163185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-aril-2-aminoalkoxi-sztirolok előállítására
163185 15 szerként főleg magasabb forráspontú éterek, pl. dioxán, alkalmasak. A reakció víztartalmú oldószerben, pl. metanol-víz elegyben is lejátszatható szervetlen bázis jelenlétében. Célszerűen előbb a III általános képletű foszfonsavésztert reagáltat- 5 juk az alkálihidriddel. A hidrogénfejlődés befejeződése után célszerű a reakciókeverékhez a képződött karbanion előzetes elkülönítése nélkül hozzáadni a IV általános képletű aldehidet vagy ketont. A reakciók kissé magasabb hömérsékle- le ten, előnyösen 30 és 60 °C között játszódnak le. c) Egy V általános képletű foszfonsavésztert — ebben a képletben R2, R3, R4, R5, Re, R7 és n a fenti jelentésűek, és Rs kevés szénatomos alkilcsoportot jelent — bázis jelenlétében egy VI általános képletű aldehiddel vagy ketonnal — ebben a képletben Ar és R\ a fenti jelentésűek — reagáltatunk, miközben átmenetileg az V általános képletű vegyület karbanionja keletkezik. 2ft Bázisként főleg alkálihidridek jönnek számításba. A reakciót oldószerben hajtjuk végre; oldószerként különösen magas forráspontú éterek, például dioxán alkalmasak. A reakció azonban 35 végrehajtható víztartalmú oldószerben, pl. metanol-víz elegyben, szervetlen bázisok jelenlétében. Előnyös előbb az V általános képletű foszfonsavésztert reagáltatni az alkálihidriddel. A hid- 30 rogénfejlődés befejeztével adjuk azután a reakciókeverékhez az V általános képletű vegyületek keletkezett karbanionjainak előzetes elkülönítése nélkül a VI általános képletű ketont vagy aldehidet. A reakciók kissé magasabb hömérsékle- 35 ten, előnyösen 30 és 60 °C között játszódnak le. d) Egy VII általános képletű sztirolt — ebben a képletben Ar, R*, R2 és R 3 a fenti jelentésűek, és X hidrogénatomot vagy acetilcsoportot jelent — bázis jelenlétében egy VIII általános 40 képletű aminnal — ebben a képletben R4 , R 5 , R 6 , R7 a fenti jelentésűek, és Y halogénatomot jelent — reagáltatunk. A reakciót iners oldószerekben, pl. benzolban, klórbenzolban, toluolban, xilolban, és magasabb 45 hőmérsékleten, előnyösen az' alkalmazott oldószer forráspontján hajtjuk végre. Bázisként alkálihidroxidok vagy -karbonátok, előnyösen azonban alkálialkoholátok alkalmazhatók. e) Egy IX általános képletű vegyületet — ebben a képletben Ar, R1; R 2 , R 3 , R 4 , R 5 és n a fenti jelentésűek, és Z egy bázikus gyökre kicserélhető gyököt, pl. halogénatomot vagy tozilcsoportot, jelent — egy X általános képletű aminnal reagáltatunk — ebben a képletben R« és R7 a fenti jelentésűek. A reakciót oldószerben, savlekötő szer jelenlét téUen hajtjuk végre. Savlekötő szerként tetszés szerinti bázisok, sőt a X általános képletű amin 60 feleslege is felhasználható, ez utóbbi egyszersmind a? oldósze-r szerepét is betöltheti. A reakció magasabb h&nérsékle-ten, általában 6© és 12^ CC között, játszódik le. Ha könnyen illó X álta- 65 50 55 lános képletű amint használunk, akkor a reakciót célszerű zárt edényben végrehajtani. f) XI általános képletű foszforilideket, ebben a képletben Ar és Rí a fenti jelentésűek, IV általános képletű bázikus ketonokkal vagy aldehidekkel reagáltatunk — ebben a képletben R2, R3, R4, R5 , Re, R7 és n a fenti jelentésűek. A XI általános képletű foszforilideket közvetlenül a reakció előtt a megfelelő foszfóniuimsókból bázisokkal, például alkálialkoholátokkal szabadítjuk fel. A reakciót oldószerben, például valamilyen alkoholban, mint az etanol, hajtjuk végre. A reakció magasabb hőmérsékleten, 40 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja között játszódik le. Az I általános képletű vegyületek általában cisz- és transz-izomerjeik keverékeiként keletkeznek. Ha az a), b), c) és f) el jár ás változatokban Rí és R2 hidrogénatomokat képviselnek, akkor túlnyomórészt a transz-vegyületek képződnek. A cisz- és transz-vegyületek különösen a sóik, pl. hidrokloridjaik, frakcionált kristályosításával választhatók szét. Az I általános képletű vegyületek a szokványos módon, savak segítségével savaddíciós sóikká alakíthatók át. Ha Ar nitrogéntartalmú heterociklusos csoportot jelent, fokozatos közömbösítéssel át lehet adni egy protont csupán a bázikus oldallánc nitrogénatomjának. Ha savfelesleggel dolgozunk, akkor só is képződik a heterociklusos gyűrűk nitrogénatomiainak bevonásával. Savként különösen alkalmasak a sósav, hidrogénbromid, kénsav, foszforsav, borkősav és p-toluolszulfonsav. Az a) eljárásban kiindulóanyagként használt II általános képletű vegyületeket a következő módon állítjuk elő. Egy XII általános képletű vegyületet egy XIII általános képletű észterrel XIV általános képletű ketonná kondenzáltatunk, pl. nátriumamid segítségével toluolban. Ezután a XIV általános képletű ketont komplex bldridekkel, pl. nátriumbórhidriddel, vagy katalitikusan fejlesztett hidrogénnel II általános képletű alkohollá redukáljuk. A XII, XIII és XIV képletekben Rt—R 7 és n a fenti jelentésűek, R9 alkilgyököt jelent. A b) eljárásban használt III általános képletű foszfonsavészterek úgy állíthatók elő, hogy XV általános képletű halogénmetil-vegyületeket — ebben a képletben Ar és Rt a fenti jelentésűek, és Hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent, Arbusow és Michaelis módszere szerint (Houben— Weyí: „Methoden der organischen Chemie", 4. kiad., XII. kötet, 1. rész, p. 433) trialkilfoszfittal vagy Michaelis és Becker módszere szerint (Houben—Weyl: „Methoden der organischen Chemie", 4. kiad-, XII. kötet, 1. rész, p. 447) nátriumdialikilfoszfittál reagáltatunk. A IV általános képletű vegyületeket a XVI általános képletű vegyületeknek a VIII általános képletű vegyületekkel a d) eljárásban ismertetett módszerrel történő bázikus aörilezésével állítjuk elő. A megfelelő szalicilaldehidek-
