163060. lajstromszámú szabadalom • Merevkapcsolóként kialakított középütközős kapcsoló sínhez kötött járművekhez

163060 Továbbá az oldalsó vezetőrészen levő második, a kapcsolóhossztengellyel párhuzamos oldalhoz egy egyenlőszárú háromszögként kialakított, laposan felfelé emelkedő központosítófelület csatlakozik, melynek az oldalsó vezetörésszel összekötött oldala képezi ezen háromszög egyik szárát, s melynek másik, hátulsó szára a vezető szarv ütközőfelületével közelítőleg párhuzamosan futó módon van elrendezve. Ezen laposan felfelé haladó központosítófelület szárainak metszéspontja egy további közös központosítópontot képez, amely közelítőleg az oldalsó homlokfelület közepén, az ütközőköröm közelében fekvő módon van elrendezve. A laposain felfelé haladó központosítófelületnek a két szárat összekötő oldalához egy további, felfelé emelkedő és ugyanúgy egyenlőszárú háromszög-alakot mutató kiegyenlítőfelület csatlakozik, melynek a központosítóf elülettel összekötött oldala képezi ezen háromszög egyik szárát, s melynek másik, hátulsó szára a központosítófelület hátulsó szárának meghosszabbításában fut. A kiegyenlítőfelület mindkét szárát összekötő egyeneshez, egy, előrefelé laposan lefelé lejtőén futó, lényegileg trapézalakú felső merevítőfelület csatlakozik, melynek egyik oldala az azzal összefutó ütközőfelület-leélezést képezi. A merevítőfelület elülső határolása a kapcsolási síkkal párhuzamosan futó egyenest, alkot, amelyhez egy lefelé hajló homlok-vezetőfelület csatlakozik, melynek felületsíkja hasonlóképpen párhuzamosan fut a kapcsolási síkkal. Az előbb említett merevítőfelület oldalsó határolásához oldal felé egy kifelé lejtősödő, a vezetőszarv oldalhatárolása felé hajló, lényegileg háromszögletű leélezés és ehhez csatlakozóan egy előrefelé ferdén és kifelé lejtő módon hajló oldal-leélezőfelület, valamint hátrafelé egy ezzel azonos hajlású átmeneti felület csatlakozik. Hátrafelé a különféle hajlású kiegyenlítő- és központosítófelület közötti átmenetet egy csatlakozó átmeneti rész képezi, amely közelítőleg az ütközőköröm közelében levő közös központosítóponthoz vezet. Ezen átmeneti részhez, valamint az említett átmenetifelülethez a továbbiakban még egy lefelé haladó hátfelület is csatlakozik, amely a vezetőszarv oldalhatárolásatól kiindulva egészen az átátmeneti rész végéig terjed és a vezetőszarv ütközőfelületével párhuzamosan futó módon van elrendezve. Hátrafelé ezen hátfelülethez csatlakozva egy felfelé emelkedő felfutófelület csatlakozik, amelynek útján létrejön egy összeköttetés a vezetőszarvhoz felfelé csatlakozó támasztófelülethez. A horogalakú vonóköröm alsó felületét hasonlóképpen egy felületalakzat határozza meg, amely egy önmagában ismert, vezetőszarvon a felső merevítőfelület magasságában fekvő, ellentétes értelemben hajló vonóköröm alsófelülettel rendelkezik, mely az ellenkapcsoló vezetőszarvát alulról megfogó vezetőtoldat felett van elrendezve, s amelynek elülső és oldalsó külső határolása egy további közös központosító pontban van. Ezen központosító pontból kiindulva s a közéipütközős kapcsoló ütközési irányában haladva, az alsó felület lényegileg egy emelkedőn futó, a vo-5 nókörmöt kifelé leélező hátulsó oldalwezetőfelületből áll, amely a kapcsolási sík előtt egy meredekebb hajlású, felfelé irányított oldalfelületbe megy át. A középső alsórész egy lényegileg háromszögalakú, előrefelé emelkedőén hajló kö-10 zépső vezetőrészt képez, amely egy, a vonókéiröm homlokfelületét leélező homlo'k-vezetőfelüle'tben végződik. Befelé a kapcsolónyílásra irányítva egy emelkedőén hajló belső megfogófelület és egy, a kapcsolófej alsórészéből derék-15 szögben kiálló vezetőfalat határoló hátfelület van elrendezve, amelyek az alsó felületet összefogva, önmagában ismert módon piramisszerűen leélezik. Emellett az egymást határoló egyes részfelü-10 letek, legalább a belső megfogófelülettől, amely egyrészről a hozzá csatlakozó hátfelületre és a vonókörö'm-alsófelületre, valamint a belső megfogófelülettel határos középső vezetőrész és a hátulsó oldalvezetőfelület mindenkor egy-egy 25 hajlítási élt képez, amelyek az említett közös központosítópontban a vonóköröm alsó felületén levő elülső és oldalsó külső határolásban végződnek. A vezető- és irányítófelületek ezen elrendezé-30 se és kialakítása az egyik ellenütközőfejen, a kapcsolódási folyamat során és anniak befejezése után az alulról megfogó vezetőelemeknél előnyösnek mondható, mivel az egymáshoz csatlakozó egyes felületrészek együttműködése révén, 35 valamint ezzel összefüggésben az ezekből adódó hajlítási élek koncentrálódása a meghatározott felületrészek esetén egy közös központosítópontban, egyszer az ütközőköröm oldalsó homlokfelületének közelében, másodszor a vonóköröm al-40 só felületén levő elülső és oldalsó külső határolásán elhelyezkedve, az egymással összetalálkozó kapcsolófejek egy kapcsolódási folyamat során mindig egy meghatározott, a kapcsolófejek kölcsönösen alakzáró összekötéséhez kedvező sza-45 kaszban lesznek vezetve és irányítva, úgy, hogy a rátolási erők is csak kis értékeket vesznek fel. A találmány célja ezzel összefüggésben egy további, javított kialakítás létrehozása a merevkapcsolóként kialakított középütközős kapcso-50 lóknál. A találmány feladata abban áll, hogy a merevkapcsolók egy további változatát teremtse meg, amelynél a már idáig javasolt megoldások előnyeinek megtartása mellett, melyek egy rácsat-55 lakozó ellenkapcsolóval való összekapcsolása során adódnak, azokat még jobban tökéletesítse, és az ilyenfajta kapcsolóknak a szétkapcsolás során egymástól történő elválasztását, különösen az egymástól szétváló kapcsolók különböző 60 magassági helyzete esetén, egy, az egyik ellenkapcsolófejet alulról megfogó vezetőelemek további előnyös kialakítása révén megjavítsa. Ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy az önmagában ismert vezetőszarv felületét, miként az 65 ismert, különféle alakú és hajlású részfelületek-2