163127. lajstromszámú szabadalom • Folyadékos rezgéscsökkentő szerekezet műszerállványokhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány A bejelentés napja: 1971. VIII. 30. (MA—2261) Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 1975. I. 31. 163127 Nemzetközi osztályozás: F 16 f 15/00 Feltaláló: TÖTH Pál oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Folyadékos rezgéscsökkentő szerkezet műszerállványokhoz A találmány tárgya folyadékos rezgéscsökkentő szerkezet műszerállványokhoz, főleg geodéziai és egyéb optikai műszerek állványaihoz. Ismeretes, hogy az önbeálló irányvonalú szintező műszerek, valamint az önbeálló magassági indexű teodolitok használatát jelentős mértékben zavarják és korlátozzák a szél által keltett állványrezgések, valamint járművek és munkagépek által keltett talajrezgések, amelyek a műszerállványon keresztül a műszerekre átadódnak, s azok látómezejében a képet elmosódottá teszik. A műszerállványok gerjesztett lengései, ill. rezgései egyéb optikai műszerek, fényképező- és filmtechnikai állványok, tv-kamerák esetében is nemkívánatos zavarokat okozhatnak. A technika különböző területein ismeretessé váltak lengéscsillapító, azaz rezgéscsökkentő vagy „lökésgátló" szerkezetek, melyek közös rendeltetése, hogy gerjesztett lengések kialakulását megakadályozzák, ill. a már kialakult lengéseket a lehető legrövidebb idő alatt legerjeszszék. Az ismert szerkezetek általában valamely folyadékkal töltött, egyenes vagy körív alakú tengelyű hengertérben elhelyezett és megvezetett dugattyúból állnak, ahol is a dugattyúval osztott hengertér kamrái között a folyadék átáramlását biztosító, állítható vagy állandó, irányfüggő vagy irányfüggetlen fojtású közlekedőnyüás van kialakítva. A fenti szerkezetek közös hátránya és hiá-10 15 20 35 30 nyossága azonban, hogy az egyes hengerterek közötti mozgó tömítés (rendszerint a mozgó dugattyú tömítése) következtében az egymáshoz képest elmozduló elemek között Coulomb-féle súrlódás lép fel, amely kedvezőtlen karakterisztikája miatt a fenti jellegű szerkezetek műszerállványokhoz történő alkalmazását lényegében kizárja, hiszen az itt előforduló kis tömegek miatt ébredő csekély erőhatások a nyugvó súrlódás legyőzéséhez általában nem elegendőek. A szokványos, ismert lengéscsillapítók alkalmazását műszerállványok gerjesztett lengéseinek csillapítására egyéb különleges, az alkalmazási terület sajátosságaival magyarázható körülmények is akadályozzák. Így egyrészt a műszerállvány hordozható jellege és bárhol való felállíthatóságának követelménye miatt nem áll rendelkezésre olyan ún. fix pont, amelyhez a lengéscsillapító valamelyik eleme kiköthető lenne, s amely egy többelemes lengőrendszer nagy tömegű tagját képezné. Ilyen tömegként általában ugyanis a talaj vagy megfelelő fundamentum jön számításba, amely azonban itt az esetek többségében éppen nemkívánatos gerjesztésként lép fel. Másrészt a gerjesztőlengések, s ezzel_a műszerállvány gerjesztett lengései statisztikusán változó irányúak, gyakorlatilag tehát a lengéscsillapító, ill. rezgéscsökkentő szerkezetnek irányfüggetlen működésűnek kell lennie, amenynyiben kellő hatékonyságot kívánunk elérni. Ez 163127