163126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrátcellulóz alapú, homogén szivacsos testek folyamatos előállítására

3 szegyűlnek és a szivacson belül nagy üregeket alakítanak ki, ami használhatatlanná teszi az anyagot. Ezen problémák miatt a szivacsos testek előállítására vonatkozó eljárásoknál a koagulációt és a regenerálást lassan végzik, emiatt ezen eljárások zöme szakaszos, vagy ha folyamatosak, akkor nagy berendezéseket igényelnek és viszonylag kis teljesítményűek. Néhány szabadalmi eljárás alkalmaz ugyan kisebb mértékű viszkóz utóérlelést, azonban a koagulációnak és a regenerálásnak az ideje ezen eljárásoknál is több óra. Ilyen szabadalmak például: a 839 859. számú német szabadalmi leírás, ahol a viszkózt 18 °C-on 24 órán keresztül érlelik 20-as reife értékig, a koaguláltatás ideje itt 3 óra. — 10 992/61 számú japán szabadalom, ahol 15 °C-on 22 óráig utóérlelnek, a koaguláltatás ideje 3 óra. — A 12 293/61 számú japán szabadalom, ahol 20 °C-on 20 órás viszkóz utóérlelés Van, koaguláltatás ideje 4 óra. — 2 540 906. számú USA-szabadalom, ahol 20 órán keresztül utóérlelnek, koaguláltatás ideje 2 óra. A viszkózeljárást általában, de elsősorban a viszkózszálgyártást ismerteti Kurt Götze: Chemiefasern című könyve (Springer Verlag 1967). Az említett könyv, valamint az egyéb, az előzőekben felsorolt cikk, illetve szabadalmi leírás ismerteti, hogy pórusképző, valamint a cellulóz regenerálására vízoldható és/vagy alacsony olvadáspontú sókat, előnyösen alkáliszulfátokat alkalmaznak. Ugyanerre a célra használhatók az olyan szerves és/vagy szervetlen vegyületek, előnyösen ammóniumsók, nátriumhidrogénkarbonát, hexametiléndiamin stb., amelyek 100 °C alatti hőmérsékleten gáz alakú termékekre bomlanak. A regenerálás ugyanis 90—100 °C-on megy végbe. A szivacsalapanyag töltőanyagául általában len, kender vagy bármely egyéb vágott szálú szálas anyag szolgálhat. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott szabályozott utókezelés 0—20 °C-on és/vagy a további dexantogenálást megakadályozó stabilizáló anyagok jelenlétében történik. A dexantogenálás e szabályozására akrilnitrilt, alkálicellulózt — ami egyúttal töltőanyagul is szolgálhat • •— nátriumszulfidot használunk. A dexantogenálódás szabályozását az utókezelés során előnyösen kalóriaelvonással végezzük. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a megfelelően előérlelt viszkózból készített szivacsalapanyag nagyfrekvenciás vezetőképessége az idő függvényében nő és egy idő múlva konstans értéket ér el. További vizsgálataink azzal a meglepő eredménnyel zárultak, hogy a szivacsalapanyag akkor koaguláltatható és regenerálható a leggyorsabban és a legegyenletesebben, amikor a vezetőképessége ezt a maximális értéket eléri. A vezetőképességnek a változása a szivacsalapanyagban levő szilárd glaubersó kristályok 4 és folyadék fázishatárán bekövetkező változásokat, a maximumot elérő konstans vezetőképesség pedig a fázishatárokon kialakuló dinamikus egyensúlyt jelzi. A glaubersó a Viszkózban ol-5 dódik, az oldat cellulóz-, nátriumhidroxid- stb. tartalmának függvényében. Az elektrolitok ugyanakkor xantogenát gélstruktúrát alakítanak ki és ez veszi körül a viszkóz szél rendszert. Ez elősegíti a xantogenát megbontását és egy-10 ben a koagulációs folyamat beindulását. Eljárásunkban tehát az az új az eddigi eljárásokkal szemben, hogy a viszkóz utóérlelését a szivacsalapanyag előzőekben leírt módon történő utókezelésével kombináljuk, minek eredményeképpen lehetővé válik a szivacsalapanyag gyors koaguláltatása és regenerálása. Az általunk kifejlesztett új eljárásnak az előnye a régebbi ismert eljárásokkal szemben a kö-20 vetkező: ellentétben az előzőekben felsorolt és egyéb. az irodalomból ismert eljárásokkal, ahol a szivacsalapanyagból több órás koagulációval és regenerálással állítanak elő szivacsos testeket, a 25 miáltalunk kifejlesztett eljárás segítségével legfeljebb 30 perc alatt elvégezhető a szivacslap koaguláltatása és regenerálása. Ennek számos gazdasági előnye van: 1. A viszkóz utóérlelést és a szivacsanyag utó-30 kezelési műveletét Viszonylag kis területet elfoglaló edényekben lehet elvégezni, ugyanakkor a szivacslap és egyéb szivacsos test koaguláltatását és regenerálását rövidebb idő alatt és ennek megfelelően sokkal kisebb területet elfog-35 laló gép alkalmazásával lehet elvégezni, mint az eddig ismert eljárásoknál. 2. Az előbbiekből következően az egész szivacslap vagy egyéb sziVacsostest-gyártó berendezés összalapterülete kisebb, a beruházási ösz-4" szeg alacsonyabb, mint a régebbi eljárások esetében. 3. Az energiafelhasználás is alacsonyabb, mint az eddig ismert eljárásoknál. 1. példa Az irodalomból ismert módon a következő összetételű viszkózt állítjuk elő: go A cellulóz átlagos polimerizációs foka 300, a viszkóz cellulóz tartalma: 5,55%, Nátriumhidroxid-tartalma: 4,45%, összes kéntartalma: 2,85%, y-száma: 65, viszkozitása: 2200 cP. Az így kapott viszkózt 15-ös sópontig utóérlel-55 jük 20 °Con 7,5 órán át, ekkor a viszkóz cellulóz tartalmával megegyező mennyiségű alkálicellulózt (cellulóztartalma: 33%) keverünk bele és a reakcióeleggyel eközben 5 °C-ra hűtjük. A keverék összetétele a következő: 60 cellulóztartalom: 6,84%, nátriumhidroxid-tartalom: 5,30%, az összes kéntartalom: 2,76%. Ehhez a reakcióelegyhez kristályos glaubersót adagolunk 1 : 1,5 arányban, amikor is a reakcióelegy 30 °C körüli hőmérsékletre melegszik. A 65 kész szivacsalapanyag viszkozitása 2500 cP. Az t