163269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
25 163269 26 A 125 ejektor az ábrát tekintve az üvegszalag távolabbi szélével szemben van elhelyezve, és az üvegszalag pályájára keresztirányban mutat. A 125 ejektort magában foglaló ejektor-pár másik ejektorja a hőkezelőaknában magasabbszinten, az üvegszalag közelebbi szélével szemben, és az üvegszalagnak ugyanazon az oldalán van elhelyezve, mint a 125 ejektor, és az üvegszalag pályájára keresztben, ellentétes irányba mutat. Az üvegszalag pályájának másik oldalán, és hasonló magasságú szinten van elhelyezve annak az ejektor-párnak a másik ejektorja, amelyhez a 126 ejektor tartozik. Ez a négy ejektor folyamatosan van ellátva forró gázzal, és ilymódon a gázok folyamatos mozgását hozzuk létre az üvegszalag mindkét oldalára keresztben különböző szinteken, és a különböző szinteken bekövetkező gázmozgás az üvegszalag pályájára keresztben különböző irányokban jön létre. Ali. ábra alapján ismertetett berendezéssel végrehajtott eljárás során a felső és alsó ejektorok között a távolság a hőkezelőaknában 102,5 poise viszkozitás-intervallumnak felelt meg. Az ejektorokat 60 °C-ra előhevített, 350 g/cm2 nyomású gázzal tápláltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a gázok mozgása az üvegszalag környezetében a hőkezelőaknában elhelyezett ejektorok üzemelése révén azt eredményezte, hogy a húzott síküveg lényegében a sötét sávok formájában jelentkező hibáktól mentes lett. A 13. és 14 ábrák azt mutatják, hogyan alkalmazhatjuk a síküveg húzására szolgáló találmány szerinti eljárást az ún. Fourcault eljárás esetében. Ennél az eljárásnál az üvegolvadékot a 127 üvegszalagba felfelé extrudáljuk a 128 üveghúzó dűznin keresztül, amely be van merítve a 129 üvegolvadékba. A 127 üvegszalag felfelé áthalad a 130 húzókamrán, amelynek atmoszférája a (nem ábrázolt) üvegolvasztó kemencével kapcsolatban álló 131 atmoszférától el van különítve a 132 fal révén, amelynek alsó része bemerül a 129 üvegolvadékba. A húzókamrán belül két 133, 134 hűtőszerkezet van elhelyezve, az üvegszalag pályájának ellentétes oldalain. Az üvegszalag a húzókamrából kijutva áthalad a húzókamra felső falában kialakított 136 résen át a függőleges 135 hőkezelőaknába. A hőkezelőafenában 137 görgőpárok vannak elhelyezve, amelyek feladata az üvegszalag továbbítása és vezetése. A 135 hőkezelőaknán belül két ejektor-pár van elhelyezve, amelyek az üvegszalag pályája mentén, annak mindkét oldalán, különböző szinteken fejtik ki hatásukat az üvegszalag környezetére. Azoknak az ejektoroknak az elhelyezését, amelyek az üvegszalag elülső oldalánál fejtik ki hatásukat, világosan mutatja a 14. ábra. Az üvegszalagnak ezen az oldalán a gáznemű környezet befolyásolására négy 138, 140 és 142, 143 ejektor van felszerelve. Ezek közül az első két ejektor hüvelye vagy diffüzorja a 144 vezeték révén össze van kötve egymással, amely vezeték a 146 oldalfalon áthaladva a hőkezelőaknán kívülre nyúlik. A másik két 142, 143 ejektor diffúzorjai hasonlóképpen össze vannak kapcsolva a 145 vezeték révén, amely a másik 147 oldalfalon keresztül ugyancsak a hőkezelőaknán kívülre nyúlik. A 138 és 140 ejektorok 148 és 149 kivezetőcsövei, valamint a 142 és 143 ejektorok 150 és 151 kivezetőcsövei úgy vannak elrendezve, hogy nyomás alatti gázzal való ellátásuk az automatikus vezérlésű 152 elosztó útján van biztosítva, amely meghatározott ciklusnak megfelelően működteti az ejektorokat. Az a négy ejektor, amelyek az üvegszalag hátsó oldalán fejtik ki hatásukat a gáznemű környezetre, pontosan azonos módon vannak elrendezve és a 152 elosztóra kapcsolva, mint a 14. ábrán feltüntetett négy ejektor. Más szavakkal az üvegszalag 5 hátsó oldalánál működő négy ejektor a 14. ábrát tekintve pontosan az ábrán feltüntetett négy ejektor mögött van elhelyezve, és ezekkel az ejektorokkal azonos ciklusban van üzemeltetve. A 14. ábrán feltüntetett ejektorok működési ciklusa úgy van megválasztva, hogy a ciklus 10 első periódusában a 149 és 151 kivezetőcsöveken át vezetünk ki gázt és ilymódon üzemeltetjük a 140 és 143 ejektorokat, aminek hatására a gázok mozgása jön létre az üvegszalag pályájára keresztben felül és alul, a 14. ábrán teljes vonalú nyilakkal jelölt irányban. Miután 15 ezek az ejektorok a 144, 145 vezetékek útján össze vannak kapcsolva a 138 és 142 ejektorokkal, ez utóbbi ejektorok hüvelyén vagy diffúzorjain keresztül egyidejűleg gáz-beszívás történik az üvegszalag környezetéből, és ez a gáz a 144 és 145 vezetékek révén a 140 és 143 ejekto-20 rokhoz van vezetve. Következésképpen a ciklus ezen első periódusában a gázok egy zárt, lényegében ovális köráramlásban vesznek részt, amint ezt a teljes vonalú nyilakkal feltüntettük. A ciklus második periódusában a nyomás alatti gáz forrását összekapcsoljuk a 148 és 150 25 kivezetőcsövekkel, és ilymódon üzembe helyezzük a 138 és 142 ejektorokat. Abban a pillanatban, amikor ezek az ejektorok működésbejönnek, befejeződik a gáz bevezetése a 149 és 151 kivezetőcsöveken keresztül. Éppen ezért a gázok cirkulációja a ciklus e második periódusá-30 ban ellentétes irányban megy végbe, amint ezt a szaggatott vonalú nyíl mutatja. A 13. és 14. ábrákon feltüntetett berendezéssel végrehajtott kísérletek során a síküveg minőségében igen jelentős, a sötét sávok előfordulásának mértékében 35 jelentkező javulást értünk el, ha az ismertetett módon üzemeltettük az ejektorokat, mégpedig 45 másodperces működési ciklussal, amely a gázok egyik irányú cirkulációjának első periódusából, és egy második, ezzel azonos időtartamú, ellentétes irányú gáz-cirkulációs 40 periódusból állt. Azt tapasztaltuk, hogy különösen célszerű az ejektorokat úgy elhelyezni, hogy a felső és alsó ejektorok tengelyei közötti távolság kb. 102,5 poise viszkozitásintervallumnak feleljen meg. 45 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás síküveg előállítására, amelynél egy húzási tartományba üvegolvadékot juttatunk, és ebből a tarto-50 mányból az üveget folyamatos szalag formájában húzzuk, amelyet az üveg megszilárdulását és lehűlését biztosító zónákon vezetünk keresztül, azzal jellemezve, hogy az üvegszalag pályája mentén legalább egy pár, egymást követő pozíció közül az egyik pozícióban gázt 55 kiszorító erőt fejtünk ki és ilymódon az üvegszalag környezetében levő gázok mozgását állítjuk elő az üvegszalag egyik oldalán a szalagra keresztben egyik irányban, és "a másik pozícióban ugyancsak gázt kiszorító erőt fejtünk ki és ilymódon az üvegszalag környezetében 60 levő gázok egyidejű mozgását állítjuk elő ugyanazon az oldalon az üvegszalagra keresztben, azonban ellentétes irányban, és az említett pozíciók az üvegszalag pályája mentén egymástól olyan távolságra helyezkedi nek el, hogy a két pont között az üveg viszkozitásának 65 különbsége 102 -5 poise-alatti, és a két pozíció közül leg-13
