közötti ejektorpár. E második ejektorpár ejektorjai közül is csu-50 pán egy, a 124 ejektor van feltüntetve a 12. ábrán. Nyomás alatti gázt vezetünk felváltva mindegyik ejektor-pár ellentétes ejektorjaihoz, és ilymódon a gázok mozgását hozzuk létre az üvegszalag pályájára keresztben, a húzókamra alsó részében, előbb egyik irányban, majd ezzel 55 ellentétes irányban. A gázok ilyen ide-oda mozgásának eredményeként a berendezés kémény-hatása következtében létrejövő konvekciós áramok normál áramlásképét megzavarjuk, és ilymódon meggátoljuk vagy csökkentjük a hullámok képződését a húzott síküvegben. 60 A találmány értelmében az üvegszalag környezetébe gázt vezetünk olyan ejektor-párokon keresztül is, amelyek a hőkezelőakna alsó végében az üvegszalag pályájának ellentétes oldalainál vannak elhelyezve. Mindegyik ejektor-párnak csak az egyik ejektorja van 65 feltüntetve a 12. ábrán, mégpedig a 125, 126 ejektorok. 12