163176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-diszibsztituált 2(1H)-kinazolin-származékok előállítására
163176 10 oldatot hideg 6 n nátriumhidroxid-oldattal mos-1 suk, majd vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, maradékként l-ciklopropilmetil-4,7--diklór-2(lH)-kinazolinont kapunk. A fenti módon kapott vegyületet 100 ml tetrahidrofuránban oldjuk, az oldatot aktív szénnel derítjük, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk és szűrjük. A szűrletet fokozatosan hozzáadjuk egy 25 g brómbenzolból előállított fenilmagnéziumbromid 250 ml tetrahidrofurános oldatához. Az elegyet keverés közben melegítjük, majd az étert légköri nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot 200 ml benzolban oldjuk és az oldathoz jéggel való hűtés és keverés közben, részletekben 30 ml vizet adunk, majd 30 ml 20%-os sósavat csepegtetünk az elegyhez. A benzolos fázist elkülönítjük, vízzel mossuk és vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot kevés kloroformban oldjuk, az oldatot szilikagéllel töltött oszlopra visszük és kloroformmal eluálunk. Az eluátumból l-ciklopropilmetil-4-fenil-7-klór-2l(lH)-kinazolinont kapunk, amely 169— 170 °C-on olvad. Hozam: 45%. 4. példa 70 g brómbenzolból és 6,9 g lítiumból 200 ml éterrel fenillítium-oldatot készítünk, és ehhez hozzácsepegtetjük 24 g furán 140 ml vízmentes éterrel készített oldatát, majd az elegyet 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Az így kapott furillítium-oldatot hozzácsepegtetjük 5 g l-ciklopropilmetil-6-klór-2(lH)-kinazolinon-3-oxid 300 ml vízmentes éterrel készített oldatához, majd a kapott elegyet szobahőmérsékleten keverjük, azután visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 óra hosszat forraljuk. A reakcióelegyet ezután jéggel hűtjük és híg sósav fokozatos hozzáadása útján hidrolizáljuk. Az éteres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk és vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, a bepárlási maradékot pedig etanol és izopropiléter elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon sárga kristályos termék alakjában kapjuk az 1-ciklopropilmetil-4-(2-furil)-6-klór-2(lH)-kinazolinont, amely 160—161 °C-on olvad. Hozam: 38%. 5. példa 1,63 g l-ciklopropilmetil-4-fenil-6-klór-2(lH)-kinazolin-tiont 50 ml metanolban oldunk, majd ehhez az oldathoz hozzáadjuk 1,2 g nátriumhidroxid 20 ml vízzel készített oldatát, és az elegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegyet ezután betöményítjük, majd vízzel hígítjuk, az ennek hatására kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk és megszárítjuk. Az így kapott 1--ciklopropilmetil-4-fenil-6-klór-2(lH)-kinazolinon 172—173 °C-on olvad. Hozam: 98%. 6. példa 1,61 g l-ciklopropilmetil-4-fenil-6-nitro-2(lH)-kinazolinont 15 ml jégecet és 100 ml víz ele-5 gyében oldunk, majd ehhez az oldathoz részletekben hozzáadunk 1,5 g vasport, miközben a reakcióelegyet 65 °C hőmérsékleten keverjük. Az elegyet azután 100 °C hőmérsékletre melegítjük, további 3 óra hosszat ezen a hőmérsékleten ke-10 verjük, majd lehűtjük, vizes nátriumhidroxid-oldat hozzáadásával meglúgosítjuk, majd éterrel kétszer extraháljuk. Az éteres kivonatokat egyesítjük, híg sósavoldattal extraháljuk és az elkülönített vizes réteget vizes nátriumhidroxid-ol-15 dat hozzáadásával ismét meglúgosítjuk, azután kloroformmal extraiháljuk. A kloroformos retarget vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. Maradékként barna szilárd 20 termék alakjában kapjuk az 1-ciklopropilmetil-4-fenil-6-amino-2(lH)-kinazolinont, amely etanolból történő átkristályosírtás után 202—203 °C~ on olvadó narancssárga kristályokat képez. Ho-35 zam: 92%. Szabadalmi igénypontok „ 1. Eljárás az (I) általános képletű kinazolin-származékok — e képletben Rí és R2 egymástól függetlenül hidrogénatomot, rövid szénláncú alkilcsoportot, rövid szénláncú alkoxicsoportot, nitrocsoportot, tri-55 fluormetil-cso portot, rövid szénláncú alkiltio-csoportot, rövid szénláncú alkilszulfonil-csoportot, aminocsoportot vagy halogénatomot, R3 fenilcsoportot, halogénfenil-csoportot, rövid 40 szénláncú alkilfenil-csoportot, rövid szénláncú alkoxifenil-csoportot, kis szénatomszámú cikloalkil-csoportot, piridil-, furil-, tienilvagy 5-metiltienil-Csoportat, R kis szénatomszámú cikloalkil-csoportot, rö-45 vid szénláncú alkoxi- vagy alkiltio-csoportot vagy trihalogénmetil-csoportot, Z oxigén- vagy kénatomot képvisel, n = 1, 2 vagy 3 előállítására, azzal jellemezve, hogy 50 a) az I általános képletű vegyületek körébe tartozó Ib általános képletű vegyületek előállítására valamely (II) általános képletű vegyületet — e képletben R4, R 2 , R3, R és n jelentésé 55 megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, R4 pedig rövid szénláncú alkilcsoportot képvisel — ammóniával reagáltatunk, vagy b) valamely (V) általános képletű vegyületet — ahol Rii R2, R3, R, Z és n jelentése megegye-60 zik a fenti meghatározás szerintivel, R5 pedig hidrogénatomot vagy rövid szénláncú alkilcsoportot képvisel — melegítünk, vagy c) valamely (VI) általános képletű vegyületet — ahol Rí, R2, R, Z és n jelentése megegyezik 65 a fenti meghatározás szerintivel, Y pedig klór-
