162954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glókofuranozid-O-észterek előállítására
162954 29 30 dékot dietiléter-petroléter elegyből kikristályosítjuk. Az így nyert száraz sárga kristályos anyag tiszta 1,2-0-izopropilidén-6-0-trif enilmetil-a-D-glükofuranóz, o.p.: 145—146°; [a]20 D =—8°±1° (c=0,92 kloroformban). 106,0 g porított káliumhidroxidot szuszpendálunk 300 ml dimetilszulfoxidban, nitrogénatmoszférában, majd ehhez keverés közben 200 g 1,2--0-izopropilidén-6-0-trifenil-metil-a-0-glükofuranóz 200 ml dimetilszulfoxidos oldatát adjuk. Az elegyet 50° hőmérsékletre melegítjük, majd 2 óra alatt 161,0 g allilbromid 100 ml dimetilszulfoxidos oldatát csepegtetjük hozzá, a reakcióelegyet lehűtjük és ezután jeges vízre öntjük. Az elegyet dietiléterrel extraháljuk, a szerves extráktumot vízzel semlegesre mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. Így maradékként 1,2-0--izopropilidén-3,5-j di-0-allil-6-0-trifenilmetil-a-D-glükofuranózt kapunk, amely további tisztítás nélkül feldolgozható. 181,0 g l,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-allil-6-0-trifenilmetil-a-D-glükofuranóz 100 ml jégecetes oldatához keverés közben 418 ml 1 n sósavat csepegtetünk. 500 ml vizet adunk a reakcióelegyhez és a képződő trifenilmetanolt leszűrjük. A szűrletet 800 ml vízzel hígítjuk és dietiléterrel extraháljük. Az éteres extraktumot 10 n vizes nátriumhidroxidoldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot 0,05—0,2 mm szemnagyságú szilikagéllel (Firma Merck, Darmstadt) töltött oszlopon kromatografálva tisztítjuk, így 85:15 arányú kloroform-etilacetát eleggyel eluálva 1,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-allil-a-D-glükofuranózt kapunk. A termék vékonyrétegkromatogramban (Firma Merck, Darmstadt, SL 254) szilikagélen, kloroform-etilacetát 85:15 rendszerben 0,3 Rf értéket mutat. 26,0 g l,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-allil-ct-D-glükofuranóz 260 ml etanolos oldatát 1 g 10%-os palládiumszén katalizátor jelenlétében a hidrogénfelvétel megszűntéig hidráljuk. A katalizátort leszűrjük és a szűrletet vízsugárszivattyús vákuumban bepároljuk. A maradékot kromatográfiásan tisztítjuk (szilikagél oszlopon; 0,05—0,2 mm szemcseméret, Firma Merck, Darmstadt) és az 1,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-propil-a-D-glükofuranózt kloroform-etilacetát (85:15) eleggyel eluáljuk. 30,4 g l,2-izopropilidén-3,5-di-0-nHpropil-ct-D-glükofuranóz 250 ml piridines és 125 ml metilénkloridos oldatához 5 óra alatt 50—55° közötti hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában 37,0 g 2--benziloxi-benzoilklorid 125 ml metilénkloridos oldatát adjuk, majd 20 ml vízzel elegyítjük. A reakcióelegyet 50° hőmérsékleten csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot dietiléterben oldjuk, az oldatot jéghideg 2 n sósavval, vízzel telített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattal és ismét vízzel mossulk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Így l,2-0-izopropilidén-3,5~ -di-0-n>-propil-6-0-(2-benziloxi-benzoil)-Gí-D-glükofuranózt kapunk, amelyet a továbbiakban tisztítás nélkül használhatunk fel. 54,5 g l,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-n-propil-6-0--(2-benziloxi-benzoil)-a-D-glükofuranóz 300 ml tetrahidrofurános oldatát 5,0 g 10%-os palládium-szén katalizátor jelenlétében 50°-on a hid-5 rogénfelvétel megszűntéig hidráljuk. A katalizátort kiszűrjük, a szűrletet nátriumszulfát felett szárítjuk és vízsugárszivattyús vákuumban bepároljuk. A maradékot magas vákuumban gáztalanítva tiszta l,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-n-10 propil-6-O-szaliciloil-a-D-glükofuranózt kapunk sárga olaj formájában, [a]20 o = +20 o ±l o (c = 1,1 kloroformban); vékonyrétegkromotográfia (Firma Merck, Darmstadt, SL 254 szilikagélen; kloröfoirn-etilaeetát 85:15 rendszerben): Rf= 15 0,6 23. példa. 20 17,0 g l,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-szaliciloil-6-O-n-propil-a-D-glükofuranóz 400 ml 1 n etanolos sósavas oldatát 16 órán át szobahőfokon állni hagyjuk. Vízsugárszivattyús vákuumban a savas etanol nagy részét ledesztilláljuk, a maradé-25 kot ismét 400 ml 1 n sósavas etanolban oldjuk és további 16 órán át 20° hőmérsékleten állni hagyjuk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot dietiléterrel extraháljuk és a szerves extraktumot jéghideg telített vizes 30 nátriumhidrogénkarbonat oldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot magas vákuumban gáztalanítva a XXI. képletű etil-3,5-di-0-szaliciloil-6-0-n-propil-D-glükofuranozidot kapjuk világossárga 35 sűrűn folyós olaj formájában, [a]20 D = —80°±1° (c=l,46 kloroformban). A nyert anomerelegyet vékonyrétegkromatografálva (Firma Merck, Darmstadt, SL 254 40 szilikagélen; kloroform-etilacetát 85:15 rendszerben) a jS-anomer 0,40, az ct-anomer 0,55 Rf értéket mutat. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 45 11,8 g nátrium 1000 ml n-propanolos oldatához 100 g l,2-0-izopropilidén-5,6-anhidro-cc-D-glükofuranózt adunk, a képződő oldatot 72 órán át szobahőfokon állni fagyjuk, ezután 2 n kénsawal semlegesítjük és vízsugárszivattyús vá-50 kuumban bepároljuk. A maradékot dietiléterben oldjuk és az oldatot kevés vízzel semlegesre mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot 200 ml piridinben és 200 ml ecetsavanhidridben oldjuk, majd 16 órán át 55 szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A reakcióelegyet 60° hőmérsékleten vízsugárszivattyus vákuumban bepároljuk és a maradékot dietiléterben oldjuk. Az éteres oldatot jéghideg 2 n sósavval, vízzel, telített vizes nátriumhidrogénkarbo-60 nát oldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot magas vákuumban desztilláljuk (f. p. 130—135°/0,01 Hgmm). Az így nyert tiszta 1,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-acetil-6-0-n-pro-. 65 pil-ct-D-glükofuranózt, [apD ==+i^ + l 0 (c=l,50 15
