163112. lajstromszámú szabadalom • Esőztető öntözőberendezés

163112 fagyvédelmi öntözésre, trágyalépermetezésre, gyomirtó vegyszerek kiszórására, vagy mesterséges halastavak 'oxigéndúsításával az ivadéknevelésre és a haltenyésztés mennyiségi és minőségi fokozására is alkalmas. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak egy előnyös kiviteli változatát tartalmazzák. A rajzdkon az 1. ábra felülnézetben mutatja a találmány szerinti berendezés egy alapegységének vázlatát; a 2. ábra felülnézetben, perspektivikusan mutat egy, a találmány szerint perforált öntözőcsőszakaszt; •a 3. ábra keresztmetszetben mutatja a 2. ábra szerinti perforált öntözőcső-szafcasz egy negyedszektorát, a vízsugarak parabolikus pályájának vázlatos feltüntetésével; a 4. ábra a 3. ábra szerinti öntözőcső-szakaszt felülnézetben, kisebb méretarányban mutatja, a vízsugár-szórásképek vázlatos feltüntetésével. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti berendezés az 1 tápvezetékre keresztirányban csatlakoztatott, előnyösen egymással párhuzamos legalább két 2 és 3 perforált öntözővezetékből áll, amelyek az 1 tápvezetékkel ellentétes végükön a perforálatlan 4 kommunikációs nyomáskiegyenlítő vezeték útján vannak összekötve egymással. A víznyerőhelyet — pl. vízcsapot — 5 hivatkozási számmal jelöltük. Az 1—4 vezetékek által alkotott zárt rendszerbe az alacsony, 0,6— 1,0 att üzemelési nyomást biztosító 6 motor vagy szivattyú lehet beépítve; adott esetben természetesen pl. maga az öntözővíz kinyerésére alkalmas szivattyú is betöltheti ezt a szerepet, pl. valamely természetes vízből, vagy öntözőcsatornából eszközölt öntözés esetén. Az 1. ábrán feltüntetett nyilak magyarázzák a találmány szerinti berendezés működését. A rendszer vízzel való feltöltésekor a víz az 1—4 vezetékekben az A nyilaknak megfelelő irányban áramlik, ennek megfelelően a 4 kommunikációs nyomáskiegyenlítő vezetékben ellentétes irányú áramlás következik be, aminek eredményeként a teljes rendszerben azonos nyomás állandósul, és a perforációkon át — amennyiben ezek keresztmetszeti területe azonos — azonos nagyságú vízsugarak azonos távolságra lövellnek ki kétoldalt (természetesen kétoldalt perforált csövek esetén) a B nyilaknak megfelelő irányban, és ily módon X szélességű és az 1 és 3 vezetékek hosszával azonos hosszúságú területsavukat öntöznek; az öntözött sávok határát szaggatott vonallal jelöltük. Bár azonos keresztmetszeti területű furatok alkalmazásával is eredményes esőztető öntözést lehet végrehajtani az 1. ábra szerinti berendezéssel, a vízelosztás nem egyenletes, mert az elemi vízsugarak azonos távolságban terülnek szét, így az öntözővezetékkel párhuzamos sávokban a lehullott vízmennyiség változó. Ennek kiküszöbölése érdekében a találmányunk értelmében az öntözőcsöveket olyan furatkiosztáslsal alakítjuk ki, amelynek eredményéként az X szélességű sávokban lényegében egyenletes vízelosztást tudunk biztosítani. A 'találmány szerinti furatkiosztást a 2. ábra érzékelteti, amely egy négy furatat tartalmazó 5 csőszakaszt felülnézetben, 'perspektivikusan »mutat; a jobb megértés elősegítése érdekében a furatméreteket erősen torzítva tűntettük fel, és a csőhaj lás miatti, felülnézetben jelentkező ovalitás érzékeltetésétől eltekintettünk; továbbá a f u-10 ratokát csak egyik oldalon jelöltük teljes vonallal. A 2. ábra szerinti furat-kép egyébként az öntözővezeték — a jelen esetben az 1. ábra szerinti öntözővezeték — teljes hossza mentén ismétlődik. 15 A 2. ábrán a cső legfelső gerincvonalát 7 hivatkozási számimai jelöltük. Amennyiben éppen a 7 gerincvonalon alakítanánk ki egy furatot, az abból kilépő vízsugár függőleges lenne, és elméletileg éppen a furatra hullana vissza. Magától 20 értetődően minél lejjebb helyezkedik el a furat a 7 gerincvonal alatt, annál kisebb szög alatt lép ki a vízsugár a 2 öntözőcsőből, és — állandó nyomás mellett — annál nagyobb távolságra lövell ki oldalirányban. A 3. ábra a 2. ábra szerin-25 ti furatkialakítással kiképzett csőszakaszból kilépő vízsugarak vázlatos kilöveüési képét tartalmazza, ahol ezeket a vízsugarakat a furatok hivatkozási számának megfelelően 8a, 9a, 10a és 11a hivatkozási számokkal jelöltük, míg a meg-30 felelő, a vízszintessel alkotott kilépési szögeket a,ß, y és <3 hivatkozási jelekkel tüntettük fel; nyilvánvaló, hogy a szögek között a>ß^>y>o összefüggés áll fenn. A parabolikus 8a—11a vízsugarak sorrendben E, F, G és H távolságokat 35 öntöznek be, és a legkisebb d szög alatt kilövellő 11a vízsugár — az 1. ábra szerinti helyzetet alapul véve —H = X távolságig lövell ki. Az 1. ábrával összhangban a vízsugarak irányát egészében a B nyíl tünteti fel. 40 Azonos furatméretek esetén azonban nyilvánvalóan a 8 furatból kilépő 8a vízsugár juttatná felületegységre a legnagyobb mennyiségű öntözővizet, mivel a vízsugár a legnagyobb — a —-45 szög esetén terül szét a legkevésbé, illetve ez a vízsugár öntözi — állandó nyomás és azonos furat-keresztmetszeti terület esetén — a legkisebb területet. Ha azonban a furatok keresztmetszeti területét olyan értelemben változtatjuk, hogy a 50 7 gerincvonalból lejjebb eső, és ennek megfelelően a vízsugarakat kisebb szög alatt kilövellő furatokat mind nagyobb keresztmetszettel alakítjuk ki, elérhetjük, hogy egy-egy furatból messzebbre kilövellő, de nagyobb vízmennyisé-55 geket szállító vízsugarakat nyerünk, amelyek a kisebb hajlásszögnek megfelelően nagyobb területet öntöznek. A furátok megfelelő mérete és kiosztása eredményeként állandó víznyomás mellett az adott csőszakasz tartományában' a 4. 60 ábra szerinti szórásképet nyerjük, amelynek segítségével már az adott területrészre gyakorlatilag egyenletesen tudjuk az öntözővizet szétosztani. A 2—4. ábrákon világosan látszik, hogy a fu-65 ratméretek a 7 gerinctől lefelé, a kilövellési szö-3