162954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glókofuranozid-O-észterek előállítására

162954 31 32 kloroformban), 32,8 g káliumhidroxid 300 ml metanolos oldatával reagáltatjuk. Még 30 percen át hagyjuk szobahőfokon reagálni, majd 2 n só­savval semlegesítjük. A reakcióoldatot bepárol­juk, a maradékot dietiléterben oldjuk, kevés víz- 5 zel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és be­pároljuk. A maradék tiszta l,2-0-izopropilidén-6--0-n-propil-a-D-gIükofuranóz, [a320 D =—7°±5° (c = 1,76 kloroformban). 10 30,0 g l,2-0-izopropilidén-6-0-n-propil-cc-D-glü­kofuranóz 250 ml piridines és 125 ml metilén­kloridos oldatához nedvesség kizárása mellett, nitrogénatmoszférában, 50—55° közötti hőmér­sékleten 4 óra alatt 99,0 g 2-benziloxi-benzoilklo- 15 rid 125 ml metilénkloridos oldatát adjuk, majd 20 ml vízzel elegyítjük. Ezután az oldószer nagyré­szét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a ma­radékot dietiléterben oldjuk, az oldatot jéghideg 2 n sósavval, vízzel telített vizes nátriumkarbo- 20 nát oldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát fe­lett szárítjuk és bepároljuk. A maradék 1,2-0--izopropilidén-3,5-di-0-(2-benziloxi-benzoil)­-6-0-n-propil-ct-D-glükofuranóz, amely további tisztítás nélkül felhasználható. 25 97,2 g l,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-(2-benziloxi­-benzoil)-6-0-n-propil-a-D-glükofuranóz 500 ml tetrahidrofurános oldatát 10 g 10%-os palládium­szén katalizátor jelenlétében a hidrogénfelvétel megszűntéig hidráljuk. A katalizátort kiszűrjük, 30 a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk és a maradékot dietiléterben oldjuk. Az oldatot te­lített vizes nátriumkarbonátoldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és csök­kentett nyomáson bepároljuk. 190° hőmérsékle- 35 ten magas vákuumban gáztalanítva a maradékot tiszta, l,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-szaliciloil-6-0--n-propil-a-D-glükofuranózt kapunk, [a]2^ = = —72° + l° (c = 1,0 kloroformban; vékonyré­tegkromatográfia (Firma Merck, Darmstadt, SL 40 254 szilikagélen; kloroform-etilacetát 85:15 rend­szerben): Rf=0,60. 25. példa 24. példa 45 18,0 g etil-2-0-acetil-3,5-di-0-metil-6-0-szalicil­oil-D-glükofuranozid 250 ml 1 n etanolos sósavas oldatát 17 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd az etanolos sósav nagy részét víz- 50 sugárszivattyús vákuumban eltávolítjuk. A ma­radékot dietiléterben oldjuk, az éteres oldatot telített vizes nátriumhidrogénkarbonátoldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Magas vákuumban 30° hőmérsék- 55 léten gáztalanítva a maradékot tiszta, XXII kép­letű etil-3,5-di-0-metü-6-0-szaliciloil-D-glükofu­ranozidot kapunk, sárga olaj formájában, [apo = + lD±l° (c=l,0 kloroformban). 60 A nyert anomerelegy vékonyrétegkromatográ­fiás módszerrel (Firma Merck, Darmstadt, SL 254 szilikagélen; kloroform-ecetsavetilészter 85:15 rendszerben) szétválasztható; a jS-anomer 0,15, az ct-anomer 0,38 Rf értéket mutat. 65 21,8 g l,2-0-izopropilidén-3-0-benzil-5,6-di-0--szaliciloil-a-D-glükofuranóz 500 ml 1 n etano­los sósavas oldatát 16 órán át szobahőfokon áll­ni hagyjuk. A reakcióoldatot csökkentett nyomá­son bepároljuk, a maradékot 0—5° közötti hő­mérsékleten telített vizes nátriumhidrogénkar­bonátoldattal, semlegesítjük. Az elegyet dietil­éterrel extraháljuk, az éteres extraktumot telí­tett vizes nátriumhidrogénkarbonátoldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárít­juk és bepároljuk. A maradékot vékonyréteg­kromatográfiásán (Firma Merck, Darmstadt, SL 254 szilikagélen; kloroformh-etilacetát 85:15 rend­szerben) tisztítva a XXIII képletű etil-3-0-ben­zil-5,6-di-0-szalicioil-a-D-glükofuranózt kapjuk sárga olaj formájában, [a]2^ = —36°+ 1° (c = 1,1 kloroformban). A kapott anomerelegyet vé­konyrétegkromatográfiás módszerrel (Firma Merck, Darmstadt, SL 254 szilikagélen, kloro­form-etilacetát 85:15 rendszerben) szétválaszt­hatjuk; a /S-anomer 0,32, az a-anomer 0,55 Rf ér­téket mutat. A kiindulási anyagot a következőképpen állít­hatjuk elő: 31,0 g l,2-0-izopropilidén-3-0-benzil-a-D-glü­kofuranóz 300 ml piridines oldatához 4 óra alatt 55° hőmérsékleten és keverés közben 61,5 g 2--benziloxi-benzoilklorid 150 ml metilénkloridos oldatát adjuk. A reakcióoldatot 20 ml vízzel ke­zeljük, vízsugárszivattyús vákuumban bepárol­juk, a maradékot 200 ml vízzel elegyítjük és die­tiléterrel extraháljuk. A szerves extraktumot jéghideg 2 n sósavval, vízzel, telített vizes nát­riumhidrogénkarbonátoldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradék l,2-0-izopropilidén-3-0-benzil-5,6-di-0--(2-benziloxi-benzoil)-a-jD-glükofuranóz, ame­lyet további tisztítás nélkül felhasználhatunk. 28,0 g l,2-0-izopropilidén-3-0-benzil-5,6-di-0-benziloxi-benzoil)-a-D-glükófuranóz 100 ml tetrahidrofurános oldatát 40° hőmérsékleten 3 g lO^/o-os palládium-szén katalizátor jelenlétében 1730 ml hidrogén felvételéig hidráljuk. A katali­zátort kiszűrjük, a szűrletet csökkentett nyomá­son bepároljuk, a maradékot dietiléterben old­juk, az éteres oldatot telített vizes nátriumkar­bonátoldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk, A maradékot 70° hőmérsékleten magas vákuumban szárítva 1,2-0--D-glükofuranózt kapunk, [á]TMD = — 60°+ 1° (c = 1,3 kloroformban). 26. példa 40 g etil-3,5,6-tri-0-benzil-D-glükofuranozid 100 ml piridines oldatát 0—5° közötti hőmérsék­leten 33,2 g 2-acetiloxi-benzoesavklorid 150 ml kloroformos oldatával elegyítjük, majd 16 órán át szobahőfokon állni hagyjuk, ezután 25 ml víz­zel hígítjuk. A reakcióelegyet csökkentett nyo­máson bepároljuk és a maradékot dietiléterben oldjuk. Az éteres oldatot jéghideg 2 n kénsavval, telített vizes nátriumhidrogénkarbonátoldattal 16

Next

/
Thumbnails
Contents