163082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált N-vagy 1-hidroxialkil-2-fenilamino-2-imidazolinok előállítására
3 163082 4 sűek, és X és Y azonosak vagy különbözők lehetnek, és klóratomot vagy 1—4 szénatomos alkiltio-, amino- vagy nitroaminocsoportot jelentenek — egy HaN—CHj—CHa—NH—CB H 2f , +1 -AOR) x VIII általános képletű diaminnal reagáltatunk — ebben a képletben n értéke 1, 2, 3, 4, 5 vagy 6, x és R a fenti jelentésűek —, vagy e) egy IX általános képletű vegyületet — ebben a képletben Rj, R2 és Rj a fenti jelentésűek, és R7 és Rg egymástól különböző jelentésűek, és hidrogénatomot vagy —C„H2n -H_ x O— —Acil általános képletű csoportot jelentenek (ez utóbbi képletben n értéke 1, 2, 3, 4, 5 vagy 6 és x a fenti jelentésű, ós Acil 1—4 szénatomos alkanoil-csoportot jelent) — savakkal vagy bázisokkal hidrolizálunk, vagy f) egy X általános képletű vegyületen — ebben a képletben Rí, R2 és R3 a fenti jelentésűek, és R9 és Rio egymástól különböző jelentésűek, ós hidrogénatomot vagy —Cn H 2n +i-.x(OR')x általános képletű aikoxialkilcsoportot jelentenek (ez utóbbi képletben n értéke 1, 2, 3, 4, 5 vagy 6 és x a fenti jelentésű, és R' 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent) — éterhasítást végzünk, vagy g) egy XI általános képletű vegyületet — ebben a képletben Rí, R2 és R3 a fenti jelentésűek, és RH és Ri2 egymástól különböző jelentésűek, és hidrogénatomot vagy 2—6 szénatomos alkenilcsoportot jelentenek — hidratálunk, vagy h) egy XII általános képletű vegyületet — ebben a képletben Rí, R2 és R 3 a fenti jelentésűek, és R13 és R14 egymástól különböző jelentésűek, és hidrogénatomot vagy —C„H2n +i_ x (0— —Acil)x vagy —C„_iH 2 n-iCOO—Alkil általános képletű csoportot jelentenek (az utóbbi képletekben n értéke 1, 2, 3, 4, 5 vagy 6 és x a fenti jelentésű, Acil 1—4 szénatomos alkanoilcsoportot és Alkil kevés szénatomos alkilcsoportot jelent) — komplex fémhidridekkel reagáltatunk, vagy i) egy XIII általános képletű vegyületet — ebben a képletben Rí, R2 és R3 a fenti jelentésűek, és R15 és Rie egymástól eltérő jelentésűek, és hidrogénatomot vagy—Cn-iH^n-iCOO— —Alkil általános képletű csoportot jelentenek (az utóbbi képletben n értéke 1, 2, 3, 4, 5 vagy 6 és Alkil a fenti jelentésű 1—3 szénatomos alkilmagnéziumhalogeniddel reagáltatunk, majd adott esetben az a)—i) eljárásváltozaitok bármelyike szerint kapott terméket savval reagáltatva átalakítjuk fiziológiailag elviselhető savaddíciós sójává, A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületekhez legközelebb álló ismert vegyületek a II általános képletű kiindulási anyagok. Ezek előállítását és tulajdonságait a 157 068 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás ismerteti. A választott előállítási eljárástól függően olyan I általános képletű imidazolinokat kapunk, amelyek vagy a hídnitrogénatomon vagy az imidazolingyűrű nitrogénatomján hidroxi-5 alkil- vagy metoxialkilcsoporttal vannak szubsztituálva. Az, hogy a két nitrogénatom közül a szubsztitúció melyiken következett be, NMR spektroszkópia segítségével állapítható meg. A hídnitrogénatomon történt szubsztitúció esetén 10 az imidazolingyűrű négy. metilénprotonja szingulettként kb. 6,5 ppm-nél (x-skála) jelentkezik, viszont az imidazolingyűrű nitrogénatomján bekövetkezett szubsztitúció esetén az NMR spektrumban a szingulett helyett kb. 6—7 ppm-nél 15 egy komplex multiplett mutatkozik. Kitűnik, hogy egy II általános képletű 2-fenilamino-2-imidazolinnak az a) eljárás változat szerint egy III általános képletű halogeniddel való 20 reagáltatásánál mindig olyan I általános képletű vegyületek keletkeznek, amelyek képletében R5 hidrogénatomot jelent, vagyis amelyek a hidrogénatomon vannak szubsztituálva. Ellenben II általános képletű 2-£enilamino-2-imidazo-25 linóknak IV általános képletű aldehidékkel való reagálása során olyan I általános képletű vegyületek képződnek, amelyek képletében R/, hidrogénatomot jelent; ebben az esetben tehát az imidazolingyűrű nitrogénatomján következik 30 be a szubsztitúció. II általános képletű imidazolinoknak epoxidokkal való reakciójában a használt epoxid természetétől és az alkalmazott reakciókörülményektől függően mind a gyűrűnitrogénatomon, mind a hídnitrogénatomon 35 szubsztituált vegyületek keletkeznek. A c)—i) eljárások szerint előállított I általános képletű vegyületek szerkezete ezzel szemben a választott szintézisúttól függ. áo A találmány értelmében előállított I általános képletű N-:hidroxialkil-2-fenilamino-2-imidazolinok szokásos módon átalakíthatók fiziológiailag elviselhető savaddíciós sóikká. Sóképzésre alkalmas savak például a sósav, hidrogénbromid, 45 hidrogénjodid, hidrogénfluorid, kénsav, foszforsav, salétromsav, ecetsav, propionsav, vajsav, kapronsav, valeriánsav, oxálsav, maionsav, borostyánkősav, maleinsav, fumársav, tejsav, borkősav, citromsav, almasav, benzoésav, p-hidr-50 oxibenzoésav, p-aminobenzoesav, ftálsav, fahéjsav, szalicilsav, aszkorbinsav, metánszulfonsav, 8-klórteofillin és hasonlók. A találmány szerint előállított I általános képletű vegyületek és savaddíciós sóik kitűnnek 55 értékes terápiai tulajdonságaikkal. Különösen vérnyomáscsökkentő hatást fejtenek ki, és ezért például felhasználhatók a hipertónia különféle megjelenési formái kezelésére. Az I általános képletű vegyületek és sav-60 addíciós sóik perorálisan, enterálisan és parenterálisan alkalmazhatók. Az adag perorális alkalmazás esetén 0,5—100, előnyösen 3—30 mg. Az I általános képletű vegyületek és savaddíciós sóik más vérnyomáscsökkentő szerekkel, pél-65 dául benzotiadiazinokkal, vagy másféle ható-2