163112. lajstromszámú szabadalom • Esőztető öntözőberendezés

3 163112 4 szórófejek segítségével lövellik ki körkörösen a növényzet fölé, ily módon csőszerűén öntözve azt. Ezekhez a berendezésekhez 3—8 att nyomást, 100 LE nagyságrendű erősségű motorokat, 60— 80 m emelőmagasságú szivattyúkat, ennek meg­felelően nyomásálló csővezetékekét és szerelvé­nyeket kell biztosítani. Ebből következően ezek a berendezések rendkívül költségesek, üzemelte­tésük ugyancsak drága, nagy súlyuk folytán pe­dig áttelepítésük nehézkes és munkaigényes. Ezen túlmenően működési elvükből következik, hogy egyenletes vízeloszítást gyakorlatilag nem tudnak biztosítani, minőségi munkájuk az ütő­hatásuk következtében erősen kifogásolható, ami csak kisebb hatékonyságú szórófejekkel lenne kiküszöbölhető; ez viszont teljesítőképességüket nagymértékben lecsökfcentené. Ismeretesek olyan törekvések, amelyek szerint perforált tömlőkkel permetező-jellegű öntözést kísérelték meg végrehajtani. Erre vonatkozó is­mertetés található a „Vízügyi Közlemények" 1964. évf. 3. számának 443. oldalán: eszerint haj­lékony, 150 mm átmérőjű műanyagtömlőt 5—15 cm távközökben 1 mm átmérőjű lyukakkal per­foráltak, és ebben az esetben a víz 0,8—1,0 att nyomáson 0—5 m távolságra permetez. Az is­mertetés szerint ez a megoldás nagyüzemileg nem használható, legfeljebb kertészeteikben, üvegházakban, parkokban. E megoldás eredmé­nyes gyakorlati alkalmazhatóságát azonban két­ségessé teszi az a tény, hogy a perforált csőben áramló víznek előrehaladása során egyre na­gyobb a nyomásvesztesége, így azon túlmenően, hogy minden perforációból egyre kisebb távol­ságra lövell ki a vízsugár, bizonyos hossz után teljesen megszűnik a vízszolgáltatás, így egy­részt a nedvesített terület nem lehet egyenletes, másrészt a terület egy részére öntözővíz egyálta­lán nem juthat. Bár ismeretes olyan furatkiala­kítás, amely szerint a csőfalban több perforációt egymás felett azonos függőleges síkban képez­nek ki, azonos méretű furatokkal, amelyek elté­rő vízszintes síkokban fékszenek, a fenti hátrál nyokat ezzel a megoldással sem lehetett kikü­szöbölni, így az a gyakorlatban mem is terjedt el. A találmány célja, hogy a jelenleg ismert esőz­tető öntözési megoldások hátrányait kiküszöböl­ve egyenletes vízelosztású, kíméletes, ütőhatás­mentes öntözést biztosító esőztető öntözőberen­dezést szolgáltasson, amelynek létesítési és üze­meltetési költségei alacsonyak. A találmány értelmében ezt a ' célkitűzést olyan esőztető öntözőberendezéssel valósítjuk meg, amelynek a talajszint felett elhelyezett, tápvezetékre kapcsolt, furatokkal ellátott öntö­zővezetékei vannak, és amelynek lényege, hogy a. tápvezetékre legalább két, egymással előnyö­sen párhuzamos, oldalirányú vízsugarak kilövel­lésére alkalmas furatokkal ellátott öntözőveze­ték van csatlakoztatva, 'amelyéknek a tápveze­tékkel ellentétes végei a teljes vezetékrendszer­ben lényegében azonos és állandó nyomást bizto­sító kommunikációs nyomáskiegyenlítő vezeték­kel vannak összekötve. A találmány egy további ismérve értelmében az öntözővezetékefcen kialakított furatok a ki-5 lövellt vízsugarak vízszintessel bezárt szögének csökkenésével, vagyis a furatoknak az .öntözőcső legfelső gerincvonalától növekvő függőleges tá­volságával növekvő keresztmetszeti terűlettel, köralakú furatok esetén tehát növekedő átmérő­it) vei vannak kialakítva. Előnyösen az öntözővezeték teljes hossza men­tén periodikusan ismétlődő, azonos furatkiosztá­sú szakaszokból áll, mimellett egy-egy szakasz 15 három-hat, előnyösen négy körkeresztmetszetű furatot tartalmaz a vezeték mindkét oldalán. Célszerű, ha az egymástól hosszirányban azonos távolságra levő furataik a vezeték két oldalán a gerincvonalra merőlegesen egy egyenesbe esnek, 20 a gerincvonaltól mért távolságaik az azonos át­mérőjű furatok esetében azonosak, azonban a kiosztásuk a két vezeték oldalon olyan értelem­ben ellentétes, hogy az egyik oldalon levő leg­kisebb furattal szemben a másik oldalon a leg-25 nagyobb furat helyezkedik el, és a közbenső fu­ratok egymással széniben ennek megfelelően fel­cserélve vannak kialakítva. A találmányhoz számos olyan előnyös, újszerű többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg is-30 mert hasonló célú megoldások nem rendelkez­nék. A találmányunk szerinti berendezés alapvető, üzemeltetési vonatkozású előnye, hogy azzal el-35 sőízben sikerült olyan vízsugarakat előállítani, amelyek segítségével az öntözött területen a szétpermetezett vízmennyiség megoszlása egyen­letes, a vízcseppek méretei a természetes eső­cseppek méretéinél kisebbek, így 'az üzemelés^ 40 ben az ütőhatásbői eredő kártételek egyáltalán nem jelentkeznek. A berendezés beruházási költségei a költséges szőrófejiek elmaradása miatt 'alacsonyak. Meg­hibásodásra hajlamos forgó alkatrészek nincse-45 nek. Az alacsony nyomásszükséglet miatt (0,6 att) energiaszükséglete csekély, ezért üzemelte­tése is igen gazdaságos. A berendezés nagy öntözőintenzitással üze­meltethető, így teljesítménye nagy, az üzemel-50 tétési 'munkaerőiszükséglete pedig kicsi, mert több egység összekapcsolása esetén egyetlen dol­gozó többszáz holdat is egyidejűleg tud öntözni. Míg szórófejes öntözésnél körkörös terület esőzteithető, a találmányunk szerinti berendezés 55 a növénykultúrák egyenes soraihoz alkalmazko­dik. Ugyancsak alkalmazkodik a különböző ta­lajminőségekhez, talajegyenetlénségiekhez, így a talaj niveilálása nélkül is üzemeltethető. A berendezés dobra tekercselve, vagy merev 60 csőrendszer esetén egészében vágányokon gör­dítve könnyen áttelepíthető, így kisebb gazdasá­gokban (háztáji földek) is racionálisan alkalmaz­ható. A találmány szerinti berendezés nemcsak szo-65 rosan vett öntözési feladatok ellátására, hanem 2

Next

/
Thumbnails
Contents