163007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indenilecetsavak előállítására
13 163007 14 d) 5,6-difluor-2-metil-l-indánon 20 g (0,1 mól) 3,4-difluor-a-metil-hidrofahéjsavat hozzáadunk 250 g polifoszforsavhoz, majd az elegyet erélyesen keverjük és gőzfürdőn 2 órán keresztül melegítjük. Az elegyet végül 400 ml jegesvízre öntjük, a kiváló csapadékot 3x100 ml éterrel extraháljuk. Az extraktumot telített káliumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk és magnéziumszulfáton megszárítjuk. Az éteres oldatot bepárolva szilárd 5,6-difluor-2-metil-l-indánon párlási maradékot kapunk, op: 66-68 C°. Hozam: 60%. A terméket további tisztítás nélkül felhasználhatjuk. e) 5,6-difluor-2-metil-3-indénil-e cetsavas-metilészter 9,1 g (0,05 mól) 5,6-difluor-2-metü-l-indánon, 4,0 g „aktivált "cinkpor, 7,6 g (0,05 mól) brómecetsavas metilészter és egy jódkristály 250 ml vízmentes benzolban készített elegyét 4—5 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ekkor az elegyet vékonyréteg kromatográfia segítségével megvizsgáljuk: a konverzió nagyobb, mint 95 %. (Futtatószer: 20% etiléter, 80% petroléter, adszorbens: szilikagél.) A reakcióelegyet ezután 250 ml 5 %-os kénsavra öntjük, elválasztjuk, és a szerves fázist magnéziumszulfáton megszárítjuk. Az oldószert lepárlással eltávolítva olajos hidroxi-étert kapunk. Hozam: 84 %. A nyersésztert 100 ml benzolban oldjuk é s 20 g foszforpentoxidot adunk az oldathoz. Az elegyet - adott esetben keverés nélkül - 30 percen keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd dekán táljuk A maradékot benzollal mossuk, a szerves fázisokat egyesítjük, 2 x 100ml vízzel mossuk és magnéziumszulfáton megszárítjuk A benzolt lepárlással eltávolítva [ 5,6-difluor-2-metil-3-indénil]-ecetsavas metilésztert kapunk, op: 86-90 C°. Hozam: 71 %'. 5-metiltio-2-metil-3-indénil-ecetsavas metilészter 5,6-difluor-2-metil-indánon kiindulási anyag helyett 5-metiltio-2-metil-indánont alkalmazva, a 6. e) példa eljárása szerint - az ott ismertetett reakciókörülmények között - i 5-metiltio-2-metil-indénilecetsavas metilésztert állítottunk elő. Ha a fenti példában kiindulási anyagként valamely acilamino- vagy szulfamil-indánont alkalmaztunk, akkor szintén a megfelelő metilésztert kaptuk. f) [5,6-difluor-2-metil-l-(p-metiltio-benzilidén)-3-indénil]-ecetsav 1,19 g (5,0 mól) 5,6-difluor-2-metil-3-indénil.-ecetsavas metilésztert feloldunk 10 ml vízmentes piridinben, s az oldathoz hozzáadunk 0,76 g (5,0 mmól) p-metiltio-benzaldehidet, majd nitrogén atmoszférában 5,0 g (5,1 mmól) Triton B-t. A sötét színű oldatot egy éjszakán át állni hagyjuk, majd 2 ml vizet adunk hozzá. 15 perc állás után az elegyet feles mennyiségű vízbe öntjük, majd a szerves fázist 2x50 ml éterrel extraháljuk. A vizes fázist 10 %-os sósav-jég keverékhez adjuk hozzá, a kiváló narancsszínű, gumi-konzisztenciájú szilárd anyagot diklórmetánnal extraháljuk és magnéziumszulfáton megszárítjuk. Az oldószer lepárlása után narancssárga szilárd anyag marad vissza. A szilárd anyagot szűrve nyers terméket kapunk, amelyet benzolból kristályosíthatunk át. Ilyen módon 181—182,5 C°-os olvadáspontú [5,6-difluor-2-metill-(p-metiltio-benzilidén)-3-indénil]-ecetsavat állíthatunk elő. Hozam: 45 %. 10 Ha a fenti eljárásban p-metiltio-benzaldehid helyett 3-metiltio-2-furaldehidet vagy 2-metiltio-5-pirazin-aldehidet alkalmazunk, akkor a végtermékként a megfelelő indénil-ecetsavat állíthatjuk elő. Ha a fenti eljárás segítségével megfelelően szub-, sztituált furán-, tiofén-, tirrol-, oxazol-, tiazol-, imidazol-, piridin-,, piridazin-, pirimidin-, pirazin-, piperazin- vagy kondenzált heterociklusos gyűrűrendszert viszünk be a molekulába, a megfelelő l-(hetero)-3-indénil-ecetsavat állíthatjuk elő. 20 g) [5,6-difiuor-2-metil-l-(p-metilszulfinil-benzilidén)-3-indénil]-ecetsav 0,358 g (1,0 mól) [5,6-difluor-2-metil-l-(p-metiltio-benzilidén)-3-indénil]-ecetsav 10 ml acetonban „ készült oldatához hozzáadunk 10—15 ml metanolt, majd mágneses keverővel történő keverés közben 0,32 g (1,5 mmól) nátrium-metaperjodát 5 ml vízben készült oldatát adagoljuk be. Ha szükséges, az oldat homogenitásának biztosítására az aceton, metanol és víz arányát beállítjuk. Néhány perc 30 után megindul a nátriumjodát kiválása. A szuszpenziót 16 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, majd kb. 50 ml víz és 100 ml dikjórmetán keverékéhez öntjük. A két fázist elkülönítjük, és a vizes fázist diklórmetánnal kétszer extraháljuk. A ,s szerves fázist vízzel mossuk és magnéziumszulfáton megszárítjuk. Bepároljuk és a párlási maradékot minimális mennyiségű forrásban lévő etilacetátban oldjuk. Az oldatot 12 órán keresztül jégszekrényben állni hagyjuk. A kivált mély narancsszínű kristályokat szűréssel elkülönítjük, a szűrletet tér-40 fogatának felére bepároljuk és több órán keresztül hidegben állni hagyjuk. Ilyen módon jelentős mennyiségű második generációt kapunk. Az elkülönített [5,6-difluor-2-metil-l-(p-metilszulfmil-benzilidén)-3-indénil]-ecetsav olvadáspontja 209—210 C°. At Hozam: 30 %. 7. példa: [5,6-difluor-2-metil-l-(p-metilszulfonil-50 -benzilidén)-3-indénil]-ecetsav 0,005 mól [5,6-difluor-2-metil-l-(p-metilszulfinilbenzilidén)-3-indénil]-ecetsav 15 ml acetonban készült oldatához keverés közben lassan 0,005 mól m-klór/benzoesavat adunk. Ezután az elegyet mele-55 gítjük és 40C u -os hőmérsékleten majdnem szárazra pároljuk. A szilárd anyagot 4x50 ml forrásban lévő vízzel átmossuk. A terméket megszárítva 228-230 C°-os olvadáspontú [5,6-difluor-2-metil-l(p-metilszulfonil-benzilidén)-3-indénilÍ-ecetsavat ka-60 punk. A 3.a), b) és c) példákban ismertetett eljárások segítségével a-[-l -(p-metilszulfínil-benzilidén)-2-metil 5,6-difluor-3-indénil]-propionsavat és a-[p-metilszulfonil-benzilidén)-2-metil-5,6-difluor-3-indénil]-propion-65 savat állítottunk elő. 7
