163127. lajstromszámú szabadalom • Folyadékos rezgéscsökkentő szerekezet műszerállványokhoz

163127 25 utóbbi kérdés némileg egyszerűsödik azáltal, hogy a műszerállvány lábainak rúd jellege kö­vetkeztében a hossztengely irányú gerjesztett lengések valószínűsége és gyakorisága minimá­lis. E hossztengelyre azonban bármilyen merő- 5 leges vagy közel merőleges irányú amplitúdójú lengések, sőt ezek szuperponálásából eredő hatá­rozatlan irányú, nem csupán egy síkban történő lengések is fellépnek. Kifejezetten műszerállványok gerjesztett len- 10 géseinek, ill. rezgéseinek csökkentésére ismere­tessé vált egy olyan megoldás, amelynél a mű­szerállványhoz erősített hüvelyben e hüvelyhez képest elmozdítható, de változtatható, ill. beál­lítható rugóerővel feltámaszkodó laprugókkal e 15 hüvelyhez viszonyított elmozdulásában fékezett test van elhelyezve. A fellépő lengések a két szi­lárd test (a hüvelyhez erősített laprugók és az elmozduló test) közötti elmozdulás száraz súrló­dása során fellépő energiafogyasztás eredménye- ^ ként gerjednének le. E megoldás hátránya azon­ban ugyancsak a súrlódási jelleggörbe kedvezőt­lensége, aminek következtében a szerkezet mű­ködőképes beállítása nehézkes, sőt általában le­hetetlen, függ a külső körülményektől, s a csil­lapítás a rugó csupán kismértékű előfeszítése esetén csak nagyon mérsékelt, míg nagyobb elő­feszítés esetén a testek viszonylagos elmozdu­lása be sem következik, így a rezgéscsökkentő 3Q hatás energiafogyasztás hiányában egyáltalán nem lép fel. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszö­bölése, s műszerállványokihoz olyan folyadékos rezgéscsakkentő szerkezet kialakítása, melynél 35 egyrészt a fenti értelemben vett Coulomb-féle súrlódás nem lép fel, és ugyanakkor a lengéseket a gerjesztés irányától függetlenül, tehát irány­független működéssel azonos hatékonysággal csillapítja. 40 A találmány alapját annak felismerése képezi, hogy a fenti célt oly módon érhetjük el, ha a műszerállványra felerősített, vagy abban kikép­zett, folyadékkal kitöltött üreges testben az üreg belső méreteinél kisebb méretű testet — mintegy 45 lebegő módon — úgy helyezünk el, hogy annak a folyadéktérben minden irányban történő sza­bad elmozdulását lehetővé teszi. A test és az üreges test. viszonylagos elmozdulása során ugyanis így nem lép fel Coulomb-féle súrlódás, 50 ezen elmozdulások bármely irányban történhet­nek, s minden esetben a folyadék áramlását és ezzel energiafogyasztást eredményeznek, amely­nek eredőjeként a kívánt, eddig ismert legjobb rezgéscsokkentő hatás lép fel. A fentiek értelmében a találmány olyan folya­dékos rezgéscsökkentő szerkezet műszerállvá­nyokhoz, amelynél folyadékkal kitöltött üreges testben az üreg belső méreteinél kisebb legalább 6° egy test van elhelyezve, a folyadéktérben elhe­lyezett test és az üreg belső fala között leg­alább egy rugalmas kitámasztóelem van elren­dezve, és a kitámasztott testnek az üreget ki- 65 55 töltő folyadéktérben minden irányú elmozdulási szabadságfoka van. A rugalmas kitámasztóelem vagy -elemek el­rendezése a teljes irányfüggetlenség biztosítása miatt szükséges, mert így a test és az üreg fala között a test teljes felülete mentén biztosított megfelelő, a test elmozdulását megengedő hé­zag. A fentiekben már említést nyert, hogy a mű­szerlábak rúdjellege következtében az állvány­láb hossztengelyével egybeeső irányú gerjesztett lengések kialakulása valószínűtlen. E felismerés alapján a találmány szerinti folyadékos rezgés­csökkentő szerkezet célszerű kiviteli alakját ké­pezi azon megoldás, melynek a folyadéktérben elhelyezett test alsó felületét feltámasztó leg­alább egy golyója van, ahol is a golyóval érint­kező felületek legalább egyike homorú. A találmány szerinti szerkezet olyan célszerű kiviteli alakjainál, amelyek egymás belsejében elrendezett több folyadéktérrel, ill. üreges test­tel rendelkeznek, előnyös, ha a folyadéktereket egymással összenyitjuk, tehát közöttük közleke­dőnyílásokat képezünk ki. Célszerű továbbá, a találmány szerinti szerkezet azon kiviteli alakja, amelynek a műszerállványhoz történő rögzítésre alkalmas csatolóelemei vannak, mert ennek al­kalmazásával meglevő, hagyományos, rezgéscsök­kentő szerkezettel el nem látott műszerállványok is egyszerű eszközökkel és olcsón tökéletesíthe­tők, s felszerelhetők a találmány szerinti szer­kezettel. A találmányt az alábbiakban célszerű példa­képpeni kiviteli alakok kapcsán a mellékelt rajz alapján részletesen is ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti rezgéscsökken­tő szerkezet legegyszerűbb példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos metszete, a 2. ábra a találmány szerinti szerkezettel el­látott műszerállvány képe, a 3. ábra egy másik példaképpeni kiviteli alak metszete, és a 4. ábra egy harmadik, több üreges testet tar­talmazó példaképpeni kiviteli alak met­szete. A találmány szerinti szerkezet egy állványra csatolható példaképpeni kiviteli alakját az 1. ábra metszetben, használati helyzetben mutatja be. Üreges 1 testben, célszerűen csőben, ennek belméreténél kisebb 2 test van elmozdíthatóan elhelyezve. Az elmozduló 2 testet célszerűen ru­galmas 3 kitámasztóelemek úgy helyezik, hogy az 1 és 2 test között használati helyzetben hé­zag maradjon. A hézag valamilyen alkalmasan megválasztott 4 folyadékkal van kitöltve. Ha az állványlábhoz csatolt 1 testet valamilyen időpil­lanatban pl. az 5 nyíl irányú erőhatás éri, akkor a 2 test visszamarad és az 1 testhez képest a 6 nyíl irányában relatív elmozdulást végez. Az el­mozdulás csak a 4 folyadék áramlása kíséreté­ben történhet. Az áramlás energiaveszteséggel jár, ennek következtében a rezgés amplitúdója csökken.

Next

/
Thumbnails
Contents